Kövér: A magyar állam határozottan kiáll a külhoni magyar közösségek autonómiatörekvései mellett

A vitafórum központi témája a mozgalmas politikai tavasz, a választások értékelése volt. A magyar Országgyűlés elnöke elmondta, az elmúlt év sikeres volt az egész magyar nemzet szempontjából. A kormánypárt meg tudta őrizni kétharmados többségét, közjogilag megtörtént a nemzet egyesítése, ehhez a törvényes keretet megalkották, a szimbolikus szférában tehát a munkát elvégezték. „Ugyanakkor a következő négy évben nehezebb lesz látványos döntéseket hozni” – fogalmazott a házelnök, aki szerint most elsősorban olyan több kisebb, de fontos és a nemzetegyesítés hosszú távú stratégiáját követő programokat kell kidolgozni, amelyek tovább erősítik a külhoni közösségeket.

Berényi József a megyei, az államfő- és az EP-választásokat értékelve arra mutatott rá, hogy az MKP az „újralegitimáció megszerzésének a fontosságára” helyezte a hangsúlyt, és nem is eredménytelenül. 2010-ben sokan lemondtak a pártról, még Magyarországon is. A párt ennek ellenére képes volt alternatívát nyújtani a választóknak, és megmutatni azt, hogy szükség van arra a politikai értékrendre, amit képvisel. „Emellett olyan témák is a köztudatba kerültek a pártnak köszönhetően, amelyek felkeltették a szlovák közélet figyelmét is, ilyen például az önigazgatás kérdése” – mondta Berényi, aki szerint a párt megkerülhetetlenné vált.

A vitafórumon érthetően a legtöbb szó az önigazgatásról, az autonómiatörekvésekről esett, a közönség kérdései is erre vonatkoztak. „A magyar állam, a magyar kormány határozottan kiáll a külhoni magyar közösségek autonómiatörekvései mellett” – fogalmazta meg ismét Budapest álláspontját az Országgyűlés elnöke, hozzátéve azonban azt is, hogy a tervezeteket azonban az érintetteknek kell kidolgozniuk. Kövér László szerint az egyes külhoni közösségeknek is közös nevezőre kellene jutniuk, amelyet aztán az egységes magyar nemzet közös követeléseként, illetve igényeként, elvárásaként lehetne európai színtérre vinni. Ebben a folyamatban tehát mindenkinek megvan a feladata, s minden félnek tevőlegesen kellene fellépni, mert „csak együtt, kinek-kinek a maga helyén, felelős hozzáállással lehet eredményt elérni” – mondta a házelnök.

„A Magyar Közösség Pártja most véglegesíti autonómiatervezetét” – mondta Berényi József, hozzátéve, hogy a párt 2016-ban úgy szeretne visszatérni a parlamentbe, hogy ehhez a tervezethez legitimitást kapjon a választóktól. Az autonómiatörekvés ugyanis csak akkor lehet sikeres, ha erő van mögötte. Ennek a megszerzése azonban nem egyszerű, hiszen „szlovák térfélen ez ügyben zajlik a hisztériakeltés, de a saját sorainkban is sok a bizonytalanság”. „A szlovák közvélemény felé tartalmi szempontból kell tudni megvédeni ezt a tervezetet, a saját közösség felé pedig formai szempontból. Népszerűsíteni kell tehát a megerősített önkormányzatiság gondolatát, az eddigieknél is átütőbben és a civilekkel együtt” – határozta meg az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladatát az MKP elnöke, hozzátéve: „a tervezetet megfelelő időben, a megfelelő helyen hozzák nyilvánosságra”.

Gubík László vitavezető kérdésére, hogy a pártnak vannak-e szövetségesei ez ügyben, illetve a magyarság számára a többi kulcsfontosságú kérdésben, az MKP elnöke elmondta: jelenleg nem lát egyetlen szövetségest sem, 2016-ban, a választások évében azonban nem kizárt, hogy ez változik. A szövetségesek megtalálását azonban Berényi József csak árukapcsolás mellett tudja elképzelni, vagyis „valamit valamiért alapon”. Ugyanakkor úgy véli, meghatározó lesz az is, hogy akkor milyen lesz a párbeszéd a szlovák és a magyar kormány között.

Kövér László azt hangsúlyozta, hogy az utódállamok értelmiségével folytatott párbeszéd nélkül nem lehet sikereket elérni a nemzetpolitika céljaiban. Berényi József viszont úgy véli, számunkra kulcsfontosságú, hogy Magyarország erős legyen, egy olyan ország, amelyre fel lehet nézni, annak ugyanis az identitás szempontjából is megtartó ereje van. S a felvidéki magyarságnak is erőt kell mutatnia, mert akkor van remény a fogyásunk megállítására – szólt a vita végén a következő időszak kihívásainak összegzése. 

A Kövér-Berényi vitafórumot több érdekes, izgalmas előadás előzte meg. Napindítóként Björn Cato Funnemark norvég politológussal, emberi jogi szakértővel beszélgetett Molnár Imre történész. A skandináv szakértő elévülhetetlen érdeme, hogy ő készítette az első átfogó jelentést a romániai magyarság helyzetéről.

A felvidéki oktatás jövőjéről cserélt eszmét Albert Sándor, a Selye János Egyetem első rektora – akinek Hogyan tovább a szlovákiai közoktatásban címmel jelent meg vitaindítónak szánt könyve–, valamint Szigeti László volt oktatásügyi miniszter és Pék László. Délután ugyanezt a témát folytatva Tóth János, a Selye János Egyetem rektora volt a Martfeszt vendége, akit a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről kérdeztek.

A Körkép-sátorban az újságírói szakma presztízséről és izgalmairól beszéltek Marek Vagoviè, a .týžïeò, és Bódis András, valamint Ablonczy Bálint, a Heti Válasz újságírói.

A Felvidék borait borkóstolóval és borkalauzzal egybekötve Geönczöl Attila garamkövesdi bor-szakújságíró mutatta be. A kurtaszoknyás falvak közül Kéménd hagyományőrzői is bemutatkoztak.

A fesztivál zenei felhozatala is színes volt, délután a Kicsi Hang és a Borostyán szórakoztatta a közönséget, majd a Muzsikás együttes lépett fel nagy sikerrel, este pedig Molnár Ferenc Caramel, a Rómeó vérzik és a Zsapka-Emmer duó volt a hangulatfelelős.

Pénteken a nap valószínűleg legtöbb érdeklődőt vonzó előadása Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Bárdos Gyula, az első magyar elnökjelölt Merjünk nagyok lenni elnevezésű közös fóruma lesz.

Este többek között a Tankcsapda és Kállay-Saunders András lép fel.