Leminősítés – okok, reakciók, elemzői vélemények
BUDAPEST. Megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást a Moody’s. A magyar kormány szerint a leértékelésnek nincs valós alapja. Elemzők úgy vélik: átmeneti forintgyengülés várható, de a piac már korábban beárazta a leminősítést.
A hitelminősítő csütörtök éjjel Londonban közölte, hogy az eddigi "Baa3"-ról egy fokozattal "Ba1"-re rontotta a magyar kormánykötvény-osztályzatot, és az új besorolásra is további leminősítés lehetőségére utaló, negatív kilátást hagyott érvényben. Ezzel Magyarország az úgynevezett bóvli kategóriába került.
Magyarország államadós-besorolása a másik két nagy hitelminősítőnél - Standard & Poor’s, Fitch Ratings - továbbra is a befektetési ajánlású sávban, annak alsó szélén van, egyaránt "BBB mínusz" osztályzattal. Az S&P néhány órával a Moody’s csütörtök éjjeli bejelentése előtt tett utalást arra, hogy valószínűleg február végéig dönt a magyar adósosztályzatról, az IMF/EU-tárgyalások esélyeinek értékelése után.
A Moody’s indoklása szerint növekszik a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Magyarország teljesíteni tudja-e a költségvetési konszolidáció és a közadósság-csökkentés középtávú célkitűzéseit, különös tekintettel a magyar gazdaság egyre korlátozottabb középtávú növekedési kilátásaira. A hitelminősítő szerint emellett Magyarország "egyre fogékonyabb az eseménykockázatokra" a magas államadósság-teher, a külföldi befektetőktől való erőteljes függés és a jelentős finanszírozási igények miatt, miközben erősödik a külső piaci volatilitás is. A Moody’s közölte: véleménye szerint e tényezők együttes hatása kedvezőtlenül fogja érinteni a kormány pénzügyi erejét, és gyengíti sokktűrő kapacitását. A negatív kilátás érvényben hagyása az azzal kapcsolatos bizonytalanságot tükrözi, hogy az ország képes-e ellenállni az európai szuverén adósságválságból eredő potenciális eseménykockázatoknak - áll az elemzésben.
Bár a 2012-es költségvetés - szerkezeti reformok és ad hoc jövedelemtermelő intézkedések révén - 2,5 százalékos államháztartási hiányt tűzött ki célként, a Moody’s szerint azonban a kormányt e cél elérésében korlátozni fogja a magasabb finanszírozási költség és az alacsony növekedéssel jellemzett környezet. A cég szerint az is csak "korlátozottan látható", hogy a kormány az alacsony növekedési környezetben miképp tervezi elérni a konvergencia-programban 2013-ra szereplő 2,2 százalékos hiánycélt. A Moody’s közölte, hogy az eddigi 2,7, illetve 2,6 százalékról 1,5, illetve 0,5 százalékra módosította a magyar gazdaság idei és jövő évi növekedésére adott előrejelzését.
A cég közölte: megfontolás tárgyává tenné Magyarország további államadósi leminősítését, ha elmarad az előrelépés a szerkezeti reformokban és a középtávú terv végrehajtásában, és emiatt jelentősen gyengülne a kormány pénzügyi ereje. Ez tartós árfolyamnyomást és növekvő finanszírozási költségeket okozhat. A Moody’s ugyanakkor megfontolná a kilátás stabilizálását a "Ba1"-es kötvényosztályzaton - ami hosszabb távon felminősítéshez vezethet -, ha az ország fenntartható konszolidációs pályára lépne, aminek részét képezné a középtávú terv és a konvergencia-program következetesebb végrehajtása, lehetőleg újrainduló, robusztus gazdasági növekedéssel alátámasztva.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a leminősítésnek nincsen alapja, mert az elmúlt másfél éves időszakban a magyar gazdaság legtöbb területén minden külső nehézség ellenére kifejezetten kedvező irányú változás következett be: 2011-ben többlettel zár majd a magyar költségvetés, a folyó fizetési mérleg szufficites, 2011-ben, 7 éves Európai Uniós tagságunk óta először sikerül 3 százalék alá szorítani a hiányt - hangsúlyozzák. A tárca közölte, "a forint gyengülését nyilvánvalóan sem a magyar gazdaság teljesítménye, sem a költségvetés állapota nem indokolja, annak hátterében így csak egy Magyarország elleni spekulációs támadás állhat, amihez épp az ilyen, szakmailag megalapozatlan hitelminősítői vélemények adnak táptalajt".
