Lettország az Európai Tanács sürgős összehívását kéri
BRÜSSZEL. Az Európai Tanács rendkívüli ülésének sürgős összehívását kérte vasárnap Lettország, az Európai Unió soros elnöke a délkelet-ukrajnai Mariupol ellen elkövetett, 29 halálos áldozatot követelő tüzérségi támadás miatt, és közben Oroszország megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában egy elítélő nyilatkozat elfogadását.
A lett külügyminisztérium közleményében ítélte el a mariupoli támadást és a Kelet-Ukrajnában kibontakozó újabb erőszakhullámot.
"A Moszkva-párti terrorcsoportok támadása Mariupol és más kelet-ukrajnai városok ellen, a polgári lakosság elleni embertelen és cinikus cselekedeteik teljesen alátámasztják, hogy Oroszország nem érdekelt a konfliktus békés rendezésében" - idézte a külügyi közleményt az UNIAN hírügynökség.
Riga szerint szemlátomást csupán álarc és színlelés volt az, hogy Oroszország részt vett a többoldalú béketárgyalásokban, és ugyanez mondható el a Moszkva által javasolt "békekezdeményezésekről" is. "Az agresszió szervezőinek tudniuk kell, hogy a nemzetközi közösség határozottan és keményen fog reagálni a konfliktus további kiéleződésére" - áll a soros EU-elnök Lettország külügyi közleményében.
A Mariupol elleni rakétatámadásokban 29 civil halt meg és 93-an megsebesültek, negyvenen közülük nagyon súlyosan. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megerősítette, hogy a Moszkva-barát szakadárok által ellenőrzött területről indították a rakétákat.
Diplomáciai források szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa helyi idő szerint szombaton brit javaslatra kísérletet tett arra, hogy elítélő nyilatkozatot fogadjon el a mariupoli támadásról, de a testületben vétójoggal rendelkező Oroszország ezt megakadályozta. A BT-dokumentum a Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár korábbi nyilatkozatához hasonlóan elítélte volna a támadást és szorgalmazta volna az eset elfogulatlan kivizsgálását.
Egy névtelenül nyilatkozó ENSZ-diplomata szerint Oroszország azt kifogásolta, hogy a nyilatkozatban szerepelt volna a Moszkva-barát szakadárok közelmúltbeli nyilvános provokatív és felelőtlen megnyilvánulásainak az elítélése, miközben a BT nyugati tagországai több alkalommal elutasították a kijevi kormány agresszív állásfoglalásainak és cselekedeteinek az elítélését.
A BT-nyilatkozatban szerepelt volna Olekszandr Zaharcsenkónak, az önhatalmúlag kikiáltott "donyecki népköztársaság" vezetőjének a neve, aki pénteken bejelentette, hogy nem folytatják a tűzszüneti tárgyalásokat, és nagyszabású offenzívát indítanak a megye egészének elfoglalására. Zaharcsenko pénteken azt cáfolta azonban, hogy támadást készülnének indítani Mariupol elfoglalására.
A lengyel külügyminisztérium elítélte vasárnap a mariupoli civil lakosok életét kioltó tüzérségi támadást a Moszkva-barát szakadárok által ellenőrzött területről, és követelte a vétkesek felelősségre vonását. A lengyel külügyminisztérium ezt a tűzszünet és a minszki megállapodások megdöbbentő megsértésének nevezte. "Ismét ártatlan, békés polgárok, köztük nők és gyerekek fizettek életükért azért, mert ezeket a megállapodásokat nem hajtják végre" - közölte a lengyel külügyi tárca.
Õrizetbe vettek egy szakadárt és egy volt rendőrt a mariupoli támadás miatt
Az ukrán hatóságok őrizetbe vettek egy szakadárt, akit kapcsolatba hoznak a Mariupol elleni, sok halálos áldozatot és sérültet szedő szombati támadással - jelentette be Petro Porosenko elnök vasárnap, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) ülésén.
Az ukrán államfő elmondta, hogy őrizetbe vettek egy volt rendőrt is, aki a támadást végrehajtó szakadár csoportot irányította. Azt ígérte, hogy a pontos célzásért felelős rakétairányzó és a volt rendőr vallomását hétfőn nyilvánosságra hozzák.
Porosenko közölte, hogy a hét végén 600 szakadár fegyveres, közülük szombaton mintegy száz halt meg a kelet-ukrajnai harcokban. Ezen kívül előző nap az ukrán fegyveres erők hét páncélozott harcjárművet semmisítettek meg, közülük egy részét azoknak a Grad rakétavetőknek, amelyekkel Kijev szerint a rakétákat az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolra kilőtték.
Az elnök beszámolóját kiegészítve, Sztepan Poltorak védelmi miniszter elmondta, hogy Kelet-Ukrajnában egy hét alatt, azaz január 17-24. között összesen "1210 főt veszítettek el a törvénytelen fegyveres alakulatok és az orosz hadsereg", amelynek katonái a Moszkva-barát szakadárok mellett harcolnak. Ezen felül az ukrán katonák megsemmisítettek 23 harckocsit, 67 katonai járművet, 18 rakéta-sorozatvetőt, 21 tarack ágyút és 23 szállítójárművet.
