Lengyel elnökválasztás - Külföldi sajtóvisszhang
PRÁGA, POZSONY, BERLIN. Andrzej Duda elnökké választása lényegesebb változásokat hozhat a lengyel politikában, mint azt sokan feltételezik - vélekedtek a keddi cseh lapok.
Választási jelszavai és kampánya ellenére nem várható, hogy a pragmatikus Duda a jövőben élesebb orosz-, illetve EU-ellenes politikát folytatna - írta a Mladá Fronta Dnes című liberális napilap. "Lengyelország az új elnök alatt azonban valószínűleg még kiszámíthatatlanabb lesz, mint eddig volt. Ha azonban Lengyelországban, és általában a világban, valódi változásra kerül sor, akkor az nem Andrzej Dudától fog kiindulni, hanem a Kreml jövőbeni területi igényeiből" - jegyzi meg az újság.
A Hospodárské Noviny című politikai és gazdasági lap rámutat: Duda választói egészen mások, mint Jaroslaw Kaczynskiéi voltak. Duda győzelme azt jelezheti, hogy "az öreg Kaczynski teherré vált" a PiS számára. "Duda sikere ezért több változást jelezhet a lengyel politikában, mint ma azt az első ránézésre gondolnánk" - olvasható a tekintélyes lapban.
A konzervatív Lidové Noviny megállapítja: várható, hogy Lengyelország ezentúl már nem lesz a Nyugat kedvence. A visegrádi csoport is problémával találja magát szembe, mert nem lesz igazi vezetője. A PiS-nek ugyanis nincsenek vezető ambíciói a V4-ben. A kérdés tehát az, ki jön most a lengyel Tusk-Sikorski-éra után. "Történelmi szempontból Magyarország kínálkozna, csakhogy Orbán Viktor Kaczynskitől átvette a többi európai vezető körében legkevésbé kedvelt politikus szerepét" - mutat rá a lap jegyzetírója. Úgy véli: a lengyelek várható háttérbe lépésével az egész Visegrádra is "alkony" vár, mert a vezetésre nincs igazi trónkövetelő.
Duda nem úszik majd a fősodorban, talán elrontja Lengyelország jóhírét Európában, de lényegesen nem befolyásolja majd a politikát - írta a megválasztott lengyel elnökről a Sme című liberális pozsonyi napilap. A lap kommentátora, Peter Schutz úgy vélekedik: bár Komorowski kampányával és államfői működésével kiérdemelte a távozást az elnöki palotából, ez még nem jelenti azt, hogy a két táborra szakadt Lengyelország fele nem sír majd utána. Duda "két paraszthajszállal" jobban nemzeti konzervatív, "mint az egészséges volna", ráadásul gazdasági populista, aminek következtében várhatóan ismét kiújul az a fajta állóháború, amelyre Tusk kormányfősége és Kaczynski elnöksége idejéből lehet emlékezni - írta, hozzátéve: feltételezhető, hogy az ország - Tusk és Sikorski által létrehozott - Berlinhez való erős kötődését az új elnök a visegrádi négyek irányába próbálja majd elmozdítani.
Az ukrán külügyminiszter szerint a lengyel elnökválasztás eredménye nem befolyásolja a két ország viszonyát. Az ukrán-lengyel kapcsolatokat a két egymáshoz közel álló nép közös múltja és közös európai jövője határozza meg - hangoztatta Twitter-üzenetében Pavlo Klimkin.
Ukrán politológusok szintén úgy vélekedtek, hogy a választás nem eredményez gyökeres változásokat Varsó Ukrajna-politikájában.
Volodimir Feszenko ismert ukrán politológus, a Penta kutatóközpont vezetője szerint Lengyelországban a vezető politikai erők között konszenzus van Ukrajna európai integrációs törekvéseinek támogatásáról, ezért Andrzej Duda, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pár elnökjelöltjének győzelmével nem várható kardinális változás az ukrán-lengyel kapcsolatokban. Véleménye szerint Petro Porosenko ukrán elnök képes rövid idő alatt személyes jó kapcsolatot kiépíteni az új lengyel államfővel és környezetével. Andrzej Dudának a választási kampány alatt tett kijelentésével kapcsolatosan, miszerint halált okozó fegyvereket kell szállítani Ukrajnának, Feszenko kijelentette, hogy ez az üzenet a lengyel választóknak szólt, és nem szabad belőle messzemenő következtetéseket levonni. Emlékeztetett arra, hogy Duda ezt még az első választási forduló előtt jelentette ki.
