Kijev szerint növekszik egy ukrán-orosz háború veszélye
Descsicja szerint a helyzet most robbanásveszélyesebb, mint egy héttel ezelőtt. "Jelenleg, ha az orosz csapatok szállnák meg Ukrajna keleti régióit, nehéz lenne arra kérni az ott élő ukránokat, hogy ne válaszoljanak a katonai invázióra" - hangoztatta a miniszter.
Az ukrán diplomácia vezetője szerint Kijev a diplomáciai lépésektől a gazdasági és pénzügyi szankciókig mindent megtett annak érdekében, hogy megállítsa az oroszokat, de Ukrajnában nem sejtették, hogy Vlagyimir Putyin mit forgat a fejében.
A Fehér Ház nem zárja ki a kelet-ukrajnai orosz invázió lehetőségét
A Fehér Ház nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Oroszország Kelet-Ukrajnába is behatoljon és ezt még amerikai katonai támogatás is aligha tudná megakadályozni. Tony Blinken amerikai helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó vélekedett így vasárnap, a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva.
Blinken szerint Moszkva Kijev megfélemlítésére törekszik azzal, hogy több ezres csapatösszevonást hajtott végre az ukrán határon. "Lehetséges, hogy a behatolásra készülnek" - mondta. Az orosz védelmi miniszter a hét folyamán arról biztosította amerikai partnerét, hogy Oroszország nem készül ilyen lépésre.
Blinken szerint az Egyesült Államok mérlegeli az Ukrajnának nyújtandó katonai segítséget, ám úgy vélekedett, nem valószínű, hogy az módosítaná az orosz számításokat és elejét venné egy inváziónak. A helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó másrészt úgy ítélte meg, hogy működnek az Oroszország elszigetelését célzó gazdasági büntetőintézkedések.
Mike Rogers, az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus elnöke az NBC televíziónak Tbilisziből nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy az ukránok szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan továbbnyomul Ukrajnában, különösen az ország keleti területein. Rogers szerint az Egyesült Államoknak "egy kissé keményebben" kellene fellépnie Putyinnal szemben. "Nagy Péterre gondolva fekszik és Sztálinra gondolva kel" - fogalmazott az orosz elnökkel kapcsolatban az amerikai képviselő.
Mitt Romney, a Republikánus Párt 2012-es elnökjelöltje a CBS televíziónak nyilatkozva visszavágott azért, hogy Barack Obama a kettejük párharca során kigúnyolta, és nem Oroszországot, hanem az al-Kaida terrorszervezetet nevezte meg az Egyesült Államok első számú geopolitikai ellenfeleként.
Romney naivnak nevezte az elnököt. Úgy vélekedett, hogy Obama rosszul ítélte meg Oroszországot, ami egy sor külpolitikai nehézséget támasztott. Véleménye szerint Washingtonnak a szövetségeseivel együtt már sokkal előbb világossá kellett volna tenniük, hogy Moszkva milyen büntetőintézkedésekre számíthat, ha behatol Ukrajnába.
Mitt Romney szerint egyedül ez akadályozhatta volna meg az inváziót.
A NATO szerint igen jelentős orosz erő áll az ukrán határon
Oroszország nagy katonai erőt állomásoztat Ukrajna keleti határa mentén - közölte vasárnap a NATO fő katonai parancsnoka, s kifejezte aggodalmát, hogy az fenyegetést jelenthet Moldova többségében orosz ajkú, szeparatista Dnyeszter menti területére.
Philip Breedlove amerikai tábornok, az atlanti szövetség európai erőinek és az Európában állomásozó amerikai erőknek a főparancsnoka a Német Marshall Alap eseményén hangoztatta aggodalmát amiatt, hogy Moszkva váratlanul bejelentett hadgyakorlatokkal készíti fel erőit esetleges gyors behatolásra szomszédos államokba, ahogy azt Ukrajna krími régiójában tette. "Az ukrán határtól keletre most álló (orosz) erő igen-igen nagy, és igen-igen nagyfokú készültségben van" - mondta Breedlove. Oroszország tíz nappal ezelőtt kezdett egy újabb katonai manővert a tüzérség 8500 katonájának részvételével az ukrán határ közelében.
A moldovai elnök aggodalmát fejezte ki kedden amiatt, hogy a posztszovjet köztársaságban esetleg megismétlődhetnek az ukrajnai események, és utalt a szakadár, oroszbarát Dnyeszter menti terület helyzetére. "Vannak olyan információink, hogy a jelenlegi helyzet felforgatására irányuló konkrét törekvések észlelhetők" - hangsúlyozta Nicolae Timofti moldovai államfő.
