Kockázatvállalást vár a külhoni magyarok vezetőitől Kövér László
BUDAPEST. Nemcsak kitartó munka kell ahhoz, hogy egyről a kettőre jussunk a külhoni magyarok helyzetének javításában, hanem sokszor kockázatvállalás, bátorság is – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
A csaknem negyedszázados múltra visszatekintő Rákóczi Szövetségnek ítélte oda idén a „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díjat a Polgári Magyarországért Alapítvány. A testület a Kárpát-medencei magyarság megmaradásért folytatott küzdelméért, a szomszédos országokban, kisebbségben élő magyarság oktatásügyének, kultúrájának támogatásáért, a magyarság összetartozás-tudatának erősítéséért, és Rákóczi Ferenc szellemi örökségének népszerűsítésért ítélte oda az elismerést. Az ünnepi ceremónián Kövér László, a magyar törvényhozás elnöke kiemelte, hogy a Rákóczi Szövetséget a nemzeti érzelem mellett a nemzeti értelem is jellemezte az elmúlt két évtizedben: a felvidéki magyar gyerekek magyar iskolába történő beiratkozását türelmes, szakszerű munkával érték el.
A pénteken Budán megtartott ceremónián a Polgári Magyarországért Alapítványban tevékenykedő Kövér László a Vasárnapi újságnak azt mondta, tudatosítani kell nemcsak a szűk, kis Magyarországon belül, hanem az elcsatolt területek magyarságának vezetői körében is, hogy ingyen semmit nem adnak. Nemcsak kitartó, sziszifuszi munka kell ahhoz, hogy egyről a kettőre jussunk, hanem sokszor kockázatvállalás, bátorság is, és ezt leginkább azok felejtik el, akiknek elcsatolt közösségek vezetőiként az lenne a dolguk, hogy példát adjanak a saját honfitársaiknak – fogalmazott.
A politikus beszélt a 2004. december 5-én a külhoni magyarok kedvezményes honosításáról tartott népszavazásról is, azt mondta, jó a rosszban, hogy a voksolás nagyon sok közömbös embert rádöbbentett arra, „az mégsem járja, mégsincs rendjén, ahogy eddig viselkedtünk, eddig viszonyultunk a nemzeti egység gondolatához”. Az más kérdés, hogy a tekintetben nem sikerült komoly eredményeket felmutatni, hogy a nemzetnevelés a köznevelés és a felsőoktatásban folyó tanításnak is része legyen. Itt még a kezdeteknél járunk, és nagyon sok munka kell ahhoz, hogy tíz-húsz év elteltével azt mondhassuk, akik kiléptek az iskolapadokból, a legtermészetesebb tudásként hozzák magukkal például azt, hogy a romániai magyarok nem nyelviskolában tanulták meg a magyar nyelvet, hanem az anyatejjel szívták magukba – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője a Rákóczi Szövetség kitüntetése kapcsán, kérdésre válaszolva, azt mondta, bízik abban, hogy ez az elismerés a többi civil szervezetnek is ösztönzést ad ahhoz, hogy bátrabban vállalják a határok feletti nemzeti egységet. A tárcavezető azt is megjegyezte, a külhoni magyarok kapcsán akadnak még feladatok. „Ha szabad egy kicsit önkritikusnak vagy kritikusnak lennem: itt azért van még tennivalónk, mert úgy látom, hogy van egy generáció az államigazgatásban, amely számára nem természetes, hogy nem teszünk különbséget aszerint, hogy valaki magyar emberként Erdélyből pályázik vagy Budapestről pályázik” – nyilatkozta Balog Zoltán.
A miniszter azt is hangsúlyozta, a józan diplomácia és az elvekhez való hűség nincs ellentmondásban, például Dušan Èaploviè szlovák oktatásügyi miniszter is értékelte a szókimondást a vele folytatott tárgyalásokon, és ő is szókimondó volt. „Így jobb, mintha kölcsönösen biztosítjuk egymást a jóindulatunkról, és közben nem történik semmi” – fogalmazott. Balog Zoltán hozzátette: bízik benne, hogy léteznek olyan tisztességes, jó kompromisszumok, amelyektől ténylegesen erősödik a magyar közösség.
A pénteken Budán megtartott ceremónián a Polgári Magyarországért Alapítványban tevékenykedő Kövér László a Vasárnapi újságnak azt mondta, tudatosítani kell nemcsak a szűk, kis Magyarországon belül, hanem az elcsatolt területek magyarságának vezetői körében is, hogy ingyen semmit nem adnak. Nemcsak kitartó, sziszifuszi munka kell ahhoz, hogy egyről a kettőre jussunk, hanem sokszor kockázatvállalás, bátorság is, és ezt leginkább azok felejtik el, akiknek elcsatolt közösségek vezetőiként az lenne a dolguk, hogy példát adjanak a saját honfitársaiknak – fogalmazott.
A politikus beszélt a 2004. december 5-én a külhoni magyarok kedvezményes honosításáról tartott népszavazásról is, azt mondta, jó a rosszban, hogy a voksolás nagyon sok közömbös embert rádöbbentett arra, „az mégsem járja, mégsincs rendjén, ahogy eddig viselkedtünk, eddig viszonyultunk a nemzeti egység gondolatához”. Az más kérdés, hogy a tekintetben nem sikerült komoly eredményeket felmutatni, hogy a nemzetnevelés a köznevelés és a felsőoktatásban folyó tanításnak is része legyen. Itt még a kezdeteknél járunk, és nagyon sok munka kell ahhoz, hogy tíz-húsz év elteltével azt mondhassuk, akik kiléptek az iskolapadokból, a legtermészetesebb tudásként hozzák magukkal például azt, hogy a romániai magyarok nem nyelviskolában tanulták meg a magyar nyelvet, hanem az anyatejjel szívták magukba – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője a Rákóczi Szövetség kitüntetése kapcsán, kérdésre válaszolva, azt mondta, bízik abban, hogy ez az elismerés a többi civil szervezetnek is ösztönzést ad ahhoz, hogy bátrabban vállalják a határok feletti nemzeti egységet. A tárcavezető azt is megjegyezte, a külhoni magyarok kapcsán akadnak még feladatok. „Ha szabad egy kicsit önkritikusnak vagy kritikusnak lennem: itt azért van még tennivalónk, mert úgy látom, hogy van egy generáció az államigazgatásban, amely számára nem természetes, hogy nem teszünk különbséget aszerint, hogy valaki magyar emberként Erdélyből pályázik vagy Budapestről pályázik” – nyilatkozta Balog Zoltán.
A miniszter azt is hangsúlyozta, a józan diplomácia és az elvekhez való hűség nincs ellentmondásban, például Dušan Èaploviè szlovák oktatásügyi miniszter is értékelte a szókimondást a vele folytatott tárgyalásokon, és ő is szókimondó volt. „Így jobb, mintha kölcsönösen biztosítjuk egymást a jóindulatunkról, és közben nem történik semmi” – fogalmazott. Balog Zoltán hozzátette: bízik benne, hogy léteznek olyan tisztességes, jó kompromisszumok, amelyektől ténylegesen erősödik a magyar közösség.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
