Kijev visszavonhatja a szakadároknak tett engedményeket
KIJEV. Az oroszbarát szakadárok által megszállt kelet-ukrajnai területeknek nyújtandó különleges jogállásról szóló törvény várható visszavonása nem jelenti azt, hogy az ukrán kormányerők újraindítanák a harci cselekményeket a térségben - fejtette ki kedden egy sajtónyilatkozatban Oleh Medvegyev, Petro Porosenko elnök tanácsadója.
Az államfő kedd késő délutánra összehívta az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanácsot (RNBO) a kelet-ukrajnai szakadárok által vasárnap megtartott, Kijev által törvénytelennek nevezett választások utáni helyzet megvitatására.
Az elnök előzőleg bejelentette, hogy fontolóra veszi az említett a törvény visszavonását. A jogszabály három évre biztosítana különleges státust Donyeck és Luhanszk megye azon területeinek, amelyek a szakadárok ellenőrzése alatt állnak. Ezt azonban csak azután kapnák meg, hogy előre hozott, központilag megrendezett helyhatósági választáson új önkormányzatokat és helyi vezetőket választanának december 7-én.
A parlamenti jóváhagyást követően Porosenko október 16-án írta alá a jogszabályt, amely a konfliktus békés megoldását célozta és maga terjesztette a törvényhozás elé. Az elmúlt napokban azonban Porosenko több ízben is kijelentette, hogy szakadárok önkényesen megrendezett választása a békefolyamat egészét sodorta veszélybe. Tanácsadója, Medvegyev ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a törvény esetleges visszavonása egyáltalán nem jelentené a harci cselekmények felújítását Kijev részéről. Az ukrán vezetés továbbra is a békés rendezés mellett áll - hangsúlyozta hozzátéve, hogy a donyecki és a luhanszki "népköztársaságokban" múlt vasárnap tartott választások csapást mértek a békefolyamatra, de véleménye szerint véglegesen nem hiúsították meg.
Közben Donyeckben beiktatták hivatalába kedden a "népköztársaság" megválasztott elnökét, Olekszandr Zaharcsenkót, aki eddig a szakadár terület "miniszterelnöke" volt. Zaharcsenko beiktatása után újságíróknak a különleges jogállásról szóló törvény visszavonására vonatkozó szándékot kommentálva kijelentette, hogy az "Porosenko lelkiismeretét terheli". Nevetségesnek nevezte, hogy Kijevben "hol elfogadnak, hol eltörölnek" törvényeket. A kijevi média rámutat arra, hogy miközben Donyeckben beiktatták hivatalába Zaharcsenkót, a városban folyamatosan - előző este óta - tüzérségi fegyverek dörgése hallatszott.
Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcok övezetében folyó eseményekről rendszeresen beszámoló katonai szakértő kedden Facebook-oldalán azt jelentette, hogy az orosz hadsereg Ukrajna Donyeck megyei határánál Iszkander típusú harcászati rakétarendszereket állított fel hat kilövőállással.
Az Iszkander egy modern orosz rövid hatótávolságú, szilárd hajtóanyagú, hadműveleti–harcászati, hadszíntéri - kvázi-ballisztikus - rakétarendszer. Rendeltetése olyan kisebb, körülhatárolt célpontok leküzdése hagyományos robbanófejekkel, mint például rakétarendszerek, indítóállások, tüzérségi ütegek, légvédelmi és rakétaelhárító fegyverrendszerek, parancsnoki állások, kommunikációs csomópontok, valamint fontos polgári infrastrukturális létesítmények.
Az SZBU tiltakozó jegyzéket sürget a kelet-ukrajnai választási megfigyelők országainak kormányainál
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azzal a kéréssel fordult az ukrán külügyminisztériumhoz, küldjön tiltakozó jegyzéket Magyarországnak, Olaszországnak, Belgiumnak és Ausztriának amiatt, hogy állampolgáraik megfigyelőként részt vettek az önhatalmúlag kikiáltott "donyecki és luhanszki népköztársaságokban" vasárnap tartott választásokon - közölte Markijan Lubkivszkij, az SZBU vezetőjének tanácsadója Facebook-oldalán kedden.
Egyes megfigyelők a bejegyzés szerint - Lubkivszkij név szerint említette a magyar Kovács Bélát, az olasz Fabrizio Bertot-t, a belga Frank Creyelmant és az osztrák Ewald Stadlert - valóságos "nemzetközi visszaeső bűnözők": úgy érkeztek Ukrajna területére, hogy az ukrán hatóságok már korábban nemkívánatos személyeknek nyilvánították őket amiatt, hogy a krími "népszavazáson" való megfigyelői részvételükkel hozzájárultak a félsziget Oroszországhoz csatolásához.
