Lengyel lapvélemény: feléledt a visegrádi együttműködés
VARSÓ. Lassan lábadozik a nemrégen még válságban lévő visegrádi csoport, ezért nem kizárt, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország végre Lengyelországgal közös hangon beszél majd az ukrán válságról - írta a Gazeta Wyborcza lengyel liberális napilap a prágai államfői csúcstalálkozó eredményeire hivatkozva. Az újság úgy értékelte, hogy "feléledt a visegrádi együttműködés".
A szombati cikk idézte Bronislaw Komorowski lengyel elnököt, aki a négy visegrádi ország, valamint Ausztria és Szlovénia államfői találkozója után kijelentette: ,,Nagy megelégedéssel nyugtázom, hogy közös nyelvet találtunk, egységes álláspontra jutottunk azokat a nyugtalanító folyamatokat illetően, melyek Európa keleti részében zajlanak." Az írás szerzője, Michal Kokot írja, az ukrán válság a csúcstalálkozó egyik legfontosabb témája volt, hiszen még néhány hónapja éppen emiatt léteztek - főleg gazdaságpolitikai jellegű - nézeteltérések a visegrádi csoportban.
A Déli Áramlat gázvezetékkel kapcsolatban a szerző úgy értékelte, hogy mindenekelőtt Magyarország számított az Ukrajnát elkerülő vezeték megépítésére. Ennek azonban véget vetett a beruházás Putyin által bejelentett leállítása - mutatott rá, hozzátéve: a gázvezetékek építése égető kérdés Szlovákia számára is, amely Magyarországnál még jobban függ az Ukrajnán át történő orosz gáz szállításától.
A cikk Mateusz Gniazdowskit, a kormányhoz közelálló Keleti Tanulmányok Központja (OSW) agytröszt szakértőjét is idézi, aki szerint az ukrán válság főleg a magyar, cseh és szlovák gazdasági érdekeket sérti, mert ezek az országok nagy reményeket fűztek az Oroszországgal folytatott kereskedelmi együttműködéshez. Gniazdowski a Déli Áramlat leállítására utalva kifejtette: a mai helyzetben - főleg Magyarország szempontjából - fontos, hogy az Európai Unió képes-e olyan befektetési terveket előterjeszteni, melyek ,,hosszabb távon az orosz infrastrukturális beruházások meggyőző alternatíváját nyújtanák".
A Déli Áramlat gázvezetékkel kapcsolatban a szerző úgy értékelte, hogy mindenekelőtt Magyarország számított az Ukrajnát elkerülő vezeték megépítésére. Ennek azonban véget vetett a beruházás Putyin által bejelentett leállítása - mutatott rá, hozzátéve: a gázvezetékek építése égető kérdés Szlovákia számára is, amely Magyarországnál még jobban függ az Ukrajnán át történő orosz gáz szállításától.
A cikk Mateusz Gniazdowskit, a kormányhoz közelálló Keleti Tanulmányok Központja (OSW) agytröszt szakértőjét is idézi, aki szerint az ukrán válság főleg a magyar, cseh és szlovák gazdasági érdekeket sérti, mert ezek az országok nagy reményeket fűztek az Oroszországgal folytatott kereskedelmi együttműködéshez. Gniazdowski a Déli Áramlat leállítására utalva kifejtette: a mai helyzetben - főleg Magyarország szempontjából - fontos, hogy az Európai Unió képes-e olyan befektetési terveket előterjeszteni, melyek ,,hosszabb távon az orosz infrastrukturális beruházások meggyőző alternatíváját nyújtanák".
Forrás
MTI