Giró-Szász András kormányszóvivő az m1 Ma reggel című műsorában azt mondta, a kormány a Moody’s értékelésének semmilyen alapját nem látja. A hitelminősítő által felhozott érvek nem egészen találnak egyetértésre a kormány álláspontjával.
Semmilyen alapja nincs például annak, hogy az elmúlt másfél éves időszakban a kormány bizonytalan lett volna. A legtöbb területen kedvező irányú változás következett be. Ugyanígy nincsen alapja a pénzügyi konszolidációra vonatkozó állítások megállnának, hiszen 2011-ben többlettel zárul a magyar költségvetés, ráadásul 2012-ben 2 év után először 3 százalék alá szorítja a hiányt hazánk.
Hasonlóan vélekedik Rogán Antal is. Az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának fideszes elnöke a TV2 Mokka című műsorában azt mondta: Magyarország fundamentumai nem rosszak, sőt jobbak, mint néhány környező országé. Rogán Antal szerint a magyar államháztartási hiány nem vethető össze például a portugállal, vagy a görögországival, ahol 7-9 százalékos államháztartási hiányt kell csökkenteni, míg Magyarországon a hiány 3 százalék. Hozzátette azt is, hogy a magyar fizetési mérleg pozitív.
Pénteken kora délelőtt árfolyammélypont közelébe esett a forint az euróval szemben. Az eurót délelőtt kilenc óra után 316,74 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben a csütörtök délutáni 311,36 forintos és csütörtök délelőtti 308,82 forintos jegyzések után. Pénteken eddig a legmagasabb euró jegyzés 317,25 forinton történt. A forintárfolyam mélypontja az idén november 14-én, 317,85 forintos eurójegyzésen volt.
Török Zoltán elemző szerint tovább gyengül a forint, de ez egy átmeneti időszak, további leminősítésre nem számít a piac, így a kezdeti sokk után fellélegzés jön. További forintgyengülés lesz a piacon és a tőzsdén, drágábbá válik az állampapírok finanszírozása - véli az elemző. Török Zoltán ugyanakkor hangsúlyozta: nem tart sokáig a negatív piaci reakció, mert számított rá a piac. A kezdeti sokk után fellélegzés jön, mert nem kell tartani, hogy további leminősítés következik – mondta az m1 Híradóban Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője.
Weinhardt Attila a portfolio.hu elemzője elmondta, egy százalékos gyengüléssel reagált a forint az esti hírekre. Tegnap még 311-312 forint volt egy euró, mára már 315 forintra emelkedett. Fel kell készülni, hogy tovább gyengül a forint. A hitelminősítő kedvezőtlen lépésére fel volt készülve a kormány, inkább az időzítés volt meglepő. Ennek a lépésnek van egy olyan üzenete, miszerint a hitelminősítők is kérdőjelesnek tartják a kormány elköteleződését arra, hogy valóban meg akar-e állapodni a kormány az IMF-fel és az Európai Bizottsággal. Úgy véli: a Moody’s lépése fel fogja gyorsítani a tárgyalásokat.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt mondta: a Moody’s lépése ráirányította a figyelmet arra, hogy az államháztartási egyensúly érdekében fel kell gyorsítani a Széll Kálmán Terv és a konvergenciaprogramot alátámasztó törvénykezést. Ha az EU és az IMF látja, biztosítva van, hogy 2013-ban is 3 százalék alatt marad az államháztartási hiány, Magyarország mostani besorolása már nem ez lenne. Az elemző hangsúlyozta, hogy a Moody’s értékelésében szerepet játszik az euróválság is, amely jelentősen befolyásolja a magyar kockázatokat.
