2017. november 20., 13:06

Kárpát-medencei óvodafejlesztési programmal a magyar megmaradásért

POZSONY, BUDAPEST. Közel 21,5 milliárd forintos forrásból elindul a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program második köre, amelynek keretében 2019 végéig 77 új óvoda, bölcsőde épül és 250 intézmény újul meg - jelentette be Grezsa István kormánybiztos november 14-ei budapesti sajtótájékoztatón. A program első körében a Felvidékre 6,3 milliárd forint jutott, ami egy főre vetítve a legmagasabb összeg a külhoni magyar közösségek vonatkozásában. Minderről Kiss Beátát, az MKP oktatási alelnökét kérdeztük.
201711201243380.0000000000000000000000000000000000000000000000001a_grezsa.jpg
Galéria
+3 kép a galériában

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program már beindult, az első kört még szeptember végén bejelentette Bősön Grezsa István kormánybiztos. Az elmúlt két hónap milyen tapasztalatokat mutat, hozadékát hogyan összegezné?

- Az óvodafejlesztési programmal az anyaország határain túl élő magyar családokat arra kell ösztönözni, hogy a kisgyermekeiket magyar nevelési nyelvű oktatási intézményekbe írassák be. Csak megerősíteni tudom azt, amit Grezsa István kormánybiztos úr is több helyen elmondott: Kárpát-medence tekintetében a Felvidék van a legrosszabb helyzetben. Itt ugyanis annak ellenére elég gyér az óvodahálózatunk, hogy több száz ilyen intézményről beszélhetünk, de a hálózat mégsem fedi le a magyarlakta régiók valamennyi települését. További komoly gondot jelent az, hogy az önkormányzatok hatáskörébe tartozó óvodák a fenntartásuk és az épületek állagóvása tekintetében is elég komoly összegekbe kerülnek. Nagyon sok felújítás, korszerűsítés, új játszóterek létesítése szükségeltetik. Az óvodafejlesztési program tehát a magyar kormány részéről egy nagyon hasznos és bölcsen kigondolt lépés, amiért csak hálásak lehetünk.  

- A program első körében a Felvidék kapta a legnagyobb összeget, abból mi mindent sikerül megvalósítani?

- A program első körében több mint 6 milliárd forint került a Felvidékre, a pályáztatás és a szerződéskötések még folyamatban vannak. A Bethlen Gábor Alapon keresztül meghívásos pályázaton vettek részt az intézményeket fenntartó önkormányzatok. Bízunk abban, hogy december végéig mindenütt megvalósul a Bethlen Gábor Alappal történő szerződéskötés és a pénzeszközök átutalása. A munkálatok a legkülönfélébb fázisokban vannak, több helyen már a felújításokat végzik, míg másutt még a szerződéseket sem kötötték meg.

- Kik milyen szempontok alapján választották ki a támogatásra szoruló óvodákat, s az első körben hány intézmény részesülhet támogatásban?

- Az intézmények kiválasztása kapcsán több forrást említenék. Amikor még Pék László volt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) az elnöke, készült egy anyag, amelyben a Nemzetpolitikai Államtitkársággal együttműködve az egész ország területére vonatkozólag feldolgozták a magyar nyelvű oktatási és nevelési intézmények helyzetét. Ebből az anyagból az intézményeinket érintő sok hasznos tudnivaló derült ki, így az is, hogy hol mekkora szükség van az óvodafejlesztésre. Ebből a forrásanyagból táplálkozik a Magyar Közösség Pártja (MKP) is. A másik szintén nagyon lényeges forrás az, hogy az SZMPSZ, mint a Nemzetpolitikai Államtitkársággal együttműködő szakmai szervezet, a vonatkozó program első hulláma előtt egy felmérést készített, amely során megszólította az összes magyar óvodát, s azok igazgatóitól arra vonatkozó visszajelzést kért, hogy azok hol milyen állapotban vannak. A harmadik forrást pedig az jelentette, hogy a környezetünkben is ilyen jellegű információkat gyűjtöttünk. Az SZMPSZ és az MKP együttműködése folytán kialakult egy lista, amelyet eljuttattunk a Nemzetpolitikai Államtitkársághoz. A program első körében 58 felvidéki intézmény kaphat támogatást felújításra és új óvodák létesítésére. További pénzcsomagot pedig a Református Keresztyén Egyház kapott elsősorban bölcsődék és óvodák létesítésére. Annak kapcsán még folytatódnak a tárgyalások, hogy hol hoznak majd létre új intézményeket, illetve az egyház hol veszi majd át a már működő intézményeket.