A többségükben román gyökerű moldovaiak lakta ország keleti részén fekvő Dnyeszter-melléken főként oroszok és ukránok élnek. A térség Oroszország segítségével 1990-ben bejelentette elszakadását Moldovától, függetlenségét azonban egy ország sem ismerte el. Azóta Moszkva a moldovai kormány kifejezett nemtetszése ellenére mintegy 1500 katonát állomásoztat a régióban, és a kontingenst a Kreml 1999-es ígérete ellenére még mindig nem vonták ki onnan.
"Abszolút elegendő számú (orosz) erő állomásozik Ukrajna keleti határainál a Dnyeszter-mellék irányítására, ha döntés születne arról, és ez igen aggasztó" - hangoztatta Philip Breedlove tábornok. Mint mondta, a NATO próbálta Oroszországot a partnerévé tenni, de "most már egész világos, hogy Oroszország sokkal inkább ellenfélként, mint partnerként viselkedik".
Moszkva eleget tesz a megállapodásoknak az ukrán határnál
Oroszország eleget tesz a katonák számát korlátozó nemzetközi megállapodásoknak Ukrajna határánál - szögezte le vasárnap Anatolij Antonov orosz védelmi miniszterhelyettes. "Az orosz védelmi minisztérium eleget tesz minden nemzetközi egyezménynek, amely korlátozza a katonák létszámát az Ukrajnával határos területeken" - idézte a politikust az ITAR-TASZSZ hírügynökség.
Antonov arra reagált, hogy a külföldi sajtóban elterjedt: Oroszország jelentős katonai erőt vont össze az orosz-ukrán határon. Kijelentette, a külföldi missziók ellenőrző útjaikon, így az Ukrajnával határos régiókban, azt a következtetést vonták le, hogy "az orosz fegyveres erők semmilyen be nem jelentett katonai tevékenységet nem folytatnak, amelyek fenyegetnék a szomszédos országok biztonságát".
Hozzátette, hogy Európában objektív kritériumai vannak az államok katonai tevékenységének kimutatására. Ez egy átlátható és bizalmon épülő rendszer a hagyományos fegyverzet ellenőrzésének terén. Alapját a Nyitott égbolt, valamint a Bécsben, a bizalom erősítéséről és a biztonságról 2011-ben elfogadott megállapodás képezi - hangoztatta az orosz védelmi miniszterhelyettes.
A németek többsége elfogadja a Krím Oroszországhoz csatolását
Németországban a lakosság többsége szerint elfogadható, hogy Oroszország elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet - mutatta ki egy vasárnap ismertetett felmérés.
A Der Spiegel című hetilap megbízásából végzett felmérés szerint a németek 54 százaléka úgy véli, a Nyugatnak el kell fogadnia, hogy a Krím félsziget csatlakozott az oroszországi Föderációhoz. A lakosság 40 százaléka szerint érthető, további 15 százalék szerint pedig "nagyon is érthető", hogy Vlagyimir Putyin az orosz befolyási övezet részeként kezeli Ukrajnát, és különösen a Krímet.
A német lakosság 60 százaléka megfelelőnek ítéli a Nyugat válaszát Oroszország fellépésére, 34 százalék pedig úgy véli, hogy túlzottan erősek a Krím bekebelezése miatt Oroszországgal szemben hozott büntetőintézkedések - mutatta ki a TNS közvélemény-kutató intézet.
A német gazdasági érdekképviseletek álláspontja hasonlít a személyek elleni korlátozott szankciókkal megelégedő és az átrajzolt határokat elfogadó uralkodó lakossági véleményáramlathoz. A legtöbb érdekképviselet - köztük az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) és a német vállalatok kelet-európai kapcsolatait ápoló szervezet (Ost-Ausschuss der Deutschen Wirtschaft) - szerint nem szabad gazdasági szankciókat bevezetni Oroszország ellen, mert azzal Németország saját magának és az euróövezet gazdaságának is ártana.
Az orosz piacon nagyjából 2600 német cég tevékenykedik, eddig összesen 20 milliárd euró értékben hajtottak végre beruházásokat. A két ország közötti kereskedelmi forgalom évente nagyjából 76 milliárd eurót tesz ki. Német cégek elsősorban fogyasztási cikkeket és gépeket exportálnak, mintegy 36 milliárd euró értékben. Az Oroszországból érkező, nagyjából évi 40 milliárd eurós import főleg nyersanyagokból és energiahordozókból áll a német nagy- és külkereskedelmi vállalatok (BGA) adatai szerint.
A német statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint Oroszország nincs Németország legfontosabb gazdasági partnerei között, a 11. helyen áll a kétoldalú kereskedelmi forgalom nagysága alapján összeállított listán, egyebek között Lengyelország és Belgium után. Oroszország jelentősége az energiaellátásban a legnagyobb, a kőolaj- és földgázimport 31 százaléka származik orosz forrásból.
frissítve 20:41
