Katalán választás - A függetlenségi törekvések sorsa a tét
A felmérések szerint mindkét nagy tábor - a katalán függetlenséget támogató, illetve az azt ellenző pártok csoportja - közel azonos támogatottsággal (43-45 százalék) bír.
A közvélemény-kutatások többsége a függetlenségi blokkot némileg erősebbnek mutatja, de éppen nem eléggé ahhoz, hogy a parlamentben megszereznék a kormányalakításhoz szükséges többséget.
A három katalán függetlenségi párt: a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC), az Együtt Katalóniáért (Junts pel Sí) és a Népi Egység (CUP) külön indulnak a választáson. Egyelőre nem állapodtak meg semmiféle lehetséges későbbi együttműködésről sem.
Ráadásul az előző katalán kormányt adó függetlenségi erők között vita van arról, hogy ki lehetne az új katalán elnök, ha sikerül parlamenti többségbe kerülniük.
Az ERC esélyes arra, hogy elsőként végezzen, míg a Junts pel Sí a harmadik lehet.
Előbbi listavezetője Oriol Junqueras, volt katalán elnökhelyettes, akit előzetes letartóztatásban tartanak másfél hónapja. Utóbbi párt jelöltje Katalónia élére Carles Puigdemont volt katalán elnök, aki továbbra is Brüsszelben tartózkodik, mivel Spanyolországban letartóztatási parancs van érvényben ellene.
Az ERC győzelme esetén Junquerast látná szívesen az elnöki székben.
A rendkívüli körülmények miatt a választási kampány is szokatlan módon zajlik: Junqueras a börtönből küld üzeneteket, és nyilatkozik telefonon, Puigdemont pedig a belga fővárosból jelentkezik be a kampányrendezvényeken, és onnan ad interjúkat.
A választás nagy kérdése, hogy ha a függetlenségi pártok megszerzik a többséget, valamint meg is tudnak állapodni az együttműködésről, hogyan tud megalakulni és működni egy olyan kormány, amelynek vezetői vélhetően nem tudják majd betölteni tisztségüket.
Az ERC és Junts pel Sí egyaránt úgy tekinti, hogy továbbra is érvényes az október 27-én elfogadott katalán függetlenségi nyilatkozat, amelyet azonban az alkotmánybíróság már megsemmisített.
Mindketten a folyamat folytatását képzelik el, és győzelmük esetén tárgyalást kezdenének a spanyol állammal.
Megerősödött a függetlenséget ellenző blokk
A közvélemény-kutatások arra is rámutattak, hogy a korábbi évekhez képest most jelentősen megerősödött a függetlenséget ellenző blokk. Elsősorban az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális, középutas párt népszerűsége ugrott meg olyannyira, hogy már a választások lehetséges győzteseként tartják őket számon. Ezt a pártot 2006-ban alapították civil értelmiségiek a katalán függetlenségi pártokkal szemben. 2015-ben már a legnagyobb ellenzéki pártként kerültek be a katalán parlamentbe, és bejutottak a spanyol törvényhozásba is, a negyedik politikai erőként.
A Katalán Szocialista Párttal (PSC) és a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárttal (PP) közösen képviselik a katalán függetlenség ellentáborát.
Õk sem kötöttek választási együttműködési megállapodást egymással, és közöttük is vitákra lehet számítani, hogy ha esetleg többségbe kerülnének a parlamentben. A szocialisták ugyanis már jelezték: nem támogatnák a liberális jelölt, Inés Arrimadas elnökké választását.
Ha a felmérések szerinti legvalószínűbb forgatókönyv valósul meg, és egyik blokk sem lesz elég erős a kormányzáshoz, a mérleg nyelve a Catalunya en Común baloldali párttömörülés lehet.
Õk nem támogatják a függetlenséget, de azt igen, hogy arról Katalónia szabályos népszavazást tarthasson. Az együttműködést pedig csak a baloldali pártokkal látják elképzelhetőnek Katalóniában.
Mindezek alapján az sem zárható ki, hogy a választások után nem tud új kormány alakulni Katalóniában, és rövid időn belül ismét választásokat kell tartani.
A meglepetésre is van esély, ugyanis a spanyol társadalomkutató központ (CIS) december elején több mint 25 százalékra tette azok számát, akiknek nem ismert a szavazata, vagy azért mert még nem döntöttek (15,7 százalék), vagy mert nem akarták megmondani (9,6 százalék) a felmérésben.