A forint és a magyar államkötvény-piacon már egy jó ideje a nem a befektetői kategóriába sorolt papírokhoz hasonló áron forognak a magyar állampapírok és a forint – közölte Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője. A piacokon további gyengülés lehet, de talán nem lesz végzetes a reakció. Az elemző kifejtette: az MNB Monetáris Tanácsa kedden tart kamatdöntő ülést, a leminősítés mindenképpen növeli a kockázatát egy emelésnek, de nehéz megmondani, végül mi lesz. A reálgazdaságnak nem lenne szüksége kamatemelésre, az állam finanszírozási helyzete viszont nem enged meg egy kamatcsökkentést, inkább kamatemelést indokolna. Ezek a szempontok ütközhetnek a monetáris tanácsban, de nőtt az esélye egy emelésnek - mondta Árokszállási Zoltán.
Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a nagy intézményi szereplők csak kisebb részben pozícionálták magukat arra, hogy "Ba1" kategóriába kerül a magyar minősítés, ennek megfelelően a portfólió-átrendezések akár heteket is igénybe vehetnek. Ennek eredményeképpen a hazai piac alulteljesítésére számít rövid távon az Equilor. Kuti Ákos közölte: a kötvénypiacon két hónapja tart a hozamemelkedés úgy, hogy közben mérsékelt tőkekivonás zajlott. A mostani döntés alapján arra számít az Equilor, hogy felgyorsul a tőkekiáramlás, tovább csökken a külföldiek kezében lévő 3.763 milliárd forintos állomány. Az elemző jelezte, hogy a piaci szereplők egyelőre 100 bázispont körüli kamatemeléssel kalkulálnak 2-3 hónapos időtávon.
"A leminősítés annak a reformpolitikának ad támogatást, amelyek eredetileg is befektetési kategóriába emelte Magyarországot" - fogalmazott Charles Robertson Renaissance Capital vezető közgazdásza. Charles Robertson azt nyilatkozta a brit hírügynökségnek, hogy az IMF-megállapodás múlt heti bejelentése már nem tudta megakadályozni leminősítést, mert túl későn jött. A Moody’s leminősítése ugyan nem volt váratlan, csak az időzítése - tette hozzá. Úgy vélte, Magyarország számára az jelenthetne kiutat, ha az EKB és az IMF közös akcióval tenne lépéseket az euróövezet stabilizálására.
Magyarország államadós-besorolása a másik két nagy hitelminősítőnél - Standard & Poor’s, Fitch Ratings - továbbra is a befektetési ajánlású sávban, annak alsó szélén van, egyaránt "BBB mínusz" osztályzattal. Az S&P néhány órával a Moody’s csütörtök éjjeli bejelentése előtt tett utalást arra, hogy valószínűleg február végéig dönt a magyar adósosztályzatról, az IMF/EU-tárgyalások esélyeinek értékelése után.
A Moody’s indoklása szerint növekszik a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Magyarország teljesíteni tudja-e a költségvetési konszolidáció és a közadósság-csökkentés középtávú célkitűzéseit, különös tekintettel a magyar gazdaság egyre korlátozottabb középtávú növekedési kilátásaira. A hitelminősítő szerint emellett Magyarország "egyre fogékonyabb az eseménykockázatokra" a magas államadósság-teher, a külföldi befektetőktől való erőteljes függés és a jelentős finanszírozási igények miatt, miközben erősödik a külső piaci volatilitás is. A Moody’s közölte: véleménye szerint e tényezők együttes hatása kedvezőtlenül fogja érinteni a kormány pénzügyi erejét, és gyengíti sokktűrő kapacitását. A negatív kilátás érvényben hagyása az azzal kapcsolatos bizonytalanságot tükrözi, hogy az ország képes-e ellenállni az európai szuverén adósságválságból eredő potenciális eseménykockázatoknak - áll az elemzésben.
