Kerry kifogásolja a török megnyilatkozásokat a puccsban játszott amerikai szerepről

Mint arról John Kirby, az amerikai külügyi szóvivő közleményében beszámolt, az amerikai diplomácia Luxembourgban tartózkodó vezetője telefonon beszélt Cavusogluval, és arra sarkallta Ankarát, hogy az államcsínykísérlettel kapcsolatos vizsgálatai során tanúsítson önmérsékletet, és tartsa tiszteletben a jogállami normákat. Kerry megismételte azt a korábbi ígéretét, hogy országa kész segítséget nyújtani Ankarának a puccskísérlet körülményeit érintő nyomozásában.

Az amerikai külügyi tárca vezetője ugyanakkor határozottan visszautasította azokat a "nyilvánosan elhangzott megnyilatkozásokat", amelyek azt sugallják, hogy az Egyesült Államoknak köze lett volna a puccskísérlethez. Az effajta állítások "teljesen hamisak" és ártanak a két ország kapcsolatának - szögezte le a szóvivő szerint Kerry.

Az AFP francia hírügynökség emlékeztetett: sajtóinformációkra hivatkozva több török tisztségviselő arra utaló nyilatkozatot tett, hogy az Egyesült Államok titokban a lázadó katonák pártján állt.

Kétségtelen, hogy Recep Tayyip Erdogan hibáztatja Washingtont, amiért otthont ad az emigrációban élő Fethullah Gülen hitszónoknak. Ez utóbbit Ankara a puccskísérlet legfőbb szervezőjének, egy "párhuzamos török állam vezetőjének" tekinti, és szeretné, ha Washington kiadná őt Törökországnak. Kerry ugyanakkor szombaton leszögezte: a hitszónokot ért vádakat "hiteles és szilárd" bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk.

Binali Yildirim török miniszterelnök még egyértelműbben támadta a tengerentúli hatalmat, ellenséges magatartásnak minősítve azt, hogy "vendégül látja" saját földjén Gülent.

EU-biztos: Törökország nem korlátozhatja tovább az alapvető jogokat

A török kormánynak nem szabad tovább korlátoznia a demokratikus alapjogokat a meghiúsult puccskísérlet nyomán - figyelmeztetett az Európai Unió digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosa.

Günther Oettinger a Welt am Sonntag című német vasárnapi lapnak azt mondta, hogy ha Recep Tayyip Erdogan az utóbbi napok történéseire az alapvető jogok további megnyirbálásával reagál, azzal a török elnök csak eltávolodik az Európai Unió és a NATO által képviselt értékektől.

"Ezzel (Erdogan) ugyan belpolitikailag erősítené pozícióját, külpolitikailag viszont elszigetelődne" - vélekedett a német EU-biztos.

"Remélem, hogy együttműködésünket szigorúan a jogállami elvek szerint és értékeink mentén folytatjuk" - hangsúlyozta Oettinger.

A szombatra virradóra megkísérelt török katonai hatalomátvétel során összesen mintegy 250 ember halt meg és több mint 1400-an sebesültek meg. Ankara szerint a történtek mögött egy, a hadseregben is kiépült "párhuzamos struktúra" húzódik meg. Erdogan  szombaton hívei előtt kijelentette, hogy parlamenti vita tárgya lehet a halálbüntetés újbóli bevezetése a meghiúsult puccskísérlet nyomán.

Német külügyminiszter: higgadtságra és a jogállamiság tiszteletére van szükség Törökországban

Frank-Walter Steinmeier egy vasárnapi lapinterjúbanhangsúlyozta, hogy elképzelhetetlen a stabilitás a régióban "belpolitikailag stabil és demokratikus Törökország nélkül", ezért a puccskísérlet után az a legfontosabb, hogy az ország "a demokratikus és jogállami játékszabályok tiszteletben tartása mellett" nyugalomra leljen.

A puccskísérlet felelőseinek "jogi következményekkel" kell számolniuk, de "mindig is hangsúlyoztuk, hogy nagy jelentőséget tulajdonítunk a jogállamiság betartásának, és ez most is érvényes" - húzta alá Frank-Walter Steinmeier.

A kormány mellett a német ellenzéki pártok is a demokratikus szabályok betartását sürgetik Törökországban. Cem Özdemir, a Zöldek török származású társelnöke az n-tv hírtelevíziónak azt mondta, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök "tekintélyelvű uralmának" csak választások révén lehet véget vetni, az EU-nak pedig "nyitva kell tartania a kaput az Erdogan utáni Törökország számára".

Azonban egyelőre az várható, hogy az államfő a puccskísérlet ürügyén "alaposan kitakarít", nemcsak a felelősöket távolítja el, hanem sok más embert is. Így a puccskísérlet "mérföldkő" az "elnöki diktatúra" felé vezető úton - mondta Cem Özdemir.

Szakértő: "amatőr módon" szervezték meg az akciót

A Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének kutatója szerint "amatőr módon" szervezték meg szombatra virradóra a törökországi puccskísérletet. "Az államcsínyek alapszabályait is figyelmen kívül hagyták" - tette hozzá Kiss Álmos Péter az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában.

Mint kifejtette: elmulasztották a legfontosabbat, vagyis az államfőnek és azoknak az embereknek a semlegesítését, akikre a nyilvánosság hallgathat. Emellett azon katonai egységeket és parancsnokokat sem semlegesítették, akik nem vettek részt a puccsban. Mindemellett nem figyeltek oda a stratégiai kommunikációra sem - jegyezte meg. Kiss Álmos Péter kiemelte: napjainkban nem lehet figyelmen kívül hagyni az elektronikus médiumokat, a közösségi médiát. A török elnök Recep Tayyip Erdogan is a Facebookon jelezte híveinek, hogy szabadlábon van, s nem sikerült a puccs.

Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója arra  mutatott rá:  a puccskísérlet során bebizonyosodott, Erdogan hatalma erős lábakon áll, a török elnök és pártja mögött komoly társadalmi támogatottság van.

Nem a török elnök állt a puccskísérlet mögött – mondta Szalai Máté. A Közel-Kelet-kutató emlékeztetett: az elmúlt 24 órában több értelmezés is napvilágot látott, ám ezek közül szerinte a legvalószínűbb és a legelfogadottabb, hogy a török hadsereg egy része, egy szekuláris, nacionalista kör, egy kemalista elit fordult az Erdogan-féle hatalom ellen, mert aggodalommal figyelte, hogy az államfő és pártja egyre inkább iszlamizálódó, halatom-központosító politikáját.

Van olyan feltételezés is – magyarázta a szakértő -, hogy Erdogan maga ellen szervezte volna a puccsot a még több hatalomért, a harmadik narratíva pedig pedig, amelyet a kormány is képvisel, hogy az Egyesült Államokban élő hitszónok, Erdogan régi riválisa, Gülen szervezete irányította volna az egész puccsot, ám egyelőre egyik olvasat megerősítéséhez sincs elég bizonyíték.

Szalai ennek ellenére arra számít, hogy Erdogan rövidtávon mindenképp felhasználja majd az esetet a nagyobb hatalomkoncentrációra. Emlékeztetett, hogy szombaton nemcsak katonatiszteket, hanem bírákat is letartóztattak, márpedig ez az a két hatalmi ág, amely hagyományosan ellenezte az államfő politikáját, és ahová „Erdogan paranoiája irányult”. Erdogan ugyanakkor rutinos politikus, először általában kemény dolgokat mond (halálbüntetés), de lehet, hogy ezekből nem lesz semmi, a szakember szerint ezért egyelőre inkább politikai nyilatkozatokról lehet szó.