Kerry kilátásba helyezte a Moszkva elleni szankciók szigorítását
WASHINGTON. A minszki tűzszüneti megállapodás összeomlása esetén az Egyesült Államok kész újabb szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben - adta értésre egy szerdai washingtoni meghallgatáson John Kerry amerikai külügyminiszter.
Kerry szavai szerint Washingtonban vizsgálják, hogy az érintett felek betartják-e a február 12-i tűzszüneti megállapodást, vagy pedig "olyan másféle erőfeszítés lehet folyamatban, amely azonnali, sokkal jelentősebb válaszlépést érdemelne". Az amerikai diplomácia vezetője szerint a február 12-én megkötött egyezséget sem Moszkva, sem a szakadár lázadók nem tartják be.
Az amerikai külügyminiszter, aki kedden a szenátusban hazugsággal vádolta meg Moszkvát Oroszország kelet-ukrajnai katonai jelenlétével kapcsolatban, kedden azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "közvetlenül" törekszik Ukrajna "destabilizálására". Kerry szerint Putyin Luhanszk, Donyeck és Debalceve esetében "lehetővé tette, bátorította és előmozdította" az Ukrajna destabilizálása céljából történt területfoglalást.
A képviselőház külügyi bizottságának meghallgatásán a miniszter jogosnak nevezte az iráni nukleáris programmal kapcsolatban megfogalmazott aggályokat, ugyanakkor rámutatott, hogy a potenciális megállapodás tartalmát még korai elítélni, amikor még senki sem tudja, hogy az miképp ölt majd formát.
Kerry szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök tévedhet, amikor az egyet nem értésének ad hangot az iráni nukleáris program korlátozásáról folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban. A külügyminiszter ugyanakkor nem kívánta kommentálni a kormányfő március 3-ra tervezett kongresszusi beszédét.
Fél évnél is többet kell várni a békefenntartókra az ukrán ENSZ-nagykövet szerint
Ukrajna ENSZ-nagykövete szerint legalább fél év kell ahhoz, hogy döntés szülessen egy békefenntartó ENSZ-kontingens küldéséről a kelet-ukrajnai válságövezetbe.
Jurij Szerhijev az Ukrajina televíziónak nyilatkozva mondta ezt, szavait csütörtökre virradóra idézte az UNIAN hírügynökség. A diplomata kifejtette, hogy az ENSZ-alapokmány, konkrétan annak 51-es cikkelye alapján Kijevnek joga van ahhoz, hogy önállóan forduljon segítségért bármely országhoz vagy országcsoporthoz.
"Ugyanakkor mi nem csupán behívjuk (a békefenntartókat), hanem azt akarjuk, hogy az ENSZ égisze alatt tevékenykedjenek. Ha a bevett eljárással tesszük ezt, legalább fél évre lesz szükség csak ahhoz, hogy döntést hozzon az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Csak ezután következik a kontingens felállítása" - mondta Szerhijev.
Petro Porosenko ukrán elnök a múlt héten tett javaslatot a békefenntartók behívására a harcok sújtotta Donyec-medencébe. Egyelőre nem tudni, hogy a BT-ben vétőjoggal rendelkező Moszkvának mi a hivatalos álláspontja erről.
Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter hétfőn New Yorkban már megkezdte a nem hivatalos előzetes egyeztetéseket a békefenntartó kontingens felállításáról az ENSZ Biztonsági Tanács tagországaival, hogy - mint mondta - megismerje a szóba jöhető lehetőségeket, majd ennek alapján döntsön Kijev a további lépésekről. Az ukrán külügyminiszter szerint több BT-tagország belátja azt, hogy "pótlólagos mechanizmus" kell a minszki fegyverszüneti megállapodások betartásához, és ez lehet egy nemzetközi békefenntartó kontingens felállítása a válságövezetben. Klimkin szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelő missziója egyedül erre nem képes.
Az amerikai külügyminiszter, aki kedden a szenátusban hazugsággal vádolta meg Moszkvát Oroszország kelet-ukrajnai katonai jelenlétével kapcsolatban, kedden azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "közvetlenül" törekszik Ukrajna "destabilizálására". Kerry szerint Putyin Luhanszk, Donyeck és Debalceve esetében "lehetővé tette, bátorította és előmozdította" az Ukrajna destabilizálása céljából történt területfoglalást.
A képviselőház külügyi bizottságának meghallgatásán a miniszter jogosnak nevezte az iráni nukleáris programmal kapcsolatban megfogalmazott aggályokat, ugyanakkor rámutatott, hogy a potenciális megállapodás tartalmát még korai elítélni, amikor még senki sem tudja, hogy az miképp ölt majd formát.
Kerry szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök tévedhet, amikor az egyet nem értésének ad hangot az iráni nukleáris program korlátozásáról folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban. A külügyminiszter ugyanakkor nem kívánta kommentálni a kormányfő március 3-ra tervezett kongresszusi beszédét.
Fél évnél is többet kell várni a békefenntartókra az ukrán ENSZ-nagykövet szerint
Ukrajna ENSZ-nagykövete szerint legalább fél év kell ahhoz, hogy döntés szülessen egy békefenntartó ENSZ-kontingens küldéséről a kelet-ukrajnai válságövezetbe.
Jurij Szerhijev az Ukrajina televíziónak nyilatkozva mondta ezt, szavait csütörtökre virradóra idézte az UNIAN hírügynökség. A diplomata kifejtette, hogy az ENSZ-alapokmány, konkrétan annak 51-es cikkelye alapján Kijevnek joga van ahhoz, hogy önállóan forduljon segítségért bármely országhoz vagy országcsoporthoz.
"Ugyanakkor mi nem csupán behívjuk (a békefenntartókat), hanem azt akarjuk, hogy az ENSZ égisze alatt tevékenykedjenek. Ha a bevett eljárással tesszük ezt, legalább fél évre lesz szükség csak ahhoz, hogy döntést hozzon az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Csak ezután következik a kontingens felállítása" - mondta Szerhijev.
Petro Porosenko ukrán elnök a múlt héten tett javaslatot a békefenntartók behívására a harcok sújtotta Donyec-medencébe. Egyelőre nem tudni, hogy a BT-ben vétőjoggal rendelkező Moszkvának mi a hivatalos álláspontja erről.
Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter hétfőn New Yorkban már megkezdte a nem hivatalos előzetes egyeztetéseket a békefenntartó kontingens felállításáról az ENSZ Biztonsági Tanács tagországaival, hogy - mint mondta - megismerje a szóba jöhető lehetőségeket, majd ennek alapján döntsön Kijev a további lépésekről. Az ukrán külügyminiszter szerint több BT-tagország belátja azt, hogy "pótlólagos mechanizmus" kell a minszki fegyverszüneti megállapodások betartásához, és ez lehet egy nemzetközi békefenntartó kontingens felállítása a válságövezetben. Klimkin szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelő missziója egyedül erre nem képes.
Forrás
MTI