Bár a 2012-es költségvetés - szerkezeti reformok és ad hoc jövedelemtermelő intézkedések révén - 2,5 százalékos államháztartási hiányt tűzött ki célként, a Moody’s szerint azonban a kormányt e cél elérésében korlátozni fogja a magasabb finanszírozási költség és az alacsony növekedéssel jellemzett környezet. A cég szerint az is csak "korlátozottan látható", hogy a kormány az alacsony növekedési környezetben miképp tervezi elérni a konvergencia-programban 2013-ra szereplő 2,2 százalékos hiánycélt. A Moody’s közölte, hogy az eddigi 2,7, illetve 2,6 százalékról 1,5, illetve 0,5 százalékra módosította a magyar gazdaság idei és jövő évi növekedésére adott előrejelzését.
A cég közölte: megfontolás tárgyává tenné Magyarország további államadósi leminősítését, ha elmarad az előrelépés a szerkezeti reformokban és a középtávú terv végrehajtásában, és emiatt jelentősen gyengülne a kormány pénzügyi ereje. Ez tartós árfolyamnyomást és növekvő finanszírozási költségeket okozhat. A Moody’s ugyanakkor megfontolná a kilátás stabilizálását a "Ba1"-es kötvényosztályzaton - ami hosszabb távon felminősítéshez vezethet -, ha az ország fenntartható konszolidációs pályára lépne, aminek részét képezné a középtávú terv és a konvergencia-program következetesebb végrehajtása, lehetőleg újrainduló, robusztus gazdasági növekedéssel alátámasztva.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a leminősítésnek nincsen alapja, mert az elmúlt másfél éves időszakban a magyar gazdaság legtöbb területén minden külső nehézség ellenére kifejezetten kedvező irányú változás következett be: 2011-ben többlettel zár majd a magyar költségvetés, a folyó fizetési mérleg szufficites, 2011-ben, 7 éves Európai Uniós tagságunk óta először sikerül 3 százalék alá szorítani a hiányt - hangsúlyozzák. A tárca közölte, "a forint gyengülését nyilvánvalóan sem a magyar gazdaság teljesítménye, sem a költségvetés állapota nem indokolja, annak hátterében így csak egy Magyarország elleni spekulációs támadás állhat, amihez épp az ilyen, szakmailag megalapozatlan hitelminősítői vélemények adnak táptalajt".
Giró-Szász András kormányszóvivő az m1 Ma reggel című műsorában azt mondta, a kormány a Moody’s értékelésének semmilyen alapját nem látja. A hitelminősítő által felhozott érvek nem egészen találnak egyetértésre a kormány álláspontjával.
Semmilyen alapja nincs például annak, hogy az elmúlt másfél éves időszakban a kormány bizonytalan lett volna. A legtöbb területen kedvező irányú változás következett be. Ugyanígy nincsen alapja a pénzügyi konszolidációra vonatkozó állítások megállnának, hiszen 2011-ben többlettel zárul a magyar költségvetés, ráadásul 2012-ben 2 év után először 3 százalék alá szorítja a hiányt hazánk.
Hasonlóan vélekedik Rogán Antal is. Az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának fideszes elnöke a TV2 Mokka című műsorában azt mondta: Magyarország fundamentumai nem rosszak, sőt jobbak, mint néhány környező országé. Rogán Antal szerint a magyar államháztartási hiány nem vethető össze például a portugállal, vagy a görögországival, ahol 7-9 százalékos államháztartási hiányt kell csökkenteni, míg Magyarországon a hiány 3 százalék. Hozzátette azt is, hogy a magyar fizetési mérleg pozitív.
Pénteken kora délelőtt árfolyammélypont közelébe esett a forint az euróval szemben. Az eurót délelőtt kilenc óra után 316,74 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben a csütörtök délutáni 311,36 forintos és csütörtök délelőtti 308,82 forintos jegyzések után. Pénteken eddig a legmagasabb euró jegyzés 317,25 forinton történt. A forintárfolyam mélypontja az idén november 14-én, 317,85 forintos eurójegyzésen volt.
