Kövér: senki nem fog igazságot szolgáltatni nekünk, ha mi nem vívjuk meg a harcunkat

Kövér László házelnök a Martostól Martosig eltelt egy év sikereit és nehézségeit számba véve elmondta, a választási sikerek mellett a magyar kormánynak a népszerűségvesztés tényével is szembesülnie kellett. A tavaly ősszel kezdődött folyamatok azonban mára stabilizálódni látszanak. Ebben szerepük van a tudatos kormányzati döntéseknek, de a migráció miatt kialakult helyzetnek is, amelyben a kormányzati lépésekkel az emberek nagy része egyetért. A házelnök kiemelte az ország gazdasági teljesítőképességét is, a növekedésnek köszönhetően ugyanis az ország ismét az unió élvonalába került. A gazdasági eredményeknek is köszönhető, hogy Magyarország kikerült a brüsszeli bírálatok célkeresztjéből. „Azoknak, akik saját hazájuk ellen dolgoznak nemzetközi porondon, szűkült a mozgásterük, ezzel azonban bővült a magyar kormányzat mozgástere“ – fogalmazott a színültig megtelt martosi református templom hallgatósága előtt a magyar Országgyűlés elnöke. 

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a nemzetpolitika elmúlt időszakát értékelve rámutatott, az elmúlt négyéves kormányzati időszakban az alaptörvény és a honosítási törvénnyel megteremtették a szimbolikus kereteket. Eddig 750 ezren kérték a magyar állampolgárságot, és 700 ezren már le is tették az esküt. Ebben a kormányzati ciklusban már a gazdasági kérdések kerülnek a középpontba. „A döntések tevőlegesen is hozzájárulnak a magyar egység kialakulásához“– fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, a szülőföldön való boldogulásnak nemcsak a szimbolikus kereteit kellett megteremteni, ehhez hozzá kellett rendelni a gazdaságpolitikai eszközöket, és ezt szolgálják a különböző programok, mint például a Kőrösi Csoma, Petőfi Sándor... csakúgy, mint az a döntés, amellyel az idei évet a szakképzés évének nyilvánították. Komoly lehetőségeket jelent a határ menti térségeknek a közös projektek finanszírozása az uniós alapokból. A magyar kormányzat éves szinten 40 milliárd forintot fordít a külhoni magyarság támogatására. A nemzetpolitikai államtitkár azonban úgy fogalmazott, az a cél, hogy ezt az összeget jelentős mértékben növeljék. A kormányzat egyébként az eddigi támogatási rendszer átalakításán gondolkodik, ez érvényes az oktatási-nevelési támogatásra is, mert a pénzösszeg nem mindig azokhoz kerül, akikhez kellene – mondta Potápi Árpád János. 

Berényi József helyzetértékelését a Dél-Szlovákiát egyre inkább érintő menekültkérdéssel kezdte. Mint ismeretes, a négy menekülttáborból három a déli járásokban van, és újabbak megnyitása is napirenden szerepel. Az MKP elnöke elmondta, követelni fogják a kormánytól, hogy garantálja a helyi emberek biztonságát. Kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban a legnagyobb gondot az iskoláink helyzete okozta. Az, hogy egy évvel elhalasztották a kisiskolákról szóló döntést, csak látszatmegoldás. „Mindent meg kell tenni azért, hogy az iskoláink megmaradjanak“ – fogalmazott a pártelnök.  

Az MKP önkormányzati koncepciójával kapcsolatban Berényi József elmondta, nem igaz, hogy Dél-Szlovákiában nem lehet megvalósítani területi önkormányzati egységet, hiszen három olyan régió is van, ahol a magyarság tömbben él, számottevő számarányban. A szórványterületek számára pedig az oktatási, kulturális autonómia kereteit kell megteremteni. Berényi szerint érdekes reakciókat váltott ki a koncepció. Egyrészt Robert Fico azt nem támadta, s ezt a Szlovákia és Magyarország közti jó kapcsolatok rendszerében kell értékelni. Fico ugyanis nem akarja ezt a viszonyt elrontani. Ez a helyzet azonban növeli az MKP mozgásterét is. Másrészt a szlovák sajtóban, illetve közéletben megjelent értékelések is úgy fogalmaztak, hogy erről a tervezetről lehet beszélni. (Egyedül a Most-Híd támadta a tervezetet.) Az MKP elnöke szerint ennek az elfogadó álláspontnak az az oka, hogy a koncepció kerüli az autonómia megnevezést, másrészt nehéz azzal a ténnyel vitatkozni, hogy húsz év alatt 110 ezerrel csökkent a felvidéki magyarság száma. Ugyanakkor az MKP elnöke azt is elmondta, hogy a tapasztalataik azt mutatják, az emberek nem értik, hogy ez a koncepció a régiójuk gazdasági fellendülését is magával hozná. El kell tehát mondani, hogy az önkormányzatiság védelmet, gazdasági fellendülést jelent. „Az autonómia nem nemzeti romantika, hanem a régiók helyzete javításának valós eszköze” – mondta Berényi József. 

