Kitört a pánik Moszulban - Menekülnek a dzsihádisták
Az Iszlám Állam moszuli terroristái rádöbbentek, hogy közel a vég, így a civileken töltik ki haragjukat. Arra készülnek, hogy a vereség esetén elrejtőznek a lakosság között – tudta meg a BBC moszuli tanároktól, akik a dzsihádista terror alatt is képesek voltak fenntartani a kapcsolatot a külvilággal.
Az oktatók azt állítják, hogy az összes külföldi harcos eltűnt Moszulból. Házaik üresen állnak, a frontvonalnál harcolókat sem látták jó ideje. Egyszerűen felszívódtak, a csatát a helyi harcosokra bízták, akik már kezdik megérteni, hogy szándékosan hagyták őket a városban – bűnbaknak.
Megszűnőben az Iszlám Állam irányítása
“Ez egy veszett ügy. Utolsó napjaikat élik” – mondta az egyik moszuli tanár, akit a New York-i bázisú Nemzetközi Tanulmányok Szervezetének támogatását élvezi. Az oktató elmondta, hogy a dzsihádisták megváltoztatták a stratégiájukat, elkezdték leborotválni a szakállukat, és civil ruhába bújtak. Arra számítanak, hogy Moszul lerohanásával az iraki hadsereg nem tudja majd megkülönböztetni őket a civilektől.
A terroristák az összes autóra Iszlám Állam-rendszámot szereltek, hogy a légicsapásoknál ők is veszélybe kerüljenek. A bombákat eddig az állami épületekre és a katonai területekre dobták a koalíciós erők, ám a rendszámcserével rengeteg civil élete kerülhet veszélybe.
Nem maradt mustárgáz, maximum klórgázzal támadhatnak
A moszuli egyetemet 2014-ben foglalták el a terroristák, ez volt a Közel-Kelet egyik legnívósabb, legnagyobb oktatási intézménye. Az offenzíva szervezői a mai napig nem tudják, hogy a termeket tanításra vagy bombagyártásra használják-e. Már az is szóba került, hogy itt kotyvasztják a mustárgázt az Iszlám Állam laikus vegyészei.
De a BBC-nek nyilatkozó tanárok szerint az egyetem mára romhalmazzá változott. Több légicsapást is mértek rá, így nehéz bejutni a romos épületekbe. A laboratóriumokat is megsemmisítették a bombák, így maximum klórgázos támadás történhet, kifinomultabb vegyi fegyvert már nem tudnak gyártani.
Egy másik tanár szerint az Iszlám Állam fegyverek tárolására használja a romos egyetemi épületeket, de mivel nem engedik őket az egyetem közelébe, nem tudott bizonyítékokkal szolgálni. A terroristák még mindig ellenőrzésük alatt tartják az egyetemi épületeket, állítólag “végső menedékként” fogják majd alkalmazni, ha már minden veszni látszik.
Az elrabolt brit újságíró, John Cantile a moszuli egyetem romjainak tetejéről “tudósított” a dzsihádiaták propagandavideójában:
Árulóknak nevezik a lakosokat
Minél közelebb kerülnek az iraki erők és a pesmerga harcosok, annál jobban kiéleződik az ellenséges viszony a terroristák és a lakosság között. De nem csak a terroristák pánikolnak: a lakosság is félelemben él, hiszen az Iszlám Állam harcosai rájöttek, hogy információkat osztanak meg a külvilággal, így az iraki kormány csapataival és a pesmerga seregekkel is – mesélték az oktatók.
A múlt hét pénteki közös imán egy iszlamista imám arról beszélt a lakosságnak, hogy árulók rejtőznek Moszul falai között, akik álszent módon a kalifátus elpusztításán munkálkodnak. A vallásrendőrség minden egyes szituációban hatalmával büszkélkedik, így megszaporodott a nyilvános kivégzések a száma is, ahol felakasztják, lefejezik vagy lelövik a besúgónak kikiáltott lakosokat.
Újra a világhálón a bevállalós lakók
Az Iszlám Állam megpróbálta korlátozni a kommunikációt a lakosság és a külvilág között. Internet hozzáférést három szigorúan ellenőrzött ponton lehetett csak találni, de ezeket a hotspotokat már megszüntették.