"Már most mondhatom, hogy az említett személyek durván beavatkoztak Ukrajna belügyeibe azzal, hogy a szakadárok cinkosaivá váltak, és támogatták a terrorizmust Ukrajnában" - írta Lubkivszkij. Meggyőződését fejezte ki, hogy a külügyminisztériumi "kollégák" haladéktalanul tiltakozással fordulnak azoknak az országoknak a kormányaihoz, amely országokat a "bűnözőknek ezek a cinkosai" képviselnek, valamint az európai intézményekhez is azzal a felhívással, hogy megengedhetetlen az említett személyek által a terrorizmusnak és szeparatizmusnak nyújtott támogatás" - írta Lubkivszkij.
Az ukrán belügyminisztérium hétfőn közzétette 18 külföldi állampolgár listáját, akik megfigyelőként részt vettek a vasárnapi választásokon, és arra kérte a külügyminisztériumot, hogy nyilvánítsa őket nemkívánatos személyeknek Ukrajna területén. A belügyminisztérium szerint megengedhetetlen külföldiek részvétele azokban a folyamatokban, amelyek a felkelők által ellenőrzött területeken történnek. A tárca az ilyen cselekményeket jogellenesnek minősítette, és átadta a megfelelő dokumentumokat az SZBU-nak azzal a kéréssel, hogy jogi szempontból értékelje azokat.
Az Alfahír magyar jobboldali hírportál szerint Gyöngyösi Márton képviselőt, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnökét - aki a Jobbik részéről vett részt megfigyelőként a donyecki választásokon - nem érte váratlanul az, hogy kitiltották Ukrajnából, de sajnálja az intézkedést a kárpátaljai magyarok miatt. Gyöngyösi egyúttal cáfolta azt az állítást, amely az Index hírportálon "a szélsőjobboldali szervezetek ismert kutatójaként" aposztrofált Anton Sehovcovhoz fűződik, miszerint Gyöngyösi Márton mellett egy munkatársa, a szintén jobbikos Szaniszló Adrienn is ki lenne tiltva Ukrajnából. Szaniszló ugyanis Gyöngyösi szerint nem lépte át az orosz határt, ő az oroszországi Rosztov-na-Donuban maradt egy menekülttáborban, ott végzett megfigyelői munkát.
Az elnök előzőleg bejelentette, hogy fontolóra veszi az említett a törvény visszavonását. A jogszabály három évre biztosítana különleges státust Donyeck és Luhanszk megye azon területeinek, amelyek a szakadárok ellenőrzése alatt állnak. Ezt azonban csak azután kapnák meg, hogy előre hozott, központilag megrendezett helyhatósági választáson új önkormányzatokat és helyi vezetőket választanának december 7-én.
A parlamenti jóváhagyást követően Porosenko október 16-án írta alá a jogszabályt, amely a konfliktus békés megoldását célozta és maga terjesztette a törvényhozás elé. Az elmúlt napokban azonban Porosenko több ízben is kijelentette, hogy szakadárok önkényesen megrendezett választása a békefolyamat egészét sodorta veszélybe. Tanácsadója, Medvegyev ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a törvény esetleges visszavonása egyáltalán nem jelentené a harci cselekmények felújítását Kijev részéről. Az ukrán vezetés továbbra is a békés rendezés mellett áll - hangsúlyozta hozzátéve, hogy a donyecki és a luhanszki "népköztársaságokban" múlt vasárnap tartott választások csapást mértek a békefolyamatra, de véleménye szerint véglegesen nem hiúsították meg.
Közben Donyeckben beiktatták hivatalába kedden a "népköztársaság" megválasztott elnökét, Olekszandr Zaharcsenkót, aki eddig a szakadár terület "miniszterelnöke" volt. Zaharcsenko beiktatása után újságíróknak a különleges jogállásról szóló törvény visszavonására vonatkozó szándékot kommentálva kijelentette, hogy az "Porosenko lelkiismeretét terheli". Nevetségesnek nevezte, hogy Kijevben "hol elfogadnak, hol eltörölnek" törvényeket. A kijevi média rámutat arra, hogy miközben Donyeckben beiktatták hivatalába Zaharcsenkót, a városban folyamatosan - előző este óta - tüzérségi fegyverek dörgése hallatszott.
Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcok övezetében folyó eseményekről rendszeresen beszámoló katonai szakértő kedden Facebook-oldalán azt jelentette, hogy az orosz hadsereg Ukrajna Donyeck megyei határánál Iszkander típusú harcászati rakétarendszereket állított fel hat kilövőállással.
Az Iszkander egy modern orosz rövid hatótávolságú, szilárd hajtóanyagú, hadműveleti–harcászati, hadszíntéri - kvázi-ballisztikus - rakétarendszer. Rendeltetése olyan kisebb, körülhatárolt célpontok leküzdése hagyományos robbanófejekkel, mint például rakétarendszerek, indítóállások, tüzérségi ütegek, légvédelmi és rakétaelhárító fegyverrendszerek, parancsnoki állások, kommunikációs csomópontok, valamint fontos polgári infrastrukturális létesítmények.
Az SZBU tiltakozó jegyzéket sürget a kelet-ukrajnai választási megfigyelők országainak kormányainál
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azzal a kéréssel fordult az ukrán külügyminisztériumhoz, küldjön tiltakozó jegyzéket Magyarországnak, Olaszországnak, Belgiumnak és Ausztriának amiatt, hogy állampolgáraik megfigyelőként részt vettek az önhatalmúlag kikiáltott "donyecki és luhanszki népköztársaságokban" vasárnap tartott választásokon - közölte Markijan Lubkivszkij, az SZBU vezetőjének tanácsadója Facebook-oldalán kedden.
Egyes megfigyelők a bejegyzés szerint - Lubkivszkij név szerint említette a magyar Kovács Bélát, az olasz Fabrizio Bertot-t, a belga Frank Creyelmant és az osztrák Ewald Stadlert - valóságos "nemzetközi visszaeső bűnözők": úgy érkeztek Ukrajna területére, hogy az ukrán hatóságok már korábban nemkívánatos személyeknek nyilvánították őket amiatt, hogy a krími "népszavazáson" való megfigyelői részvételükkel hozzájárultak a félsziget Oroszországhoz csatolásához.
"Már most mondhatom, hogy az említett személyek durván beavatkoztak Ukrajna belügyeibe azzal, hogy a szakadárok cinkosaivá váltak, és támogatták a terrorizmust Ukrajnában" - írta Lubkivszkij. Meggyőződését fejezte ki, hogy a külügyminisztériumi "kollégák" haladéktalanul tiltakozással fordulnak azoknak az országoknak a kormányaihoz, amely országokat a "bűnözőknek ezek a cinkosai" képviselnek, valamint az európai intézményekhez is azzal a felhívással, hogy megengedhetetlen az említett személyek által a terrorizmusnak és szeparatizmusnak nyújtott támogatás" - írta Lubkivszkij.
Az ukrán belügyminisztérium hétfőn közzétette 18 külföldi állampolgár listáját, akik megfigyelőként részt vettek a vasárnapi választásokon, és arra kérte a külügyminisztériumot, hogy nyilvánítsa őket nemkívánatos személyeknek Ukrajna területén. A belügyminisztérium szerint megengedhetetlen külföldiek részvétele azokban a folyamatokban, amelyek a felkelők által ellenőrzött területeken történnek. A tárca az ilyen cselekményeket jogellenesnek minősítette, és átadta a megfelelő dokumentumokat az SZBU-nak azzal a kéréssel, hogy jogi szempontból értékelje azokat.
Az Alfahír magyar jobboldali hírportál szerint Gyöngyösi Márton képviselőt, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnökét - aki a Jobbik részéről vett részt megfigyelőként a donyecki választásokon - nem érte váratlanul az, hogy kitiltották Ukrajnából, de sajnálja az intézkedést a kárpátaljai magyarok miatt. Gyöngyösi egyúttal cáfolta azt az állítást, amely az Index hírportálon "a szélsőjobboldali szervezetek ismert kutatójaként" aposztrofált Anton Sehovcovhoz fűződik, miszerint Gyöngyösi Márton mellett egy munkatársa, a szintén jobbikos Szaniszló Adrienn is ki lenne tiltva Ukrajnából. Szaniszló ugyanis Gyöngyösi szerint nem lépte át az orosz határt, ő az oroszországi Rosztov-na-Donuban maradt egy menekülttáborban, ott végzett megfigyelői munkát.
Forrás
MTI
