Kártérítést fizetnek a szerbek Szarajevó ostroma miatt
A megítélt kártérítési összeg - amely valamivel több mint 200 ezer eurónak felel meg - elenyésző ahhoz képest, hogy az ostrom idején becslések szerint Szarajevó 18 ezer lakosa vesztette életét.
A mostani ítélet azonban a belgrádi székhelyű Beta hírügynökség beszámolója szerint csak 31 áldozat hozzátartozójának kártérítési igényéről szól.
Az érvényesített jogelv ugyanakkor mindenképpen figyelemre méltó, és túllép a hagyományos jogi felfogáson: szerb egyének büntetőjogi felelősségének egy nemzetközi törvényszék által tett megállapítására alapozva a bosznia-hercegovinai bíróság az egyik jelenlegi államalkotó entitás intézményes kártérítési felelősségét mondta ki.
A hivatkozási alap az volt, hogy az egykori Jugoszlávia területén elkövetett súlyos jogsértések ügyében illetékes hágai törvényszék korábban életfogytiglani, illetve 29 évi szabadságvesztésre ítélte Stanislav Galièot és Dragomir Miloševièet. Mindketten a boszniai szerb haderő tábornokai voltak.
Esad Hrvaèiè ügyvéd, aki a hozzátartozók jogi képviselője volt a tárgyaláson, azzal érvelt, hogy a mostani, föderációs alapon szerveződő Bosznia-Hercegovina alkotórészének tekintett Szerb Köztársaság (Republika Srpska) vállalta a jogfolytonosságot az 1992-ben kirobbant, majd három éven át tartó háború előidézőjével, a boszniai szerbek önhatalmúlag kikiáltott köztársaságával. Azt pedig, hogy a kártérítési igény nem évült el, arra alapozta, hogy Galiè és Miloševiè ügyében emberiesség elleni bűncselekmény miatt született büntető ítélet, márpedig az ilyen cselekményekért való felelősség az ENSZ-törvényszék statútuma szerint nem évül el.
Némi elégtételt jelenthet a meggyilkolt több ezer áldozat hozzátartozójának, hogy májusban megkezdődött Hágában Ratko Mladiènak, az 1992-95-ös boszniai háború szerb katonai főparancsnokának pere. Mladièot háborús és emberiesség elleni bűntettekkel, köztük népirtással vádolják. A vád szerint ő vezényelte le az 1995-ös srebrenicai mészárlást. Ezenkívül Szarajevó ostromáért is őt tartják felelősnek.
Hágában van Radovan Karadžiè is, aki a háború alatt a boszniai szerb államalakulat elnöke volt, és szintén felelőssé teszik a srebrenicai mészárlásért. Karadžièot számos más háborús és emberiesség elleni bűnért is felelőssé teszik az 1992 és 1995 közötti boszniai háborúval összefüggésben. A háború halálos áldozatainak számát százezerre becsülik, 2,2 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat.