Vezető orosz lapok és az általuk megkérdezett szakértők szerint Oroszország nem számíthat a lengyel-orosz kapcsolatok javulására, sőt azok még feszültebbé is válhatnak az új lengyel államfő és pártja hatalomra jutását követően.
A Nyezaviszimaja Gazeta című lap a magyar kormány Oroszországgal-politikájával hasonlítja össze Duda és a konzervatív Jog és Igazságosság párt külpolitikai irányvonalát. Az újság elemzése szerint a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök "de facto viszonylag független Oroszország-politikát" képvisel az EU-n belül, de "Duda és pártja jövőbeni politikája esetében Oroszországnak nem érdemes az orbánista pragmatizmusra számítani. Az új lengyel államfő ugyanis "következetesen támogatja az Oroszországgal szembeni szankciókat". Mindettől függetlenül nem szabad túlértékelni az államfő szerepét Lengyelországban, ugyanis ott a miniszterelnök és a kormány határozzák meg a gazdaság- és külpolitikát - írta a lap.
Hasonlóan vélekedett Szergej Utkin, az Orosz Tudományos Akadémia helyzetelemző központjának munkatársa is a gazeta.ru orosz hír-és elemző portálnak nyilatkozva. A kutató a lengyel vezetéstől Oroszországgal kapcsolatosan keményebb hangnemre számít, de hozzátette, minthogy Lengyelországban a kormánynak van kulcsszerepe, minden az ottani őszi parlamenti választásoktól függ. Azokon nagy küzdelem várható Andrzej Duda és Bronislaw Komorowski pártja között.
Német sajtó: Duda győzelme a PiS választási sikerét vetíti előre
Németországban a lengyel elnökválasztásról szóló sajtókommentárok kiemelik, Andrzej Duda győzelme után valószínűnek tűnik, hogy pártja, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) győz majd az őszi parlamenti választáson.
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) keddi kommentárja szerint Duda győzelme "nem teszi egyszerűbbé a világot Németország számára". Lengyelország a liberálisok kormányzásának kezdete, 2007 óta "megbízható partner volt", a varsói vezetés gazdaságpolitikája "nagyjából megfelelt a stabilitás észak-európai felfogásának", a gazdaság növekedett és Varsó Németország mellé állt az Oroszországgal kialakult konfliktusban. Duda győzelmével viszont "előbújnak a felejtés sötétjéből a szellemek, amelyekről azt lehetett gondolni, hogy varázsuk már megtört" - írta a FAZ, kiemelve, hogy a megválasztott elnök a PiS politikusa, amelynek kormányzása alatt az 1989-es rendszerváltás óta "a legrosszabbak voltak Németország és Lengyelország kapcsolatai".
A baloldali Berliner Zeitung szerint Lengyelország partnereinek érdemes felkészülniük a "nyilvánvalóan küszöbön álló" politikai váltásra, amely az őszi parlamenti választáson teljesedik majd ki. A PiS várható választási győzelmének nem az lesz a következménye, hogy Lengyelország "egyszerűen egy kicsit jobbra tolódik", hiszen "a tapasztalatok és Duda fellépése alapján arra lehet számítani, hogy Lengyelország egy PiS-kormány alatt euroszkeptikusabbá válik", és ez "ironikus módon" éppen akkor következik be, amikor Donald Tusk személyében lengyel elnöke van az Európai Tanácsnak.