Andrij Liszenko, a kijevi hadműveleti parancsnokság szóvivője vasárnapi sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy a hozzá beérkezett adatok alapján az elmúlt 24 óra alatt négy ukrán katona esett el és 17 sebesült meg. Közben vasárnap pontban délben Kijevben egy percre leállt a metróközlekedés. Így emlékeztek meg az ukrán fővárosban a mariupoli áldozatokról.
A legfrissebb jelentések szerint a Mariupol elleni támadásban 30-an vesztették életüket, 93-an sérültek meg, közülük 40-en súlyosan. Az EBESZ megfigyelői helyszíni mérésekkel megállapították, hogy a rakétákat szakadár területről lőtték ki a városra.
Mariupol egyike azoknak a Donyeck megyei településeknek, ahol a lakosság nem támogatta az Ukrajnától való elszakadást, ezért a szakadárok nem tudták ott megvetni a lábukat. Azután, hogy a Mariupoltól nem messze a tengerparton fekvő Novoazovszkot orosz katonai segítséggel megszállták a szakadárok, az ukrán fegyveres erők megerősítették a város védelmét. Mariupol stratégiai jelentőségét az adja, hogy rajta halad át a legrövidebb szárazföldi út az orosz határtól a Moszkva által elcsatolt Krím félszigetig, amelynek nincs szárazföldi határa Oroszországgal.
Porosenko az RNBO ülésén hangsúlyozta, hogy ha a minszki megállapodásokat végrehajtották volna, akkor az utóbbi idők terrortámadásai nem történtek volna meg. Kijelentette, hogy a fehérorosz fővárosban szeptemberben Kijev, Moszkva, az EBESZ és a szakadárok képviselői által aláírt jegyzőkönyv szerint az ukrán-orosz határ mentén észak-déli irányban Komszomolszke településtől Novoazovszkig demilitarizált övezetnek kellett volna létrejönni. Ha az övezetből és a Donyeck alatti területekről kivonták volna a nehézfegyvereket, nem következhetett volna be a Volnovaha melletti busz tragédiája, és Mariupolba sem lőhettek volna be Grad-rakétákat. Ezen kívül hangsúlyozta, hogy a donyecki nemzetközi repülőtérnek is demilitarizált zónává kell válnia. A repülőtér területét kijevi források szerint továbbra is az ukrán katonák ellenőrzik, de a terminált el kellett hagyniuk, mert az épület már csaknem teljesen összeomlott a szakadárok tüzérségi támadásai következtében.
"A Moszkva-párti terrorcsoportok támadása Mariupol és más kelet-ukrajnai városok ellen, a polgári lakosság elleni embertelen és cinikus cselekedeteik teljesen alátámasztják, hogy Oroszország nem érdekelt a konfliktus békés rendezésében" - idézte a külügyi közleményt az UNIAN hírügynökség.
Riga szerint szemlátomást csupán álarc és színlelés volt az, hogy Oroszország részt vett a többoldalú béketárgyalásokban, és ugyanez mondható el a Moszkva által javasolt "békekezdeményezésekről" is. "Az agresszió szervezőinek tudniuk kell, hogy a nemzetközi közösség határozottan és keményen fog reagálni a konfliktus további kiéleződésére" - áll a soros EU-elnök Lettország külügyi közleményében.
A Mariupol elleni rakétatámadásokban 29 civil halt meg és 93-an megsebesültek, negyvenen közülük nagyon súlyosan. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megerősítette, hogy a Moszkva-barát szakadárok által ellenőrzött területről indították a rakétákat.
Diplomáciai források szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa helyi idő szerint szombaton brit javaslatra kísérletet tett arra, hogy elítélő nyilatkozatot fogadjon el a mariupoli támadásról, de a testületben vétójoggal rendelkező Oroszország ezt megakadályozta. A BT-dokumentum a Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár korábbi nyilatkozatához hasonlóan elítélte volna a támadást és szorgalmazta volna az eset elfogulatlan kivizsgálását.
Egy névtelenül nyilatkozó ENSZ-diplomata szerint Oroszország azt kifogásolta, hogy a nyilatkozatban szerepelt volna a Moszkva-barát szakadárok közelmúltbeli nyilvános provokatív és felelőtlen megnyilvánulásainak az elítélése, miközben a BT nyugati tagországai több alkalommal elutasították a kijevi kormány agresszív állásfoglalásainak és cselekedeteinek az elítélését.
A BT-nyilatkozatban szerepelt volna Olekszandr Zaharcsenkónak, az önhatalmúlag kikiáltott "donyecki népköztársaság" vezetőjének a neve, aki pénteken bejelentette, hogy nem folytatják a tűzszüneti tárgyalásokat, és nagyszabású offenzívát indítanak a megye egészének elfoglalására. Zaharcsenko pénteken azt cáfolta azonban, hogy támadást készülnének indítani Mariupol elfoglalására.
