Kerry: szárazföldi egységekre van szükség az Iszlám Állam elleni harcban

"Szerintem mindannyian tudjuk, hogy ha nem találunk szárazföldi csapatokat, amelyek harcolnának az Iszlám Állam ellen, kizárólag a levegőből ezt a harcot nem nyerhetjük meg" - szögezte le. Hozzátette: akár néhány hónap alatt is legyőzhető lenne a terrorszervezet, ha fegyverszünetet kötne a szíriai kormány és a felkelők mérsékelt csoportja. Mint mondta: a fegyverszünet mellett politikai átmenetre is szükség lenne, amely előmozdítaná az Iszlám Állam elleni összefogást.   

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a terrorizmus elleni harccal kapcsolatban elmondta: olyan összefogásra van szükség, mint amilyen a második világháborúban a nácik ellen volt tapasztalható. Emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az ENSZ Közgyűlésében a közel-keleti országok bekapcsolására szólított fel az Iszlám Állam és más félkatonai szervezetek elleni harcban. "Ma ez a legfontosabb feladat, minden mást ennek kell alárendelni" - fogalmazott az orosz diplomácia vezetője. "Nem engedjük meg, hogy a terroristák illegális kereskedelemből szerezzenek hasznot, de nem lehetünk sikeresek, ha egyesek ebben kerékkötőkként működnek, mint ahogyan az a szíriai légicsapások során történt" - hangsúlyozta, utalva arra, hogy a török légierő múlt héten lelőtt egy orosz vadászbombázót a szíriai-török határ térségében. Lavrov úgy folytatta: a terrorizmus ellen harcolóknak teljesen bizonyosnak kell lenniük abban, hogy biztos hátterük van.

Szakértő: szárazföldi erők bevetése nélkül kétséges lehet az eredmény

Ha szárazföldi erőket nem mozgatnak meg az elkövetkező időszakban az Iszlám Állam elleni szíriai hadműveletekben, nagyon kétséges lehet az eredményük - mondta a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének docense csütörtökön a Kossuth rádió 180 perc műsorában.

Gálik Zoltán emlékeztetett arra, hogy több állam egységes fellépésére utoljára Afganisztán, Irak vagy Líbia esetében volt példa.

A szakértőt a műsorban azzal kapcsolatban kérdezték, hogy brit harci repülőgépek szálltak fel a brit királyi légierő (RAF) ciprusi támaszpontjáról csütörtök hajnalban, nem sokkal azután, hogy a londoni alsóház jelentős többséggel jóváhagyta az RAF bekapcsolódását az Iszlám Állam szíriai állásai elleni nemzetközi légi hadműveletekbe.

Gálik Zoltán felidézte: az Egyesült Királyság már évek óta jelen van a térségben, és tavaly óta Irak területén folytatott légitámadásokat; most gyakorlatilag csak kiterjesztették a műveleteket Szíriára is.

Montenegró meghívását a NATO kötelékébe az egyetemi oktató szimbolikus lépésnek nevezte. Arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan országról van szó, amelynek a hadereje jelképes - 1500 katonája van -, az állam ugyanakkor az orosz érdekszférába tartozik.

A NATO szerdán hívta meg Montenegrót, hogy csatlakozzon az atlanti szervezethez 29., teljes jogú tagországként.