De az iraki csapatok közeledésével egyre többen tudnak újra fellépni a világhálóra, mivel a dzishádisták túlságosan elfoglaltak ahhoz, hogy minden nap átfésüljék a lakosok számítógépeit titkos internetkapcsolatok után kutatva. Ha valakinél ilyen csatlakozást vesznek észre, azt azonnali kivégzéssel büntetik.
A közelgő felszabadítás azonban reménnyel tölti el a lakosokat, szinte ujjongva várják az iraki hadsereget, de attól is tartanak, hogy a csatában ők is célkeresztbe kerülhetnek. Az alagutak szerintük nem fognak jól működni, és már a város újjáépítésén gondolkoznak.
Mint kiderült, a lakók már nem az Iszlám Államtól tartanak a legjobban, hanem attól, hogy a nagyhatalmak proxy háborúja romba dönti az iraki várost, és a széthúzó koalíciós csapatok egymás, vagy a lakosság ellen fognak fordulni, ha végeznek az utolsó dzsihádistával is.
Harcolnak az iraki kommandósok is
A kurd csapatok oldalán az iraki különleges erők is bekapcsolódtak az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet kezén lévő Moszul körüli települések felszabadításáért indított hadműveletekbe csütörtök hajnalban.
A támadás három fronton zajlik helikopterek bevetésével. Az iraki tüzérség reggel hat órakor zúdított össztüzet a másfél millió lakosú Moszultól 20 kilométerre északra és keletre fekvő megszállt falvakra. ”Az a célunk, hogy felszabadítsuk a környékbeli falvakat, és megszerezzük az ellenőrzést a stratégiai területek felett, ezzel pedig tovább korlátozzuk a dzsihadisták mozgását” – írta a csütörtöki offenzíva előtt kiadott közleményében a kurd csapatok parancsnoksága.
Az iraki állami televízió jelentései szerint a hadsereg terrorelhárítással foglalkozó különleges egységei a Moszultól keletre található Bartella felé nyomultak előre koalíciós légicsapások és ágyútámadások fedezékében. A délutáni órákban már arról számolt be Talib Sagáti altábornagy, hogy a különleges erők kiüldözték a városból az IÁ fegyvereseit.
Dzsihadista fegyveresek támadása az északkelet-iraki Kirkukban és környékén
Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet fegyveresei pénteken támadást indítottak az északkelet-iraki Kirkuk több pontján, illetve a város környékén, az akció nyilvánvaló célja elvonni a hatóságok figyelmét a várostól 170 kilométerre délkeletre fekvő Moszulnál folyó harcoktól. A terület a kurd erők ellenőrzése alatt áll.
Kirkukot több robbanás rázta meg, illetve összecsapások kezdődtek, amelyek jelenleg is tartanak. Robbanómellényt viselő fegyveresek ütöttek rajta közigazgatási épületeken. Szemtanúk elmondták, hogy az összecsapások többsége a városközpontban, a kormányzati épületegyüttesnél zajlanak.
Egy kurd titkosszolgálati tiszt azt mondta, hogy négy öngyilkos támadó ütött rajta a rendőrség székházán, egy ellenőrző ponton és egy járőr egységen.
A Rudáv kurd tévé felvételein füst gomolyog a város felett. A műsorban Nadzsmafin Karim, a település kormányzója ugyanakkor bejelentette, hogy a fegyveresek nem foglaltak el kormányzati épületet. Az IÁ szócsöve, az Aamák hírügynökség azt írta, hogy embereik követték el a támadást.
Más források arról is beszámoltak, hogy egy erőműnél öngyilkos merénylet történt, Kirkuktól negyven kilométerre északnyugatra, Dibisznél. Három merénylő robbantotta fel magát. A detonációban meghalt az erőmű 12 iraki alkalmazottja és négy műszaki szakembere.
Eddig viszonylag kevesen menekültek el Moszulból
Eddig viszonylag kevesen menekültek el a harcok elől Moszulból, miközben a kormányerők és szövetségeseik egyre közelebb jutnak az Iszlám Állam (IÁ) szervezetének iraki fellegvárához - közölte pénteken Genfben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).