A jövő évi parlamenti választások kapcsán a pártelnök bizakodó. Úgy véli, ez a választás legalább olyan mérföldkő lesz, mint az 1990-es volt, mivel eldől, hogy tud-e erőt mutatni a magyar érdekképviselet. Az is meggyőződése, hogy a közösség érzékelni fogja a helyzet súlyát. A pártelnök azt is elmondta, pártja nyitott, ezt bizonyítja az is, hogy civilek is felkerülnek a párt listájára. „Meg van bennünk az erő ahhoz, hogy bekerüljünk” – fogalmazott, hozzátéve, mindent megtesznek ennek érdekében, és mindent megtesznek azért, hogy Robert Fico és az SNS ne kerülhessen kormányra. 

Arra a nézői kérdésre válaszolva, hogy milyen jelenleg a viszony a Most-Híddal, a magyar párt elnöke elmondta, az MKP a vegyes párttal nincs semmilyen viszonyban, a kommunikáció a két párt között holtpontra jutott, aminek előzménye az volt, hogy Bugár Béla elutasított minden együttműködést. 

Portálunk azon kérdésre, hogy mikor várható, hogy legfelsőbb szinten napirendre kerüljenek a szlovák-magyar viszonyt terhelő kérdések, mint például a kettős állampolgárság kérdése vagy Malina Hedvig ügye, Potápi Árpád János elmondta, a két ország viszonyrendszere jónak mondható, a gazdasági együttműködés sikeres, ugyanakkor a problémás kérdésekben valóban nincs változás, és egyelőre nincs is arra jel, hogy e téren előremozdulás történjen. Kövér László viszont úgy fogalmazott, Budapestről nehéz úgy bármit is tenni, ha a helyi magyar közösség – például Kiska államfő dél-szlovákiai látogatása során – nem fogalmazza meg a gondokat. A helyi közösség érdekképviseletének kell küzdenie, harcolnia az őket megillető jogokért, és a magyar kormányzat ezt követően tudja az asztalra tenni a gondokat. „Ha a helyi magyar közösség látható módon megjeleníti a problémákat, ez mögé tud felsorakozni a magyar kormány” – fogalmazott a házelnök, hozzátéve, „senki nem fog igazságot szolgáltatni nekünk, ha mi nem vívjuk meg a harcunkat”. A fórum végén a házelnök bölcsességre, kitartásra és állhatatosságra kérte a felvidéki magyarságot, és jó választást kívánt a jövő évi választáshoz. 

A fővédnöki fórum részeként Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke Esterházy Jánost ábrázoló képet adományozott az MKP elnökének. Mint ismeretes, a mártírpolitikus nevét az Országgyűlés egyik terme is viseli. Esterházy visszatért a Felvidékre, bár soha nem hagyta el – fogalmazott a bizottság elnöke. Berényi József az adományt azzal köszönte meg, hogy az mindenki számára látható helyen lesz a párt pozsonyi székházában. „Esterházy mértéket és mércét ad a mindennapi cselekedetekhez, aki ránéz, ezzel szembesül” – mondta az MKP elnöke. Gubík László, a Martosi Szabadegyetem főszervezője viszont azt jelentette be, a felvidéki fiatalok deklarációban kezdeményezték Esterházy Jánosnak a Nemzeti Értéktár felvidéki értékeibe való felvételét. A mártírpolitikus a szülőföldhöz való kötődés jelképe, szellemi öröksége védelmet érdemel. A deklarációt elsőként Kövér László, Potápi Árpád János és Berényi József látta el kézjegyével.