A liberális Süddeutsche Zeitung kommentárja szerint az utóbbi években úgy tűnt, hogy Lengyelország "szinte unalmasan stabil" volt, valójában viszont mély megosztottság alakult ki a gazdasági fellendülés még inkább Európa felé orientálódó nyertesei és a fellendülés vesztesei, a "nemzeti populisták" között. Ez utóbbi csoportot képviseli Duda, akinek győzelmével megváltozik a politikai légkör, mégpedig "nem kedvező irányban". A jelenlegi, jobbközép irányultságú varsói vezetés ugyan "rendesen kormányzott" 2007 óta, de fáradtnak és demoralizálódottnak tűnik, amennyiben pedig az őszi választáson át kell adnia helyét a PiS-nek, akkor Lengyelország ismét "elszigetelt és rosszul kormányzott" ország lehet, mint a Kaczynski testvérek idején, "legalábbis erre utalnak Duda populista, és részben a magyar Orbán Viktor-féle olcsó nacionalizmusra és ellenérzésekre alapozott állásfoglalásai és ígéretei a választási kampányban" - írta a Süddeutsche Zeitung.
Lengyel lap: Andrzej Duda a brüsszeli befolyás korlátozására törekedhet
Andrzej Dudának, a lengyel nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) ellenzéki párt jelöltjének államfővé választása a lengyel külpolitika mélyreható változásával, többek között a brüsszeli befolyás korlátozására irányuló törekvéssel járhat együtt – véli a Rzeczpospolita című lengyel jobbközép napilap keddi kommentárjában.
A szerző, Jedrzej Bielecki úgy látja, hogy David Cameron brit miniszterelnök e heti európai körútja – ezen belül lengyelországi látogatása - alkalmat nyújt arra, hogy megkezdődjék a megválasztott lengyel államfő „integrációs víziójának” megvalósítása. Ezzel kapcsolatban utal Duda múlt heti, a a The Financial Timesnak adott interjújára, melyben az akkori elnökjelölt kilátásba helyezte: bizonyos témákban törekedni fog Brüsszel jogosítványainak korlátozására. „Alapvető dolog, hogy a tagországok politikai egyenlőségét megőrizzük” – mondta a brit lapnak.
Krzysztof Szczerski lengyel európai parlamenti képviselő, volt külügyminiszter-helyettes - akit Duda leendő külügyi főtanácsadójaként emlegetnek - úgy vélekedett: jó volna, ha „Lengyelország hangja az unió más nagy országaiéval együtt lenne hallható”. Az EU intézményeinek hatásköre minden ország fejlődését kell, hogy elősegítse - fejtette ki. „Például a többségi szavazási rend az Európai Tanácsban energetikai vagy klímapolitikai kérdésekben ellentmond ennek az elvnek” – jelentette ki. Véleménye szerint az ilyen témákban vagy konszenzussal kellene dönteni, vagy ki kellene vonni őket Brüsszel hatásköre alól. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy az ilyen változtatásokhoz uniós szerződéseket kellene módosítani, amihez csak akkor fognak hozzá, ha ezt Cameron kezdeményezi.
A tagállamok szerepének megerősítését az uniós politikában nem tartaná „botránykeltőnek” egy másik lengyel jobboldali európai parlamenti képviselő, volt külügyminiszter-helyettes, Pawel Kowal sem. Amint a Rzeczpospolitának elmondta, a folyamat már be is indult. „Cameron beszél róla, de Németország a gyakorlatban is megvalósítja, amint ez különösen az Oroszországgal az úgynevezett normandiai formátumban folytatott tárgyalásokból látszik - mondta. Bielecki megjegyzi: egyelőre nem világos, hogy az új lengyel államfőnek lehetősége lesz-e személyesen részt venni az EU-csúcstalálkozókon. Elképzelhető, hogy Duda esetében hasonló lesz a helyzet, mint amikor egykori elődje és párttársa, a 2007 és 2010 közötti államfő, Lech Kaczynski éles vitát folytatott az akkori kormányfővel, Donald Tuskkal arról, kinek a tiszte ilyenkor Lengyelországot képviselni. Bielecki szerint Duda szorgalmazni fogja állandó lengyelországi NATO-bázisok létesítését, Varsó részvételét az ukrán válság megoldásáról és az Oroszországgal szembeni uniós politikáról, a klíma- és energiapolitikáról - ezen belül a széndioxid-kibocsátásról - szóló tárgyalásokon. „Mindez az Európai Unión belüli erőviszonyok átrendezésével járna” – értékelt Bielecki. Ugyanakkor idézte Pawel Kowalt, aki szerint az új elnök „semmi olyasmivel nem kezdi hivatali időszakát, ami Európában bárkit megrémíthetne”.
