Kurz: csillapítani kell a feszültséget az EU keleti és nyugati országai között

Rövid sajtóértekezletén Kurz országa és kormánya Európa-pártiságát hangsúlyozta, ugyanakkor kiemelte, hogy Bécs erősítené az EU-ban a szubszidiaritás elvét, azaz azt a szempontot, hogy minden kérdést lehetőleg a legalacsonyabb szinten kezeljenek.   

Kiemelte, az Európai Uniónak meg kellene erősítenie a közös fellépést a fontosabb kérdésekben, a kisebb ügyekben viszont "hátrébb kellene lépnie". Rámutatott, jó iránynak tartja, hogy az Európai Bizottság az utóbbi években csökkentette a jogalkotási javaslatok számát.   

Hozzátette, kormánya "proaktívan" hozzá kíván járulni az illegális bevándorlás elleni fellépéshez, ugyanis - mint mondta - kizárólag annak megállításával lehet a jövőben is fenntartani a belső határellenőrzés nélküli schengeni rendszer működését.   

Újságírói kérdésre válaszolva Kurz elmondta, "természetesen elfogadják" a menedékkérők EU-n belüli áthelyezéséről szóló korábbi döntéseket, de fontosnak tartotta aláhúzni, ez "önmagában nem jelent megoldást a migrációs válságra". Hangsúlyozta: "biztosítani kell a külső határokat, nekünk kell eldöntenünk, hogy ki jöhet Európába, nem az embercsempészeknek".   

Az új kancellár végezetül a jogállamisági elvek, valamint a közös uniós szabályok és értékek fenntartásának szükségességéről is beszélt, kiemelve, ezeket kivétel nélkül minden országban tiszteletben kell tartani.   

A közös sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pozitív jelnek nevezte, hogy Kurz első hivatalos útja Brüsszelbe vezetett, és közölte, mint minden más esetben, az új osztrák kormányt is a tettei alapján fogják megítélni.   

"Nagyon remélem, hogy ezek összhangban lesznek az eddig ismertetett szándékaikkal" - mondta, hozzáfűzve, hogy a kormányprogram csaknem 100 százalékosan egyezik a bizottság terveivel.   

Kurz kedden Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével is megbeszélést folytatott, szerda reggel pedig Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével tárgyal a tervek szerint.   

Az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a sokak által szélsőjobboldalinak tartott Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alkotta új kormány hétfőn tette le az esküt, és egyes szakértők attól tartanak, hogy radikális fordulat fog következni Ausztria politikájában.

A migráció kérdése határozza meg az új osztrák kormány programját

Ausztriában az új kormány megalakulásával megváltozik a politikai stílus, hiszen a kormány és a koalíció mottója, hogy új korszak indít el.

Ezt mutatja az is, hogy egy meglehetősen meglepő helyen jelentették be a kormány megalakulását, méghozzá Kahlenberg tetején, amely Bécs legmagasabb pontja, ezzel azt üzenték, messzire látnak – fogalmazott Pócza István, a Századvég vezető kutatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Kiemelte: a külpolitikában is várható változás. Eddig alapvetően a szociáldemokrata gondolkodásmód dominált. Most, bár Ausztria Európa továbbfejlesztésén, reformján gondolkodik, azonban ezt csakis a szubszidiaritás elve alapján tudja elképzelni, s ez azt jelenti, hogy a döntéseket a lehető legalacsonyabb szinteken kell meghozni.

Pócza István arról is beszélt, hogy régen – 10-15 évvel ezelőtt – a pártot erősen vállalhatatlan antiszemita kijelentések jellemezték, ám ezzel a kommunikációval tudatosan szakítottak, és átformálták magukat egy szimpatikus, nemzeti jobboldali, radikális politikai erővé. Jelenleg azzal a kihívással néznek szembe, hogy ezt hogyan tudják elfogadtatni, hiszen például Izraelben jelenleg ellenérzések fogalmazódtak meg – fogalmazott a szakértő.

A kormány tervei között szerepel, hogy felemelik a büntetések alsó határát az erőszakos és szexuális bűncselekmények elkövetőivel szemben. Elsődleges szerepet kap a politikai iszlám elleni harc, továbbá kiemelt hangsúlyt helyeznek az osztrák határok védelmére mindaddig, míg az Európai Unió nem biztosítja külső határait, emellett erősebb rendőri jelenlét várható az utcákon.

Pócza István ezzel kapcsolatban azt mondta: a bevándorlás kapcsán erős védelmet igyekeznek megvalósítani, de nem zárják ki az integrációt sem. Ám van egy felső korlát, és három feltételt támasztanak azokkal szemben, akik Ausztriában akarnak élni: a német nyelvtudás, az osztrák értékek elfogadása, valamint a munkaerőpiaci integráció. Már óvodás korban is igyekeznek osztrák oktatást biztosítani, és kizárják annak lehetőségét, hogy különböző iszlám óvodák és iskolák alakuljanak meg.

Vagyis óriási kihívás a migráció kérdése, mely alapvetően határozza meg a kormány programját és a politikai gondolkodást Ausztriában – húzta alá Pócza István.