Kurz: az EU-nak csökkentenie kell függését Törökországtól

Az uniónak változtatnia kell a Törökországgal folytatott politikáján - hangsúlyozta Kurz az osztrák Ö1 közszolgálati rádióban hétfőn. Indoklása szerint Törökország az utóbbi években egyre távolabb került Európától.   

Kurz teljesen abszurdnak nevezte a török elnök, Recep Tayyip Erdogan felvetését, amely szerint Európa a felelős a Törökországban lévő terrorizmusért.   

A külügyminiszter szerint ha Törökország nem tartja be a megállapodás feltételeit, akkor "teljesen világos, hogy nem fogják folyósítani Törökországnak a migránsok megfékezésére Brüsszelből ígért hárommilliárd eurós támogatást". Logikusnak nevezte Christian Kern osztrák kancellár felvetését, miszerint az EU-török egyezmény meghiúsulása esetén el kell zárni az uniós pénzcsapokat.   

Kurz szerint az Ausztrália által alkalmazott menekültpolitika lehetne a minta, vagyis az illegálisan érkező embereket a határon kellene megállítani és ellátni, továbbá biztonságos harmadik országba vagy a származási országaikba kellene visszaküldeni. Úgy vélte, hogy ezen intézkedések tudnák egyedül megszüntetni az embercsempészetet.   

A Törökország és az Európai Unió közötti megállapodás értelmében az illegálisan az unióba érkező embereket visszaküldik Törökországba, ha nem nyújtanak be menedékkérelmet vagy nem jogosultak menekültstátusra. Az EU cserébe azt ígérte Törökországnak, hogy összesen hatmilliárd euróval támogatja a Törökországban lévő menekültek ellátását.

Jean Asselborn: az EU gazdasági eszközökkel gyakorolhat nyomást Ankarára

A török kormány a NATO-hoz és az Európa Tanácshoz méltatlan, a náci időkre emlékeztető módszerekkel lép fel ellenzékiek és újságírók ellen - mondta egy hétfői német rádióinterjúban Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, aki szerint Törökországnak az Európai Unióhoz fűződő szoros gazdasági kapcsolatát lehetne felhasználni nyomásgyakorlásra Ankarával szemben. A német kormány elhárította a luxemburgi kezdeményezést.

Jean Asselborn a Deutschlandfunk német közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy az ankarai vezetés által a júliusi puccskísérletért felelősnek tartott Fetullah Gülen muzulmán hitszónok mozgalmának pártolásával vagy terrorizmussal gyanúsítanak meg mindenkit, aki Törökországban kiáll az emberi jogokért, és az őrizetbe vett emberek az első öt nap nem konzultálhatnak ügyvéddel.

Törökország a sajtószabadság mértéke alapján a 151. helyen áll a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi civil szervezet 180 országot rangsoroló listáján, és a puccskísérlet óta tízezer újságíró veszítette el a munkáját, és egyedül a szakszervezetek tisztségviselői közül 11 ezer embert bocsátottak el.

Az ankarai vezetés eljárása méltatlan egy olyan országhoz, amely tagja a NATO-nak és az Európa Tanácsnak, a módszereket tekintve pedig "nagyon-nagyon szörnyű fejlemények" tapasztalhatók. A legsúlyosabb az érintettek teljes ellehetetlenítése, ami azt jelenti, hogy a hivatalos közlönyben nyilvánosságra hozzák az elbocsátott emberek nevét, diplomáikat és útlevelüket pedig bevonják. Így ezeknek az embereknek nincs jövedelmük, nem tudják eltartani családjukat, elveszítik lakásukat, és éheznek - fejtette ki Jean Asselborn, aláhúzva, hogy ilyen módszereket a náci időkben használtak.

Az EU nem nézheti tétlenül a fejleményeket - szögezte le a luxemburgi külügyminiszter. Az uniós csatlakozási tárgyalások felfüggesztésének lehetőségéről szólva kiemelte, hogy Törökországban a csatlakozási folyamat milliók számára az "egyetlen reményt" jelenti. Azonban a tárgyalások felfüggesztése így is napirendre kerülhet, és a NATO-tagság kérdéséről is vita kezdődhet - tette hozzá Jean Asselborn. Az EU-Törökország menekültügyi megállapodásról szólva aláhúzta, hogy az egyezmény "magától összeomlik", ha Törökországban leépül a jogállam. Kiemelte, hogy elsősorban a gazdasági nyomásgyakorlás lehetőségét kell megfontolni. A török export 50 százaléka az EU-ba irányul, míg Oroszországba csupán 2 százalék, és a törökországi beruházások 60 százaléka érkezik az EU-ból - mutatott rá Jean Asselborn, hozzátéve, hogy a gazdaság megfelelő nyomásgyakorlási eszköz.

Steffen Seibert német kormányszóvivő hétfői berlini tájékoztatóján a luxemburgi külügyminiszterrel készült rádióinterjúval kapcsolatban kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a berlini vezetés "nem vesz részt szankciókról szóló vitákban". Mint mondta, most az a legfontosabb, hogy az EU-ban mindenki egy, közös álláspontot képviseljen a törökországi fejlemények ügyében, és nyitva maradjanak a párbeszéd csatornái Ankara felé. Azonban a halálbüntetés esetleges visszaállítása az uniós csatlakozási tárgyalások végét jelentené - erősítette meg a német kormányszóvivő.