A Hospodárské Noviny című politikai és gazdasági lap rámutat: Duda választói egészen mások, mint Jaroslaw Kaczynskiéi voltak. Duda győzelme azt jelezheti, hogy "az öreg Kaczynski teherré vált" a PiS számára. "Duda sikere ezért több változást jelezhet a lengyel politikában, mint ma azt az első ránézésre gondolnánk" - olvasható a tekintélyes lapban.
A konzervatív Lidové Noviny megállapítja: várható, hogy Lengyelország ezentúl már nem lesz a Nyugat kedvence. A visegrádi csoport is problémával találja magát szembe, mert nem lesz igazi vezetője. A PiS-nek ugyanis nincsenek vezető ambíciói a V4-ben. A kérdés tehát az, ki jön most a lengyel Tusk-Sikorski-éra után. "Történelmi szempontból Magyarország kínálkozna, csakhogy Orbán Viktor Kaczynskitől átvette a többi európai vezető körében legkevésbé kedvelt politikus szerepét" - mutat rá a lap jegyzetírója. Úgy véli: a lengyelek várható háttérbe lépésével az egész Visegrádra is "alkony" vár, mert a vezetésre nincs igazi trónkövetelő.
Duda nem úszik majd a fősodorban, talán elrontja Lengyelország jóhírét Európában, de lényegesen nem befolyásolja majd a politikát - írta a megválasztott lengyel elnökről a Sme című liberális pozsonyi napilap. A lap kommentátora, Peter Schutz úgy vélekedik: bár Komorowski kampányával és államfői működésével kiérdemelte a távozást az elnöki palotából, ez még nem jelenti azt, hogy a két táborra szakadt Lengyelország fele nem sír majd utána. Duda "két paraszthajszállal" jobban nemzeti konzervatív, "mint az egészséges volna", ráadásul gazdasági populista, aminek következtében várhatóan ismét kiújul az a fajta állóháború, amelyre Tusk kormányfősége és Kaczynski elnöksége idejéből lehet emlékezni - írta, hozzátéve: feltételezhető, hogy az ország - Tusk és Sikorski által létrehozott - Berlinhez való erős kötődését az új elnök a visegrádi négyek irányába próbálja majd elmozdítani.
Az ukrán külügyminiszter szerint a lengyel elnökválasztás eredménye nem befolyásolja a két ország viszonyát. Az ukrán-lengyel kapcsolatokat a két egymáshoz közel álló nép közös múltja és közös európai jövője határozza meg - hangoztatta Twitter-üzenetében Pavlo Klimkin.
Ukrán politológusok szintén úgy vélekedtek, hogy a választás nem eredményez gyökeres változásokat Varsó Ukrajna-politikájában.
Volodimir Feszenko ismert ukrán politológus, a Penta kutatóközpont vezetője szerint Lengyelországban a vezető politikai erők között konszenzus van Ukrajna európai integrációs törekvéseinek támogatásáról, ezért Andrzej Duda, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pár elnökjelöltjének győzelmével nem várható kardinális változás az ukrán-lengyel kapcsolatokban. Véleménye szerint Petro Porosenko ukrán elnök képes rövid idő alatt személyes jó kapcsolatot kiépíteni az új lengyel államfővel és környezetével. Andrzej Dudának a választási kampány alatt tett kijelentésével kapcsolatosan, miszerint halált okozó fegyvereket kell szállítani Ukrajnának, Feszenko kijelentette, hogy ez az üzenet a lengyel választóknak szólt, és nem szabad belőle messzemenő következtetéseket levonni. Emlékeztetett arra, hogy Duda ezt még az első választási forduló előtt jelentette ki.
