Kevesebben jelentkeznek állami ösztöndíjas képzésre Magyarországon
BUDAPEST. A tavalyi 87 százalékról idén 79 százalékra csökkent azoknak a diákoknak az aránya, akik állami ösztöndíjas képzésre szeretnének jelentkezni - egyebek között ez derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) felméréséből, amelyet az Educatio nemzetközi oktatási szakkiállításon végeztek.
A főiskola MTI-hez eljuttatott összegzése szerint ezzel párhuzamosan a tavalyi 13 százalékról 19 százalékra nőtt az önköltséges képzést megjelölő felvételizők aránya. Alapképzésen a diákok 54 százaléka, felsőoktatási szakképzésen 25 százalék, míg szakirányú továbbképzésen és mesterképzésen 8-8 százalék szeretne tanulni, a kiállításra kilátogató fiatalok 4 százaléka érdeklődött a doktori képzések iránt.
A BGF vizsgálata szerint a diákok többsége elsősorban a képzési terület elismertsége (24 százalék), és a megszerezhető diploma munkaerő-piaci értéke (20 százalék) alapján dönt arról, melyik felsőoktatási intézményben szeretne továbbtanulni. Kismértékben segíti őket a választásban az intézmény hírneve és földrajzi elhelyezkedése (14-14 százalék), de a szülők, barátok véleménye (10 százalék), a felsőoktatási elemzések, statisztikák (8 százalék) és a tanárok (6 százalék) már alig befolyásolják a diákokat döntéseikben. A reklámok pedig állításuk szerint még ennél is kisebb mértékben (2 százalék) vannak rájuk hatással.
A felvételi előtt álló diákok 32 százaléka még nem döntött arról, melyik felsőoktatási képzésre adja be majd a jelentkezését, további 28 százalékuk is csak nemrég jutott elhatározásra. Igazán tudatosnak a diákok alig 23 százaléka nevezhető, ők azok, akik már körülbelül egy éve meg tudták volna nevezni a kiválasztott szakot. Néhány hónappal ezelőtt döntött a megkérdezettek 14 százaléka.
A Budapesti Gazdasági Főiskola 518, az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon résztvevő diák megkérdezésével készítette el - idén második alkalommal - kutatását. Idén február 15-éig lehet jelentkezni a felsőoktatásba.
A BGF vizsgálata szerint a diákok többsége elsősorban a képzési terület elismertsége (24 százalék), és a megszerezhető diploma munkaerő-piaci értéke (20 százalék) alapján dönt arról, melyik felsőoktatási intézményben szeretne továbbtanulni. Kismértékben segíti őket a választásban az intézmény hírneve és földrajzi elhelyezkedése (14-14 százalék), de a szülők, barátok véleménye (10 százalék), a felsőoktatási elemzések, statisztikák (8 százalék) és a tanárok (6 százalék) már alig befolyásolják a diákokat döntéseikben. A reklámok pedig állításuk szerint még ennél is kisebb mértékben (2 százalék) vannak rájuk hatással.
A felvételi előtt álló diákok 32 százaléka még nem döntött arról, melyik felsőoktatási képzésre adja be majd a jelentkezését, további 28 százalékuk is csak nemrég jutott elhatározásra. Igazán tudatosnak a diákok alig 23 százaléka nevezhető, ők azok, akik már körülbelül egy éve meg tudták volna nevezni a kiválasztott szakot. Néhány hónappal ezelőtt döntött a megkérdezettek 14 százaléka.
A Budapesti Gazdasági Főiskola 518, az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon résztvevő diák megkérdezésével készítette el - idén második alkalommal - kutatását. Idén február 15-éig lehet jelentkezni a felsőoktatásba.
Forrás
MTI