- További cél volt az óvodapedagógiai képzések és részképzések lebonyolítása is. Ezen a téren együttműködik-e a politikai érdekképviselet a szakma, vagyis az SZMPSZ képviselőivel?

- Az óvodafejlesztési projekt témájában a Nemzetpolitikai Államtitkárság az SZMPSZ-szel működik együtt, hiszen a módszertani továbbképzés terén a szövetség a kompetens. Nemrég második alkalommal zajlott az óvónők szakmai továbbképzése. Én is tagja vagyok az SZMPSZ-nek és valamennyi vonatkozó megbeszélésen mindig jelen vagyok. Állíthatom, hogy ezeket a továbbképzéseket az SZMPSZ mindig nagyon jól szervezi meg. Nem látnám indokoltnak azt, hogy szakmai kérdésekbe beleavatkozzon a politikai érdekképviselet. 

- Jut-e pénz berendezések korszerűsítésére és a humánerőforrások fejlesztésére is?

- A magyarországi támogatások minden intézmény esetében arra a célra fordíthatók, amire azt kérvényezték. Az épületfelújításoktól kezdve a kapacitásbővítésen és a belső állag javításán át a felszereltség korszerűsítéséig nagyon széles a skála. Sokrétű igényeket elégít tehát ki a magyar kormány.

- A program most induló második körében is hasonló célokra igényelhető a támogatás, s összesen mekkora összegről beszélünk?

- A második körben a Felvidék több mint 5 milliárd forintot kaphat. Annak pontos részletei azonban még csak alakulóban vannak, a későbbiekben dől el az, hogy konkrétan melyik intézmények mekkora támogatásban részesülhetnek. Ez ügyben a magyar kormány részéről még „csak“ egy elvi döntés született: elkülönítette az e célra szánt anyagi forrást, tehát lehetőség nyílik egy újabb óvodafejlesztési program megvalósítására, folynak a további egyeztetések.

- Elmondható tehát, hogy az óvodaprogram nagyban szolgálja a magyar megmaradást a Felvidéken...

- Teljesen egyértelmű, hogy az anyanyelvi óvoda látogatása az első lépcsőfok ahhoz, hogy a gyermek a későbbiekben majd magyar tannyelvű alapiskolába kerüljön. A teljes magyar oktatási intézményrendszerünk alapfoka az óvoda. Sajnos, főként az erősebben és gyorsabban asszimilálódó vidékeken azt tapasztalhatjuk, hogy a magyar kicsik nem magyar nevelési nyelvű óvodába kerülnek, majd automatikusan szlovák alapiskolába lépnek tovább. Bízom abban, hogy ez az óvodafejlesztési program hozzájárul az ellenkező tendencia érvényesüléséhez, s majd vélhetően több gyermek kerül magyar óvodából magyar iskolába. Természetesen, ehhez az is kell, hogy a fenntartók nagyon felelősségteljesen használják fel az intémények anyagi támogatását. Az óvodapedagógusok pedig szintén nagyon felelősségteljesen álljanak hozzá ehhez a kérdéshez, hiszen a gyermekek és a szülők, vagyis a családok együttgondozása is feladata e nevelési intézményeknek. Az anyanyelvi iskola irányában megfelelő útmutatást és felkészítést kell adniuk a gyermekeknek és a szüleiknek.        

201711201243380.0000000000000000000000000000000000000000000000001a_grezsa.jpg
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.