Vezető orosz lapok és az általuk megkérdezett szakértők szerint Oroszország nem számíthat a lengyel-orosz kapcsolatok javulására, sőt azok még feszültebbé is válhatnak az új lengyel államfő és pártja hatalomra jutását követően.
A Nyezaviszimaja Gazeta című lap a magyar kormány Oroszországgal-politikájával hasonlítja össze Duda és a konzervatív Jog és Igazságosság párt külpolitikai irányvonalát. Az újság elemzése szerint a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök "de facto viszonylag független Oroszország-politikát" képvisel az EU-n belül, de "Duda és pártja jövőbeni politikája esetében Oroszországnak nem érdemes az orbánista pragmatizmusra számítani. Az új lengyel államfő ugyanis "következetesen támogatja az Oroszországgal szembeni szankciókat". Mindettől függetlenül nem szabad túlértékelni az államfő szerepét Lengyelországban, ugyanis ott a miniszterelnök és a kormány határozzák meg a gazdaság- és külpolitikát - írta a lap.
Hasonlóan vélekedett Szergej Utkin, az Orosz Tudományos Akadémia helyzetelemző központjának munkatársa is a gazeta.ru orosz hír-és elemző portálnak nyilatkozva. A kutató a lengyel vezetéstől Oroszországgal kapcsolatosan keményebb hangnemre számít, de hozzátette, minthogy Lengyelországban a kormánynak van kulcsszerepe, minden az ottani őszi parlamenti választásoktól függ. Azokon nagy küzdelem várható Andrzej Duda és Bronislaw Komorowski pártja között.
Német sajtó: Duda győzelme a PiS választási sikerét vetíti előre
Németországban a lengyel elnökválasztásról szóló sajtókommentárok kiemelik, Andrzej Duda győzelme után valószínűnek tűnik, hogy pártja, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) győz majd az őszi parlamenti választáson.
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) keddi kommentárja szerint Duda győzelme "nem teszi egyszerűbbé a világot Németország számára". Lengyelország a liberálisok kormányzásának kezdete, 2007 óta "megbízható partner volt", a varsói vezetés gazdaságpolitikája "nagyjából megfelelt a stabilitás észak-európai felfogásának", a gazdaság növekedett és Varsó Németország mellé állt az Oroszországgal kialakult konfliktusban. Duda győzelmével viszont "előbújnak a felejtés sötétjéből a szellemek, amelyekről azt lehetett gondolni, hogy varázsuk már megtört" - írta a FAZ, kiemelve, hogy a megválasztott elnök a PiS politikusa, amelynek kormányzása alatt az 1989-es rendszerváltás óta "a legrosszabbak voltak Németország és Lengyelország kapcsolatai".
A baloldali Berliner Zeitung szerint Lengyelország partnereinek érdemes felkészülniük a "nyilvánvalóan küszöbön álló" politikai váltásra, amely az őszi parlamenti választáson teljesedik majd ki. A PiS várható választási győzelmének nem az lesz a következménye, hogy Lengyelország "egyszerűen egy kicsit jobbra tolódik", hiszen "a tapasztalatok és Duda fellépése alapján arra lehet számítani, hogy Lengyelország egy PiS-kormány alatt euroszkeptikusabbá válik", és ez "ironikus módon" éppen akkor következik be, amikor Donald Tusk személyében lengyel elnöke van az Európai Tanácsnak.
A liberális Süddeutsche Zeitung kommentárja szerint az utóbbi években úgy tűnt, hogy Lengyelország "szinte unalmasan stabil" volt, valójában viszont mély megosztottság alakult ki a gazdasági fellendülés még inkább Európa felé orientálódó nyertesei és a fellendülés vesztesei, a "nemzeti populisták" között. Ez utóbbi csoportot képviseli Duda, akinek győzelmével megváltozik a politikai légkör, mégpedig "nem kedvező irányban". A jelenlegi, jobbközép irányultságú varsói vezetés ugyan "rendesen kormányzott" 2007 óta, de fáradtnak és demoralizálódottnak tűnik, amennyiben pedig az őszi választáson át kell adnia helyét a PiS-nek, akkor Lengyelország ismét "elszigetelt és rosszul kormányzott" ország lehet, mint a Kaczynski testvérek idején, "legalábbis erre utalnak Duda populista, és részben a magyar Orbán Viktor-féle olcsó nacionalizmusra és ellenérzésekre alapozott állásfoglalásai és ígéretei a választási kampányban" - írta a Süddeutsche Zeitung.
