Kvótaper - Elutasították a szlovák és a magyar keresetet - Pozsony és Budapest másként értékeli a döntést

"A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket" - írták a tizenöt fős nagytanács által meghozott ítéletet részletező közleményben, hozzátéve, hogy a kvóták "hatékonyan és arányosan" hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.   

Pozsony és Budapest 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Szlovákia és Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 őszén.

A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozott, hogy a "határozatból hiányzik a felhatalmazás", azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.   

Az Európai Bíróság mindenekelőtt kimondta: a megtámadott határozat elfogadása így is jogszerű volt; az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, amennyiben határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, és ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra.   

Ugyan a határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, ezekről megfelelő módon tájékoztatták az Európai Parlamentet, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig nem volt köteles egyhangú szavazásra, mert a módosított tervezetet a brüsszeli testület közreműködésével hagyták jóvá - közölték.   

A bíróság emellett megállapította, hogy a tanácsi határozat a felperesek érvelésével szemben nem olyan intézkedés, amely "nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy hozzájáruljon célkitűzésének eléréséhez", azaz Görögország és Olaszország terheinek mérsékléséhez.   

Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs kérdésekért felelős tagja a Twitteren közzétett rövid üzenetében azt írta, hogy az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes. "Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és maradéktalanul megvalósuljon a szolidaritás" - tette hozzá a görög politikus.

Lajèák: Szlovákia tiszteletben tartja az uniós bíróság döntését

Szlovákia tudomásul veszi a luxemburgi uniós bíróság döntését. Így reagált a bíróság ma meghozott ítéletére Miroslav Lajèák külügyminiszter. Szerinte elképzelhetetlen, hogy Szlovákia azt ne tartsa tiszteletben.

Lajèák ugyanakkor még a kormányülést megelőzően nyilatkozva elmondta: "Természetesen, a határozatot alaposan át kell tanulmányoznunk, s azután foglalunk állást ez ügyben", hozzátéve, hogy a témát a kormányülésen is megnyitják, mert ez nem csak egyetlen minisztérium ügye“ – szögezte le.

A tárcavezető szerint a panasz benyújtásakor legitim jogukat érvényesítették. "Ez egy legitim eszköz. Ezzel a lehetőséggel azért éltünk, mert szükségesnek éreztük, hogy a rendelkezésünkre álló összes eszközt kihasználjuk. Mi annak kivizsgálását kértük, hogy az Európai Tanács döntése legitim-e. A bíróság szerint az legitim" – mondta Lajèák.

"A kvótákkal kapcsolatos álláspontunk politikai jellegű, és azt a lakosság véleményével támogatja. Ráadásul a két év alatt elért fejlődés arra a kérdésre is választ ad, hogy a kvóták működnek-e vagy sem" – mondta Lajèák, hozzáfűzve: a menekültek szétosztását szabályozó irányelv szeptember végén lejár, s máig a feltételezett létszámnak csak 17 százalékát helyezték át.

Lajèák szerint elképzelhetetlen az, hogy Szlovákia ne tartsa tiszteletben az említett bírósági döntést. "A bírósági döntésből Szlovákia számára semmiféle szankciók vagy új kötelezettségek nem következnek. Most a további eljárásról kell határoznunk. Az majd nem az én döntésem lesz, hanem a kormányé, ahogy a panasz benyújtásáról is a kabinet döntött" – magyarázta a szlovák diplomácia vezetője.

A beadvány elutasítására már a kormányülés után Robert Fico is reagált.

Fico: nem változtat a szlovák kormány álláspontján a bírósági döntés

Szlovákia tiszteletben tartja az Európai Bíróság kvótaügyben hozott döntését, de a kormány nem változtat eddigi álláspontján, és tovább munkálkodik majd azon, hogy a tőle elvárt szolidaritás ne a migránsok kényszerű befogadásában öltsön testet - jelentette ki Robert Fico miniszterelnök az Európai Bíróságnak a menekültek tagállamok közötti kötelező elosztása ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet elutasító döntésére reagálva.

A kormányfő elmondta: a luxembourgi bíróság döntése "nem hozott új minőséget" a kvóták megítélésébe, csak azt mutatta meg, hogy a bíróság másképpen látja azt a döntéshozatali mechanizmust, amelyet Szlovákia a most elutasított keresetben megtámadott.

Hangsúlyozta: a bírósági döntés semmit nem változtat a kormánynak a kvótákkal és a migránsokkal kapcsolatos politikai álláspontján. Szlovákia továbbra is elutasítja a kötelező kvóták rendszerét - szögezte le. Megjegyezte: a bíróság döntése alapján a kötelező kvótákról hozott döntés érvényben marad, de szeptember 26-án lejár.

Szijjártó: az igazi csata most kezdődik

A magyar kormány szerint az Európai Bíróságon, a kvótaperben született döntés felháborító és felelőtlen - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, "az igaz csata csak most kezdődik el", Magyarország minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz, hogy a magyar emberek akarata ellenére ne lehessen az országba telepíteni senkit. A miniszter értékelése szerint a bíróság döntése veszélyezteti egész Európa jövőjét, biztonságát, és ellentétes az európai nemzetek, így a magyar nemzet érdekeivel.

Véleménye szerint az Európai Bíróságon politikai döntés született, "a politika megerőszakolta az európai jogot". A döntés - az alapszerződésekkel ellentétesen - kimondja az Európai Bizottság hatalmát az uniós tagállamok felett. Ez elfogadhatatlan, és mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az országot - közölte - Szijjártó Péter. A döntés - az alapszerződésekkel ellentétesen - kimondja az Európai Bizottság hatalmát az uniós tagállamok felett. Ez elfogadhatatlan, és mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az országot - közölte Szijjártó Péter.
    
A külügyminiszter kijelentette: Magyarország továbbra is teljesíti a schengeni kötelezettségeit, megvédi a schengeni övezet és az EU külső határát.
    
Kérdésre elmondta: Magyarország számít visegrádi partnerei szolidaritására az ügyben.

Trócsányi: újabb jogi csatározások előtt állunk

Magyarország újabb jogi csatározások előtt áll - jelentette ki az igazságügyi miniszter arra reagálva, hogy az Európai Bíróság elutasította a magyar és szlovák keresetet. Trócsányi László azt mondta, sajnálják, hogy a testület figyelmen kívül hagyta Magyarország jogilag megalapozott érvelését, és úgy határozott, hogy félre lehet tenni az uniós jog alapvető rendelkezéseit.

Szavai szerint a döntés megbontotta az Európai Unió (EU) intézményeinek egyensúlyát: annak nyertese az Európai Bizottság, miközben csökkent az Európai Tanács és az Európai Parlament ereje.

Holott az unió politikai irányát az Európai Tanácsnak, az állam- és kormányfők testületének kellene meghatároznia - mondta. Trócsányi László hangsúlyozta, hogy a bíróság érvelése nem meggyőző, és az "európai mainstream" alátámasztását szolgálja. Tökéletesen más tartalmú ítéletet is hozhattak volna - jegyezte meg.

A tárcavezető kijelentette: a bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban új szempontokat hoznak elő. 

Kérdésre Trócsányi László közölte: az Európai Bíróság a legfelsőbb szint, nincs jogorvoslati lehetőség az ügyben.