Kazinczy-napok Kassán
KASSA. A Kassai Kazinczy-napok célja az anyanyelv megőrzése és a magyarság érzetének erősítése. Máté László, az Anyanyelvi Konferencia választmányának tagja a Kossuth Rádiónak azt mondta: olyan országban él kisebbségben a magyarság, ahol ellenükre születnek törvények.
Fél évtizednyi hagyománya van Kassán a Kazinczy nyelvművelő napoknak. Az ideit a héten rendezte meg a Csemadok kassai szervezete. Márai Sándor városában azért is fontos ez az esemény, mert a határon túli nagyvárosok közül leglátványosabban itt fogyatkozott meg a magyarság az utóbbi évtizedekben. Bár vannak magyar nyelvű újságok, folyóiratok, iskolák és van magyar nyelvű színház, a szülők egyre kevésbé íratják be gyerekeiket a magyar iskolákba és a szaporodó vegyes házasságok is felgyorsították az asszimilációt. A magyar nyelv használata nélkül pedig a nemzettudat is csorbul. Az anyanyelvi konferencián készült a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának összeállítása.
Máté László, az Anyanyelvi Konferencia választmányának tagja azt mondta: amikor a rendezvény elindult, közel ötven évvel ezelőtt, az asszimilációs nyomás olyan sorokat vágott az itteni közösségben, hogy védekező álláspontra helyezkedtünk. A kérdés az volt, hogyan tudjuk tovább művelni az anyanyelvet, hogyan tudjuk erősíteni a közoktatásban és a felsőoktatásban a magyar nyelvű közösséget. Ez hívta életre a kassai Kazinczy-napokat. A magyar nyelvújítás innen indult, itt jelent meg először a Magyar Museum, az első magyar nyelvű folyóirat – emlékeztetett. Hozzátette: a legnehezebb Meèiar-időszakban igyekeztek korrigálni, és azóta Kassa főutcáján Kazinczynak és Baróti Szabó Dávidnak is van emléktáblája.
Annak kapcsán, hogy az elmúlt években ötödével csökkent a magyarok száma Kassán, elmondta: ehhez hozzájárul az, hogy ellenük születnek törvények, példaként említette az állampolgársági törvényt. Megemlítette: tavaly, amikor Kassa Európa kulturális fővárosa volt, igyekezett mellőzni a magyar hagyományokat. Felhívta a figyelmet: 2011-ben 6350-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek a 246 ezres Kassán, és mindössze 8500-an nevezték meg anyanyelvüknek a magyart. Beszélt arról is, hogy Kassán indítottak egy mozgalmat, melynek a lényege az, hogy minél többen beszéljenek az utcán magyarul. Nehezményezte, hogy sem az ország, sem a város vezetése nem igyekszik második nyelvként elismerni a magyart, hanem rejtett, rafinált módszerekkel a háttérbe szorítják.
Göncz László, a Szlovén Köztársaság országgyűlési képviselője úgy vélte: az adott közösségnek fel kell építenie azt a stratégiát, ami alapján ápolja az anyanyelvét.
Eléggé pesszimista viszont annak kapcsán, hogy megvalósulnak-e azok az elvárások, melyeket a nemzettudat szempontjából fogalmaztunk meg az európai uniós, illetve a schengeni övezethez való csatlakozásunkkor – tette hozzá.
A többségi, értelmiségi elit nem tud kommunikálni a kisebbség nyelvén, tehát úgymond kívülről ítélkezik felette – hangoztatta a politikus, aki szerint a közép-európai térségben a multietnikus társadalmakban fontos lenne kialakítani egy közös mércét, hogy a sokszínűséget meg lehessen őrizni.
Máté László, az Anyanyelvi Konferencia választmányának tagja azt mondta: amikor a rendezvény elindult, közel ötven évvel ezelőtt, az asszimilációs nyomás olyan sorokat vágott az itteni közösségben, hogy védekező álláspontra helyezkedtünk. A kérdés az volt, hogyan tudjuk tovább művelni az anyanyelvet, hogyan tudjuk erősíteni a közoktatásban és a felsőoktatásban a magyar nyelvű közösséget. Ez hívta életre a kassai Kazinczy-napokat. A magyar nyelvújítás innen indult, itt jelent meg először a Magyar Museum, az első magyar nyelvű folyóirat – emlékeztetett. Hozzátette: a legnehezebb Meèiar-időszakban igyekeztek korrigálni, és azóta Kassa főutcáján Kazinczynak és Baróti Szabó Dávidnak is van emléktáblája.
Annak kapcsán, hogy az elmúlt években ötödével csökkent a magyarok száma Kassán, elmondta: ehhez hozzájárul az, hogy ellenük születnek törvények, példaként említette az állampolgársági törvényt. Megemlítette: tavaly, amikor Kassa Európa kulturális fővárosa volt, igyekezett mellőzni a magyar hagyományokat. Felhívta a figyelmet: 2011-ben 6350-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek a 246 ezres Kassán, és mindössze 8500-an nevezték meg anyanyelvüknek a magyart. Beszélt arról is, hogy Kassán indítottak egy mozgalmat, melynek a lényege az, hogy minél többen beszéljenek az utcán magyarul. Nehezményezte, hogy sem az ország, sem a város vezetése nem igyekszik második nyelvként elismerni a magyart, hanem rejtett, rafinált módszerekkel a háttérbe szorítják.
Göncz László, a Szlovén Köztársaság országgyűlési képviselője úgy vélte: az adott közösségnek fel kell építenie azt a stratégiát, ami alapján ápolja az anyanyelvét.
Eléggé pesszimista viszont annak kapcsán, hogy megvalósulnak-e azok az elvárások, melyeket a nemzettudat szempontjából fogalmaztunk meg az európai uniós, illetve a schengeni övezethez való csatlakozásunkkor – tette hozzá.
A többségi, értelmiségi elit nem tud kommunikálni a kisebbség nyelvén, tehát úgymond kívülről ítélkezik felette – hangoztatta a politikus, aki szerint a közép-európai térségben a multietnikus társadalmakban fontos lenne kialakítani egy közös mércét, hogy a sokszínűséget meg lehessen őrizni.
Forrás
Hírado.hu, Kossuth Rádió