Lengyel lap: Andrzej Duda a brüsszeli befolyás korlátozására törekedhet
Andrzej Dudának, a lengyel nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) ellenzéki párt jelöltjének államfővé választása a lengyel külpolitika mélyreható változásával, többek között a brüsszeli befolyás korlátozására irányuló törekvéssel járhat együtt – véli a Rzeczpospolita című lengyel jobbközép napilap keddi kommentárjában.
A szerző, Jedrzej Bielecki úgy látja, hogy David Cameron brit miniszterelnök e heti európai körútja – ezen belül lengyelországi látogatása - alkalmat nyújt arra, hogy megkezdődjék a megválasztott lengyel államfő „integrációs víziójának” megvalósítása. Ezzel kapcsolatban utal Duda múlt heti, a a The Financial Timesnak adott interjújára, melyben az akkori elnökjelölt kilátásba helyezte: bizonyos témákban törekedni fog Brüsszel jogosítványainak korlátozására. „Alapvető dolog, hogy a tagországok politikai egyenlőségét megőrizzük” – mondta a brit lapnak.
Krzysztof Szczerski lengyel európai parlamenti képviselő, volt külügyminiszter-helyettes - akit Duda leendő külügyi főtanácsadójaként emlegetnek - úgy vélekedett: jó volna, ha „Lengyelország hangja az unió más nagy országaiéval együtt lenne hallható”. Az EU intézményeinek hatásköre minden ország fejlődését kell, hogy elősegítse - fejtette ki. „Például a többségi szavazási rend az Európai Tanácsban energetikai vagy klímapolitikai kérdésekben ellentmond ennek az elvnek” – jelentette ki. Véleménye szerint az ilyen témákban vagy konszenzussal kellene dönteni, vagy ki kellene vonni őket Brüsszel hatásköre alól. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy az ilyen változtatásokhoz uniós szerződéseket kellene módosítani, amihez csak akkor fognak hozzá, ha ezt Cameron kezdeményezi.
A tagállamok szerepének megerősítését az uniós politikában nem tartaná „botránykeltőnek” egy másik lengyel jobboldali európai parlamenti képviselő, volt külügyminiszter-helyettes, Pawel Kowal sem. Amint a Rzeczpospolitának elmondta, a folyamat már be is indult. „Cameron beszél róla, de Németország a gyakorlatban is megvalósítja, amint ez különösen az Oroszországgal az úgynevezett normandiai formátumban folytatott tárgyalásokból látszik - mondta. Bielecki megjegyzi: egyelőre nem világos, hogy az új lengyel államfőnek lehetősége lesz-e személyesen részt venni az EU-csúcstalálkozókon. Elképzelhető, hogy Duda esetében hasonló lesz a helyzet, mint amikor egykori elődje és párttársa, a 2007 és 2010 közötti államfő, Lech Kaczynski éles vitát folytatott az akkori kormányfővel, Donald Tuskkal arról, kinek a tiszte ilyenkor Lengyelországot képviselni. Bielecki szerint Duda szorgalmazni fogja állandó lengyelországi NATO-bázisok létesítését, Varsó részvételét az ukrán válság megoldásáról és az Oroszországgal szembeni uniós politikáról, a klíma- és energiapolitikáról - ezen belül a széndioxid-kibocsátásról - szóló tárgyalásokon. „Mindez az Európai Unión belüli erőviszonyok átrendezésével járna” – értékelt Bielecki. Ugyanakkor idézte Pawel Kowalt, aki szerint az új elnök „semmi olyasmivel nem kezdi hivatali időszakát, ami Európában bárkit megrémíthetne”.
Forrás
MTI
