Körvonalazódik az európai-orosz Mars-misszió
PÁRIZS. Az Európai Ûrügynökség tagállamai jóváhagyták azt a megegyezést, melynek értelmében Oroszország jelentős szerepet vállal a 2016-os és 2018-as marsi küldetésekben.
Az első misszió során egy metán és más nyomgázok után kutató szondát juttatnak a bolygó atmoszférájába, a másik pedig felszíni robotküldetést ölel fel. Az orosz részvétel kitölti a projektekből nemrég kihátrált amerikai partner hátrahagyta hiátust.
Egy ideig úgy tűnt, hogy az ExoMars néven ismert missziókat törlik. Azonban Oroszország abbéli vágya, hogy az amerikai fél által hátrahagyott számos feladatot magára vállalja, most már azt jelenti, hogy az ExoMars sokkal biztosabb lábakon áll. Az Európai Ûrügynökség (ESA) tagállamai hétfőn az együttműködési megegyezéssel fejezték ki elégedettségüket. A két félnek már csak a dokumentációkat kell majd aláírnia. Minderre valószínűleg még az év vége előtt sor kerül.
A szakemberek szeretnék, ha az ExoMars együttműködés a későbbi bolygókutatási missziók katalizátoraként működne. „Vannak egyéb lehetőségek is az együttműködés fontolóra vételére, például a Jupiter-küldetéseknél – mondta Frederic Nordlund, az ESA nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője. – Az ESA kiválasztotta a Juice-t, mely egy nagyobb horderejű küldetés a gázóriáshoz, Oroszországban pedig egy, a Ganümédészen landoló egységet terveznek, amely Európát is igencsak érdekli.”
A szakember hozzátette, tárgyalásokat kezdeményeznek, hogy kiderüljön, lehet-e szó együttműködésről ezen missziók során is. Mindez azonban a holdi robotika területére is kiterjedne, ahol szintén szeretnék erőiket egyesíteni.
A tervezett megegyezés szerint Oroszország szolgáltatja a Proton rakétákat, melyekkel a két ExoMars-misszió útjára indulhat. Ezenkívül a 2016-os szatelliten és a 2018-as roboton helyet kap készülékei számára. Kutatói pedig csatlakozhatnak a missziók adatait értékelő tudományos csapatokhoz. Az egyik legfontosabb hozzájárulás a landolási rendszer lesz, melynek révén a robot a Vörös Bolygó felszínére érkezik. Néhány kulcsfontosságú komponenst leszámítva az egészet az orosz ipar fejleszti.
Az ExoMarsot 2005-ben kezdeményezték európai miniszterek, az ESA eddig több mint 400 millió eurót költött a fejlesztésekre. Európai oldalról a végső költségvetés mintegy 1,2 milliárd euró lesz a két misszióra. Ebből eddig összesen 850 millió áll rendelkezésre.
A 2016-os keringő egység a Marson megfigyelt metán forrásait igyekszik majd kinyomozni. A metán jelenléte az atmoszférában igen érdekes, és elképzelhető, hogy biológiai aktivitásra utal. A szatellit egyik kulcsfontosságú szerepe lesz kommunikációs közvetítőállomásként funkcionálni a 2018-as robot számára. A hatkerekű robot a múltbeli és jelenlegi élet nyomait keresi majd, ezenkívül kétméteres mélységbe tud majd lefúrni.
Egy ideig úgy tűnt, hogy az ExoMars néven ismert missziókat törlik. Azonban Oroszország abbéli vágya, hogy az amerikai fél által hátrahagyott számos feladatot magára vállalja, most már azt jelenti, hogy az ExoMars sokkal biztosabb lábakon áll. Az Európai Ûrügynökség (ESA) tagállamai hétfőn az együttműködési megegyezéssel fejezték ki elégedettségüket. A két félnek már csak a dokumentációkat kell majd aláírnia. Minderre valószínűleg még az év vége előtt sor kerül.
A szakemberek szeretnék, ha az ExoMars együttműködés a későbbi bolygókutatási missziók katalizátoraként működne. „Vannak egyéb lehetőségek is az együttműködés fontolóra vételére, például a Jupiter-küldetéseknél – mondta Frederic Nordlund, az ESA nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője. – Az ESA kiválasztotta a Juice-t, mely egy nagyobb horderejű küldetés a gázóriáshoz, Oroszországban pedig egy, a Ganümédészen landoló egységet terveznek, amely Európát is igencsak érdekli.”
A szakember hozzátette, tárgyalásokat kezdeményeznek, hogy kiderüljön, lehet-e szó együttműködésről ezen missziók során is. Mindez azonban a holdi robotika területére is kiterjedne, ahol szintén szeretnék erőiket egyesíteni.
A tervezett megegyezés szerint Oroszország szolgáltatja a Proton rakétákat, melyekkel a két ExoMars-misszió útjára indulhat. Ezenkívül a 2016-os szatelliten és a 2018-as roboton helyet kap készülékei számára. Kutatói pedig csatlakozhatnak a missziók adatait értékelő tudományos csapatokhoz. Az egyik legfontosabb hozzájárulás a landolási rendszer lesz, melynek révén a robot a Vörös Bolygó felszínére érkezik. Néhány kulcsfontosságú komponenst leszámítva az egészet az orosz ipar fejleszti.
Az ExoMarsot 2005-ben kezdeményezték európai miniszterek, az ESA eddig több mint 400 millió eurót költött a fejlesztésekre. Európai oldalról a végső költségvetés mintegy 1,2 milliárd euró lesz a két misszióra. Ebből eddig összesen 850 millió áll rendelkezésre.
A 2016-os keringő egység a Marson megfigyelt metán forrásait igyekszik majd kinyomozni. A metán jelenléte az atmoszférában igen érdekes, és elképzelhető, hogy biológiai aktivitásra utal. A szatellit egyik kulcsfontosságú szerepe lesz kommunikációs közvetítőállomásként funkcionálni a 2018-as robot számára. A hatkerekű robot a múltbeli és jelenlegi élet nyomait keresi majd, ezenkívül kétméteres mélységbe tud majd lefúrni.
Forrás
hirado.hu, BBC
