Lettország elutasította az orosz nyelvet: Moszkva nem adja fel
Konsztantyin Koszacsov szerint a lett hatalom számára "komoly figyelmeztetés" a szombati referendum az orosz nyelv hivatalossá tételéről. Emlékeztetett arra, hogy a kezdeményezés a lettországi nacionalista pártok kísérletére adott válasz volt - ugyanis azok be akarják tiltatni a balti államban az orosz nyelv iskolai oktatását.
"Az a tény, hogy a lett állampolgárok ilyen nagy számban vettek részt a népszavazáson, fontosnak tartva az orosz nyelv státuszának emelését, nem engedi meg a lett hatóságoknak, hogy komolyan foglalkozzanak a nacionalisták követelésével"- vélekedett Koszacsov.
A duma bizottságának alelnöke hozzátette: a résztvevők nagy száma arra utal, a helyzet nem normális, az orosz nyelv használatának rendezését követelni kell. Ha nem is országos szinten, de a helyi, városi és önkormányzati oktatási intézményekben, ahol az orosz kisebbség él. "Akik a népszavazás eredményeként kapott számokkal spekulálnak majd, azoknak nem szabad elfelejteni, hogy több mint 300 ezer hontalan lettországi lakost mesterségesen kizártak ebből a népszavazásból és ők tovább fognak harcolni emberi és politikai jogaikért" - mondta Konsztantyin Koszacsov, az orosz duma nemzetközi bizottságának első alelnöke az Interfax hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
Lettországban a szombati népszavazáson leadott voksok 95 százalékának feldolgozottsága alapján a szavazók háromnegyede elutasította, hogy az orosz a balti ország második hivatalos nyelve legyen. A választási bizottság által közölt adatok szerint magas volt a részvétel, a több mint 1,5 millió választásra jogosult 69 százaléka adta le voksát.
A balti állam 2,2 milliós lakosságának harmada orosz anyanyelvű; túlnyomó részük a szovjet időszakban Lettországba betelepített oroszok, fehéroroszok, ukránok leszármazottja, és közöttük közel 300 kárpátaljai magyar is, akik nagy részét szintén hátrányosan érintette a lett állampolgársági törvény.
Lettország 1991-es függetlenné válása után az állampolgárság megszerzésének feltételéül szabták a lett nyelv ismeretét; a balti állam lakói közül 300 ezer orosz ajkúnak a mai napig nincs választójoga, és nem vállalhat állást a közszférában sem.
