Kövületekben gazdag lelőhelyet találtak Kanadában
OTTAWA. A kanadai Kootenay Nemzeti Park területén kövületek kincsesbányájára bukkantak, melynek gazdagsága a Burgess-paláéval vetekszik.
A kanadai Yoho Nemzeti Park híres, 505 millió éves Burgess-palája – mely a bolygó néhány legkorábbi állatának nyughelye – a világ egyik legfontosabb kövületlelőhelye. Több mint egy évszázaddal felfedezése után, 42 kilométerrel arrébb, a Kootenay Nemzeti Parkban hasonló gazdagságú fosszilis lelőhelyre bukkant 2012 nyarán egy kutatócsapat.
A Nature Communications folyóiratban első alkalommal írják le a park területén, a Márványkanyon kőzetkibúvásnál fekvő lelőhelyet. A szerzők szerint a régió és kivételes állapotban fennmaradt kövületei tovább gazdagítják majd tudásunkat az úgynevezett kambriumi robbanásról, amikor rövid idő alatt rendkívül változatos állatok jelentek meg a Földön.
Jean-Bernard Caron, a vizsgálat vezetője szerint az új felfedezés az előző évszázad fordulóján elkezdődött tudományos történet méltó folytatása. Szerinte a kiásandó kövületek jelentősen kibővítik majd a korai állati evolúciót érintő tudásunkat. "Megdöbbentő, milyen ütemben találunk fosszíliákat – ezek nagy része új faj -, és elképzelhető, hogy végül jóval több faj kerül itt elő, mint a Yohóban” – magyarázza. A Burgess-pala formáció részeként, az új lelőhely pontos koordinátáit védelme érdekében nem tárták fel.
A kutatók szerint kövületei azért is lenyűgözőek, mert kivételes részletességgel őrizték meg az ősi állatok lágy részeit, amelyek általában kisebb valószínűséggel hagynak lenyomatot a kőzetekben, mint a csonthoz hasonló keményebbek - közölte a hirado.hu.
Az új felfedezés a legfrissebb a Burgess-palát érintők között, amelyek során többek között megerősítették, hogy a Pikaia – amely csak a Yoho Nemzeti Park területén került elő – a legprimitívebb ismert gerinces, ennélfogva minden gerinces (az embert is beleértve) őse. Több mint 100 év alatt megközelítőleg 200 állatfajt azonosítottak az eredeti Burgess-palában. Az új Kootenay-beli lelőhelyen csupán 15 nap alatt 55 állatfaj egyede került elő.
Némelyik, itt fellelt faj képviselőit már megtalálták a szintén híres, 10 millió évvel idősebb kínai Csengcsiang lelőhelyen. Mindeme információk alátámasztják azokat a bizonyítékokat, amelyek azt sugallják, hogy a kambriumi állatok lokális és globális elterjedését, valamint élettartamát valószínűleg jelentősen alábecsülték.
A Nature Communications folyóiratban első alkalommal írják le a park területén, a Márványkanyon kőzetkibúvásnál fekvő lelőhelyet. A szerzők szerint a régió és kivételes állapotban fennmaradt kövületei tovább gazdagítják majd tudásunkat az úgynevezett kambriumi robbanásról, amikor rövid idő alatt rendkívül változatos állatok jelentek meg a Földön.
Jean-Bernard Caron, a vizsgálat vezetője szerint az új felfedezés az előző évszázad fordulóján elkezdődött tudományos történet méltó folytatása. Szerinte a kiásandó kövületek jelentősen kibővítik majd a korai állati evolúciót érintő tudásunkat. "Megdöbbentő, milyen ütemben találunk fosszíliákat – ezek nagy része új faj -, és elképzelhető, hogy végül jóval több faj kerül itt elő, mint a Yohóban” – magyarázza. A Burgess-pala formáció részeként, az új lelőhely pontos koordinátáit védelme érdekében nem tárták fel.
A kutatók szerint kövületei azért is lenyűgözőek, mert kivételes részletességgel őrizték meg az ősi állatok lágy részeit, amelyek általában kisebb valószínűséggel hagynak lenyomatot a kőzetekben, mint a csonthoz hasonló keményebbek - közölte a hirado.hu.
Az új felfedezés a legfrissebb a Burgess-palát érintők között, amelyek során többek között megerősítették, hogy a Pikaia – amely csak a Yoho Nemzeti Park területén került elő – a legprimitívebb ismert gerinces, ennélfogva minden gerinces (az embert is beleértve) őse. Több mint 100 év alatt megközelítőleg 200 állatfajt azonosítottak az eredeti Burgess-palában. Az új Kootenay-beli lelőhelyen csupán 15 nap alatt 55 állatfaj egyede került elő.
Némelyik, itt fellelt faj képviselőit már megtalálták a szintén híres, 10 millió évvel idősebb kínai Csengcsiang lelőhelyen. Mindeme információk alátámasztják azokat a bizonyítékokat, amelyek azt sugallják, hogy a kambriumi állatok lokális és globális elterjedését, valamint élettartamát valószínűleg jelentősen alábecsülték.
Forrás
hirado.hu, livescience.com