A lengyel külügyminisztérium elítélte vasárnap a mariupoli civil lakosok életét kioltó tüzérségi támadást a Moszkva-barát szakadárok által ellenőrzött területről, és követelte a vétkesek felelősségre vonását. A lengyel külügyminisztérium ezt a tűzszünet és a minszki megállapodások megdöbbentő megsértésének nevezte. "Ismét ártatlan, békés polgárok, köztük nők és gyerekek fizettek életükért azért, mert ezeket a megállapodásokat nem hajtják végre" - közölte a lengyel külügyi tárca.
Õrizetbe vettek egy szakadárt és egy volt rendőrt a mariupoli támadás miatt
Az ukrán hatóságok őrizetbe vettek egy szakadárt, akit kapcsolatba hoznak a Mariupol elleni, sok halálos áldozatot és sérültet szedő szombati támadással - jelentette be Petro Porosenko elnök vasárnap, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) ülésén.
Az ukrán államfő elmondta, hogy őrizetbe vettek egy volt rendőrt is, aki a támadást végrehajtó szakadár csoportot irányította. Azt ígérte, hogy a pontos célzásért felelős rakétairányzó és a volt rendőr vallomását hétfőn nyilvánosságra hozzák.
Porosenko közölte, hogy a hét végén 600 szakadár fegyveres, közülük szombaton mintegy száz halt meg a kelet-ukrajnai harcokban. Ezen kívül előző nap az ukrán fegyveres erők hét páncélozott harcjárművet semmisítettek meg, közülük egy részét azoknak a Grad rakétavetőknek, amelyekkel Kijev szerint a rakétákat az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolra kilőtték.
Az elnök beszámolóját kiegészítve, Sztepan Poltorak védelmi miniszter elmondta, hogy Kelet-Ukrajnában egy hét alatt, azaz január 17-24. között összesen "1210 főt veszítettek el a törvénytelen fegyveres alakulatok és az orosz hadsereg", amelynek katonái a Moszkva-barát szakadárok mellett harcolnak. Ezen felül az ukrán katonák megsemmisítettek 23 harckocsit, 67 katonai járművet, 18 rakéta-sorozatvetőt, 21 tarack ágyút és 23 szállítójárművet.
Andrij Liszenko, a kijevi hadműveleti parancsnokság szóvivője vasárnapi sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy a hozzá beérkezett adatok alapján az elmúlt 24 óra alatt négy ukrán katona esett el és 17 sebesült meg. Közben vasárnap pontban délben Kijevben egy percre leállt a metróközlekedés. Így emlékeztek meg az ukrán fővárosban a mariupoli áldozatokról.
A legfrissebb jelentések szerint a Mariupol elleni támadásban 30-an vesztették életüket, 93-an sérültek meg, közülük 40-en súlyosan. Az EBESZ megfigyelői helyszíni mérésekkel megállapították, hogy a rakétákat szakadár területről lőtték ki a városra.
Mariupol egyike azoknak a Donyeck megyei településeknek, ahol a lakosság nem támogatta az Ukrajnától való elszakadást, ezért a szakadárok nem tudták ott megvetni a lábukat. Azután, hogy a Mariupoltól nem messze a tengerparton fekvő Novoazovszkot orosz katonai segítséggel megszállták a szakadárok, az ukrán fegyveres erők megerősítették a város védelmét. Mariupol stratégiai jelentőségét az adja, hogy rajta halad át a legrövidebb szárazföldi út az orosz határtól a Moszkva által elcsatolt Krím félszigetig, amelynek nincs szárazföldi határa Oroszországgal.
Porosenko az RNBO ülésén hangsúlyozta, hogy ha a minszki megállapodásokat végrehajtották volna, akkor az utóbbi idők terrortámadásai nem történtek volna meg. Kijelentette, hogy a fehérorosz fővárosban szeptemberben Kijev, Moszkva, az EBESZ és a szakadárok képviselői által aláírt jegyzőkönyv szerint az ukrán-orosz határ mentén észak-déli irányban Komszomolszke településtől Novoazovszkig demilitarizált övezetnek kellett volna létrejönni. Ha az övezetből és a Donyeck alatti területekről kivonták volna a nehézfegyvereket, nem következhetett volna be a Volnovaha melletti busz tragédiája, és Mariupolba sem lőhettek volna be Grad-rakétákat. Ezen kívül hangsúlyozta, hogy a donyecki nemzetközi repülőtérnek is demilitarizált zónává kell válnia. A repülőtér területét kijevi források szerint továbbra is az ukrán katonák ellenőrzik, de a terminált el kellett hagyniuk, mert az épület már csaknem teljesen összeomlott a szakadárok tüzérségi támadásai következtében.
Forrás
MTI
