Lengyel szakértők: a minszki megállapodás Moszkvának kedvez
Jan Malicki, a Varsói Egyetem Keleti Tanulmányok Központjának igazgatója a lengyel köztelevíziónak adott interjúban „Moszkva nagy diadalának” nevezte a tárgyalások eredményét, a PAP hírügynökségnek pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy az európai hatalmak beleegyeztek „Ukrajna feldarabolásába”. „A világ ismét kénytelen beletörődni, hogy Moszkva nélkül a világpolitika semmilyen fontos ügyéről nem lehet dönteni” - jelentette ki Malicki.
A luhanszki és a donyecki szakadár terület különstátusát kilátásba helyező pontokat a professzor úgy értelmezi, hogy ezek „nemzetközi jogilag törvényesítik azokat a köztársaságokat, melyek Moszkva döntéséből jöttek létre”. Ugyanakkor a dokumentum eltekint a Krím kérdésétől. Ez annak jele, hogy „a nyugati hatalmak beleegyeztek: Ukrajna az orosz érdekszférába tartozik”.
Malicki rámutatott arra, hogy a megállapodás számos, Moszkvának kedvező „agyafúrt furfangot” tartalmaz, például – a 10. pontban – „az idegen katonai alakulatok” visszavonásának követelményét Ukrajna területéről, miközben Moszkva tagadja, hogy katonái jelen lennének Ukrajna területén. Malicki szerint ez a pont megakadályozhatja az Ukrajnába irányuló védelmi jellegű nyugati fegyverszállítást is.
A tekintélyes varsói Keleti Tanulmányok Intézetének (OSW) szakértői, Szymon Kardas és Wojciech Kononczuk elemzésükben leszögezték: bár Ukrajnának sikerült kitérnie a számára egyértelműen kedvezőtlen geopolitikai döntések elől, a megállapodás több kötelezettséget ró rá, mint Oroszországra. Ezek teljesítése a szakadárok legitimizációját erősítené. Ugyanakkor sok pont a szakadárok együttműködése nélkül aligha végrehajtható – ez lehetővé teszi, hogy Moszkva a későbbiekben Kijevet vádolja „a megállapodás várható csődje miatt”.
A szakértők szerint Oroszország szempontjából alapvetően kedvező a minszki megállapodás. Mindenekelőtt nemzetközi politikai pozíciója erősödik, mert a tárgyalásokra a harcok kiterjesztésével megvalósuló hatékony orosz nyomás eredményeként került sor. Ráadásul felszínre került a nyugati országok megosztottsága az esetleges ukrajnai fegyverszállítások kapcsán. Bár Oroszország nem kapott egyértelmű geopolitikai engedményeket, a megállapodás előírásait és homályosságát Oroszország minden bizonnyal ürügyként fogja felhasználni arra, hogy a szuverén ukrán hatóságok hatáskörébe tartozó kérdéseket nemzetközi egyeztetések tárgyává tegye saját vétójogának fenntartásával.
Végeredményben nehéz arra számítani, hogy az új dokumentum a kelet-ukrajnai helyzet tartós stabilizációjához vezetne, ezért a feszültség váratlan kiterjedésének kockázata nem csökkent. Az ukrán hatóságok a következő hónapokban a szeparatisták és Oroszország állandó nyomásának lesznek kitéve, amelyek további engedményekre próbálják kényszeríteni őket, a harci cselekmények felújításával fenyegetőzve.
