Kiéhezteti a damaszkuszi rezsim a kelet-aleppói lakosságot?
Musztafa Hamami a héten vesztette el két gyermekét és hat másik hozzátartozóját egy légicsapásban. Az utóbbi hetekben egyre hevesebbé váló támadások azonban csak egy részét jelentik a kelet-aleppóiak szenvedéseinek. "Az emberek kimerültek, vannak olyanok, akik már a szemétből esznek" - mondta Musztafa.
A helyzet a tél közeledtével egyre rosszabb, mivel a damaszkuszi kormány erői az orosz légierő és iráni, iraki, valamint libanoni síita fegyveresek segítségével az elmúlt hónapokban fokozatosan bekerítették a felkelők ellenőrizte kelet-aleppói negyedeket, elvágva minden utánpótlási útvonalat.
A harcok pedig nem enyhülnek, így nem tudni, a segélyszervezetek mikor tudnak újabb szállítmányokat eljuttatni az ostromgyűrűbe zárt városrészbe.
Közben a szíriai kormányhadsereg heves harcok után elfoglalta Aleppó lázadók kezén lévő keleti felének legnagyobb negyedét. A rebellisek szerint az intenzív légitámadások és a kórházak hiánya miatt omlik össze a frontjuk.
A Hanano negyed elfoglalásával a kormányerők közelebb kerültek ahhoz, hogy kettévágják Aleppó keleti felét – írta internetes oldalán az al-Dzsazíra. Az arab hírtelevízió idézte az egyik lázadócsoport név nélkül nyilatkozó illetékesét, aki azt mondta, hogy a hadsereg előrenyomulásáról a kormányhoz hű sajtóban közölt térképek nagyrészt pontosak.
Ez a negyed volt az első, amelyet a lázadók 2012-ben elfoglaltak Aleppóban, emlékeztetett a BBC, amely szerint a város visszavétele jelentős győzelem lenne Bassár el-Aszad elnök számára.
A lázadók frontja több más helyen is összeomlik Szíriában. Az intenzív bombázás, a heves harcok, a sok halott és sebesült, valamint a kórházak hiánya ennek az oka – mondta a Reutersnek az egyik legnagyobb csoport, a Dzsaba Samíja egyik vezetője.
A hadsereg most megtisztítja az aknáktól Hananót, amelyet a lázadók szerint nagyrészt már hónapokkal ezelőtt elhagytak a lakói.
Jan Egeland, az ENSZ humanitárius ügyi megbízottja közölte: november 13-án az utolsó segélyeket osztották szét a világszervezet kelet-aleppói raktáraiból, s bár a felkelők belegyeztek, hogy az ENSZ újabb segélyeket küldjön, valamint orvosi ellátásra szoruló embereket menekítsen ki, Moszkva és Damaszkusz jóváhagyása még várat magára.
Egeland figyelmeztetett: ha kudarcot vallanak, éhínség vár a kelet-aleppóiakra. Ennek nem szabad megtörténnie - tette hozzá.
Helyiek arról számoltak be, hogy az egykor nyüzsgő piacokon alig látni vásárlókat, s az a kevés árus, akiknek van még mit eladnia, a romok között termesztett növényeket, például retket, petrezselymet és hüvelyes zöldségeket árul. Egy helyi fiatalnak a The Washington Post amerikai lap hasábjain megjelent beszámolója szerint ezeket a növényeket gyakran a holtak hantjain termesztik.
A Reuters szerint viszont nemcsak zöldségekhez lehet hozzájutni, hanem más, tápanyagokban bővelkedő, alapvető élelmiszerhez is. A pénzalapú kereskedelem azonban egyre nagyobb akadályt jelent azoknak a családoknak, akiknek nincs már miből gazdálkodniuk, hiszen munkalehetőség alig van. A hírügynökség arra nem tért ki, hogy az árusokon kívül mások hogyan tesznek szert pénzre egyáltalán.
Mohamed Araf Sarifa, a kelet-aleppói városi tanács tagja azt mondta, hogy mára egyetlen segélyszervezetnek sem maradtak tartalékai. Az elégedetlenség pedig fokozódik, miközben az árak egyre magasabbak.
A Reuters szerint annak sem egyszerű, akinek van pénze, hiszen az árak a csillagos egekig emelkedtek. Négy szelet kenyér ára az ötszörösére emelkedett július óta, mintegy 800 forintnak felel meg. Egy kiló hús majdnem 15 ezer forintba, egy kiló cukor pedig több mint 5 ezer forintba kerül. A rizs, amelyből még akadnak tartalékok, kilónként mintegy 800 forintban kerül. Megjegyzendő: a rizs tette ki az eddigi segélyszállítmányok legnagyobb részét.
Egy Abdullah Hanbali nevű férfi arra panaszkodott, hogy a felesége főtt rizzsel eteti 11 hónapos csecsemőjüket, mert alig tudnak tejporhoz jutni, jó esetben is havonta csak egy üvegnyihez. Abdullah hozzátette: hideg van, az embereknek tápanyagra lenne szükségük, nincsenek hozzászokva, hogy kenyéren és némi rizsen éljenek.
A Reuters szerint a damaszkuszi hatalom azt akarja elérni, hogy a kelet-aleppói civilek kétségbeesése zavargásokat robbantson ki. A kormányerők a minap azzal vádolták meg a felkelőket, hogy titkos tartalékokat halmoztak fel. Egyúttal felszólították őket, hogy osszák ki tartalékaikat a rászorulók között.
Ez a taktika bejött már Damaszkusz néhány külvárosában, ahol a lázadók feladták állásaikat, és helyi békemegállapodások keretében elhagyták a városrészeket, átengedve az irányítást a kormányerőknek. Az egyezmények értelmében a fegyvert letenni nem akarók a nagyobbrészt felkelők ellenőrizte Idlíb tartományba mehettek.
Kelet-Aleppóban is egyre több jel utal arra, hogy az állapotok hamarosan tarthatatlanná válnak. Beszámolók szerint múlt héten dulakodás tört ki egy külföldi segélyszervezet raktáránál. Az ott várakozók kierőszakolták, hogy a segélymunkások átadjanak mindent, teljesen kiürítve ezzel a raktárt. Egy másik jelentés szerint arra is volt példa, hogy emberek a városi tanács egyik épülete előtt tüntettek, amelyről az feltételezték, hogy tele van élelemmel.
Habár a szíriai hadsereg azzal vádolja a felkelő fegyvereseket, hogy a civil lakosságot élő pajzsként használja, a helyiek nagy része továbbra is szimpátiát tanúsít a lázadókkal szemben, ráadásul sok embernek vannak olyan családtagjai, akik fegyveres csoportokban harcolnak.
A Reuters és a nyugati sajtó nagy része látszólag azon az állásponton van: a helyiek - bár szörnyű körülmények között élnek -, Bassár el-Aszad szíriai elnökkel szemben érzett mélységes bizalmatlanságukat képesek kitartássá kovácsolni.
