Kárpát-haza jövője – továbbra is biztosítottak a határon túli támogatások forrásai

A Költségvetési Tanács elnöke, Kovács Árpád kiemelte: a magyar költségvetésből e célra fordítható összegek nagysága - mely a GDP néhány százalékát teszi ki - alapvetően az ország gazdasági teljesítményétől függ. A támogatások jelenlegi, évente összesen mintegy 40-45 milliárdos mértékét az ország gazdasági stabilitása a következő évekre is fenntarthatóvá teszi - fogalmazott. Az Európai Unió egyik legígéretesebb területének nevezte Magyarországot, illetve a régiót.

Jelezte, hogy a növekedési kilátások szempontjából az ország illeszkedik az uniós trendekbe: a magyar növekedés idén is magasan maradhat és az európai fejlődés egyik motorja lehet, ehhez a beáramló uniós források is jelentős mértékben hozzájárulnak - mondta.

Hidvéghi Balázs, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője a konferencián arról beszélt: az elmúlt években közjogi téren elért látványos eredmények után Magyarország, ezen belül is a hazai kis- és közepes vállalkozások gazdasági erejének növelése, a gazdasági önsegítés a legfontosabb feladat. Ezt saját eszközeivel az MNB továbbra is kiemelten támogatja - tette hozzá.

Rámutatott: fontos a Kárpát-medence 25 milliós lakosságában meglévő potenciál kiaknázása, a magyar közösségek helybeni megerősítése. Ehhez elengedhetetlen a növekedés esélyeit javító belső piacra termelés preferálása, az összehangolt infrastruktúra-fejlesztés, a magyar kis-és középvállalatok Kárpát-medencei terjeszkedésének, piacra jutásának segítése valamint az egységes gazdasági tér kialakítása. Emellett gazdasági és nemzetstratégiai cél a magyar multik helyzetbe hozása is – hangsúlyozta.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke beszédében kijelentette: csak egy erős Magyarország tud jó hátországot biztosítani, jó anyaország lenni. Megjegyezte: a Kárpát-haza több, mint Magyarország, hiszen a Kárpát-medence legnagyobb nemzeti közösségét a 12-14 milliós magyarság alkotja, mely egyszerre lehetőség és felelősség.

Úgy vélte: „a Kárpát-medencén túl nincs magyar jövő”, ezért szórvány és diaszpóra ösztöndíj program elindítását, a felsőoktatási háló kiterjesztését, a szociális és társadalombiztosítás, valamint a közös kockázatviselés kiterjesztését, továbbá a nemzetegyesítés további jogi akadálymentesítését szorgalmazta.

Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke a konferencia agrár-vidékfejlesztési témakörének felszólalójaként arra hívta fel a figyelmet, hogy a termőföld az egyetlen olyan termelőeszköz, mely megóvva növeli értékét. Megjegyezte: a régi uniós tagállamok legnagyobb versenyelőnye a szervezettség. E téren a Kárpát-medence egészében fontos a felzárkózás – húzta alá.

Az ágazat közös érdeke, hogy minden magyar ember számára elérhető legyen a 700 fős tanácsadói hálózattal és 8 milliárdos költségvetéssel működő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tudásbázisa – mondta. Kitért arra is, hogy a NAK hamarosan megnyitja brüsszeli irodáját, ahol a határon túli magyar gazdák érdekeit is képviselni fogja.

Zombor Gábor a határon túlról érkező magyar nemzetiségű betegek egészségügyi ellátása mellett érvelt felszólalásában. Meg kell könnyíteni, hogy a határon túlról érkező magyar nemzetiségű betegek ellátáshoz jussanak, de meg kell oldani a járulékfizetés valamilyen formáját – mondta az egészségügyért felelős államtitkár.

Zombor Gábor kiemelte, a határon túlról érkező magyar nemzetiségű betegek jelenleg is kapnak ellátást, "különböző technikákkal a magyar orvosok ezt többé-kevésbé megoldják". Ezt az ellátást valamilyen módon legalizálni kellene, ehhez azonban kormányközi megállapodásokat kell kötni - tette hozzá. Mint mondta, a Kárpát-medencei egészségügyi hálózat a magyar kormány számára nyitott kapu.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány a 2014-2020-as időszakra elfogadta az Egészséges Magyarország programot, amit ki lehet terjeszteni az egész Kárpát-medencére. Az egészségügyért felelős államtitkár jó példaként említette a Bács-Kiskun Megyei Kórház orvosainak a részvételével, az erdélyi magyar falvakban évek óta folyó egészségügyi szűrést, amit a minisztérium is támogat.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár fontosnak nevezte a határon túli iskolák ellátását taneszközzel, tankönyvvel, valamint a pedagógusok továbbképzését.
Az államtitkár kiemelte a magyar diákok határon túli magyarok lakta területekre szervezett kirándulásait. Úgy fogalmazott: a Kárpát-haza egységes oktatási térként való kezelése nemzetstratégiai szempontból is nagyon fontos.

Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a Kárpát-medence magyar felsőoktatásának helyzetéről tartott előadást. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány 2014. december 22-én elfogadta a magyar felsőoktatás irányait meghatározó koncepciót. Sem elveiben, sem megoldásaiban nincs különbség a határon belüli és a határon túli magyar felsőoktatás között – tette hozzá. Cél az egységes Kárpát-medencei oktatási tér kialakítása – mondta.