Adrian Edwards, az UNHCR szóvivője rámutatott: eddig mintegy 3900 ember, vagyis nagyjából 650 család hagyta el Moszul és al-Hamdaníja körzetét mióta a hét elején megindult a dzsihadista terrorszervezet bástyájának számító város felszabadítása. Ugyanakkor a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) csütörtöki adatai szerint a Moszul körüli harcok miatt 5640 ember menekült el otthonából az azt megelőző három napban.
Ravina Samdaszáni, az ENSZ emberi jogi főbiztosságának szóvivője elmondta: "ellenőrzött információik" vannak arról, hogy a dzsihadisták 550 embert kényszerítettek hétfőn Moszulba a közeli Szamalíja és Nadzsafíja településekről. Samdaszáni szerint mindez részét képezi az iszlamisták tervének, hogy megakadályozzák a civilek szökését az iraki biztonsági erők ellenőrizte területekre. Emlékeztetett a világszervezet aggályaira, hogy az IÁ élő pajzsként használhatja a polgári lakosságot. Hozzáfűzte, hogy a főbiztosság olyan jelentéseket vizsgál jelenleg, miszerint 40 civilt gyilkoltak le a dzsihadisták állítólag a terrorszervezet felé tanúsított hűtlenségük miatt. Samdaszáni nem bocsátkozott részletekbe "biztonsági megfontolásokból".
A terrorelhárításra szakosodott iraki különleges egységek pénteken a Moszultól 15 kilométerre keletre lévő Bartellában robbanószer-mentesítési feladatokat végeztek, miután a csütörtök reggeli órákban támadást indítottak a település ellen.
Talib Sagáti, a különleges egységek altábornagya egy kilométerre Bartellától sajtótájékoztatót tartott a nap folyamán hangsúlyozva, hogy a települést teljesen ellenőrzésük alá vonták. Rávilágított, hogy az IÁ-nak még mindig vannak orvlövészei a településben, miközben lövések zaját lehetett hallani a távolban. Sagáti hozzátette: az iraki erők most házról-házra járnak, hogy hatástalanítsák a szélsőségesek által hátrahagyott pokolgépeket.
Maán al-Szaádi vezérőrnagy szerint a keresztény település központjában álló templomban a dzsihadisták nagy mennyiségű robbanóanyagot halmoztak fel. A különleges egységek egyik névtelenül nyilatkozó tisztségviselője szerint a Bartella elleni támadásban egy iraki katona vesztette életét és tíz másik megsebesült.
Az Iszlám Állam 2014 júniusában foglalta el az akkor kétmilliós Moszult, Irak második legnagyobb városát. A dzsihadistákat vezető Abu Bakr al-Bagdadi itt kiáltotta ki a kalifátus létrehozását az általuk elfoglalt iraki és szíriai területeken. Moszul az IÁ utolsó bástyája Irakban, felszabadítására több tízezer katona érkezett, akiknek a Washington vezette nemzetközi koalíció nyújt légi támogatást. Az iraki kormányerők mellett kurd, szunnita és síita milíciák vesznek részt a hétfőn kezdődött offenzívában.
A genfi székhelyű Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) korábban arra figyelmeztetett, hogy az iraki helyzet kiéleződése, különösen pedig a Moszul körül zajló harcok akár egy millió irakit is menekülésre kényszeríthetnek.
Törökország segélyszállítmányt indított a menekülteknek
A török vörösfélhold segélyszervezet 20 kamionnal összesen 10 ezer ember számára elegendő humanitárius segélyszállítmányt indított pénteken az észak-iraki Moszulnál zajló harcok rászorulóinak - mondta Kerem Kinik, a szervezet elnöke.
Először ahhoz a 3-4 ezer rászorulóhoz próbálnak eljutni, akik a jelenleg a nagyváros környéki falvakban dúló összecsapások elől keltek útra. Kinik jelezte: úgy számolnak, hogy a konfliktus következtében mintegy 150-400 ezer ember válhat földönfutóvá, és a török humanitárius szervezetek már megkezdték a menekülttáborok építését Észak-Irakban. A mostani szállítmányban élelmiszerek, ruhák, sátrak és ágyak találhatók.