Török Zoltán elemző szerint tovább gyengül a forint, de ez egy átmeneti időszak, további leminősítésre nem számít a piac, így a kezdeti sokk után fellélegzés jön. További forintgyengülés lesz a piacon és a tőzsdén, drágábbá válik az állampapírok finanszírozása - véli az elemző. Török Zoltán ugyanakkor hangsúlyozta: nem tart sokáig a negatív piaci reakció, mert számított rá a piac. A kezdeti sokk után fellélegzés jön, mert nem kell tartani, hogy további leminősítés következik – mondta az m1 Híradóban Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője.
Weinhardt Attila a portfolio.hu elemzője elmondta, egy százalékos gyengüléssel reagált a forint az esti hírekre. Tegnap még 311-312 forint volt egy euró, mára már 315 forintra emelkedett. Fel kell készülni, hogy tovább gyengül a forint. A hitelminősítő kedvezőtlen lépésére fel volt készülve a kormány, inkább az időzítés volt meglepő. Ennek a lépésnek van egy olyan üzenete, miszerint a hitelminősítők is kérdőjelesnek tartják a kormány elköteleződését arra, hogy valóban meg akar-e állapodni a kormány az IMF-fel és az Európai Bizottsággal. Úgy véli: a Moody’s lépése fel fogja gyorsítani a tárgyalásokat.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt mondta: a Moody’s lépése ráirányította a figyelmet arra, hogy az államháztartási egyensúly érdekében fel kell gyorsítani a Széll Kálmán Terv és a konvergenciaprogramot alátámasztó törvénykezést. Ha az EU és az IMF látja, biztosítva van, hogy 2013-ban is 3 százalék alatt marad az államháztartási hiány, Magyarország mostani besorolása már nem ez lenne. Az elemző hangsúlyozta, hogy a Moody’s értékelésében szerepet játszik az euróválság is, amely jelentősen befolyásolja a magyar kockázatokat.
A forint és a magyar államkötvény-piacon már egy jó ideje a nem a befektetői kategóriába sorolt papírokhoz hasonló áron forognak a magyar állampapírok és a forint – közölte Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője. A piacokon további gyengülés lehet, de talán nem lesz végzetes a reakció. Az elemző kifejtette: az MNB Monetáris Tanácsa kedden tart kamatdöntő ülést, a leminősítés mindenképpen növeli a kockázatát egy emelésnek, de nehéz megmondani, végül mi lesz. A reálgazdaságnak nem lenne szüksége kamatemelésre, az állam finanszírozási helyzete viszont nem enged meg egy kamatcsökkentést, inkább kamatemelést indokolna. Ezek a szempontok ütközhetnek a monetáris tanácsban, de nőtt az esélye egy emelésnek - mondta Árokszállási Zoltán.
Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a nagy intézményi szereplők csak kisebb részben pozícionálták magukat arra, hogy "Ba1" kategóriába kerül a magyar minősítés, ennek megfelelően a portfólió-átrendezések akár heteket is igénybe vehetnek. Ennek eredményeképpen a hazai piac alulteljesítésére számít rövid távon az Equilor. Kuti Ákos közölte: a kötvénypiacon két hónapja tart a hozamemelkedés úgy, hogy közben mérsékelt tőkekivonás zajlott. A mostani döntés alapján arra számít az Equilor, hogy felgyorsul a tőkekiáramlás, tovább csökken a külföldiek kezében lévő 3.763 milliárd forintos állomány. Az elemző jelezte, hogy a piaci szereplők egyelőre 100 bázispont körüli kamatemeléssel kalkulálnak 2-3 hónapos időtávon.
"A leminősítés annak a reformpolitikának ad támogatást, amelyek eredetileg is befektetési kategóriába emelte Magyarországot" - fogalmazott Charles Robertson Renaissance Capital vezető közgazdásza. Charles Robertson azt nyilatkozta a brit hírügynökségnek, hogy az IMF-megállapodás múlt heti bejelentése már nem tudta megakadályozni leminősítést, mert túl későn jött. A Moody’s leminősítése ugyan nem volt váratlan, csak az időzítése - tette hozzá. Úgy vélte, Magyarország számára az jelenthetne kiutat, ha az EKB és az IMF közös akcióval tenne lépéseket az euróövezet stabilizálására.
Forrás
Hirado.hu
