Katonák csaptak össze az örmény-azeri határon
"Örményország fegyveres erői az ellenséggel harcolnak. Gránátvetőkkel és puskákból tüzelnek" - írta a Facebook közösségi oldalon az örmény védelmi miniszter, miután azzal vádolta meg Azerbajdzsán hadseregét, hogy megpróbált behatolni örmény területre. Az örmény védelmi tárca egyik szóvivője az AFP francia hírügynökségnek a nap folyamán megerősítette, hogy Csinari örmény falu közelében három katona meghalt, s az összecsapások továbbra is tartanak.
Az azeri védelmi minisztérium azt közölte, hogy az utóbbi 24 órában örmény katonák 39-szer támadtak meg azerbajdzsáni állásokat. A tájékoztatás szerint egy azeri katona eltűnt.
Április elején három napon át vívtak heves, mintegy 150 halálos áldozatot követelő harcot egymással a két ország katonái. Hasonló erőszakos határvillongásra az 1992 és 1994 közötti örmény-azeri háború óta nem volt példa.
A két kaukázusi volt szovjet tagköztársaság közötti konfliktus a szovjet időkre nyúlik vissza, amikor az Azerbajdzsánba ékelt, túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah kérte Örményországhoz csatolását, amiből aztán háború robbant ki a két szomszéd között. A fegyveres konfliktus 25 ezer ember életét követelte.
A harcok végén az örmény erők megszerezték az ellenőrzést Hegyi-Karabah felett, de miután a terület nem határos Örményországgal, további azeri területekre is rátették a kezüket. Utóbbiakat "biztonsági sávnak" nevezték el, és így lehetővé vált a karabahi enklávé földrajzi összeköttetése Örményországgal. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta a terület függetlenségét, de ezt egy ország sem ismerte el.
A szomszédjánál jóval gazdagabb Azerbajdzsán - amely az utóbbi években rengeteg fegyvert vásárolt - azóta is követeli Örményországtól, hogy vonuljon ki a megszállt területekről.
