Juncker: el kell kerülni a "grexitet"
STRASBOURG. El kell kerülni a "grexitet", vagyis azt, hogy Görögország távozzon az euróövezetből - mondta kedden Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
Hangsúlyozta, hogy most "a görög kormány térfelén pattog a labda", Athénnak kell előállnia új javaslatokkal az adósságválság megoldása érdekében.
Vasárnap a görögországi népszavazáson a többség elutasította a hitelezők javaslatait a fenntartható gazdasági szerkezetet célzó reformokra. Kedd este Brüsszelben összeülnek az euróövezeti országok csúcsvezetői, hogy megvitassák a nap folyamán várhatóan beérkező görög javaslatokat. Előtte, délután az övezet pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport tart ülést, és derűlátó vélekedések szerint ez a testület utána már döntési javaslattal fordulhat az este összeülő állam-, illetve kormányfőkhöz.
Juncker szembeszállt azokkal a vélekedésekkel - amelyek meglehetősen elterjedtek a jómódúbb eurózónabeli országban -, miszerint az lenne a legjobb, ha a hatalmas adósságteherrel sújtott, ugyanakkor viszont a kemény megszorító intézkedéseket vállalni nem akaró görögök kikerülnének a közös pénzt, az eurót használó, jelenleg 19 országot átfogó övezetből. Az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének az elnöke - aki korábban másfél évtizednél hosszabb ideig állt a luxemburgi kormány élén, valamint hosszú éveken át vezette az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek a testületét, az úgynevezett Eurócsoportot is - arról beszélt, hogy élettapasztalata azt súgja neki, a leegyszerűsített válaszok tévútra visznek.
A kedd esti eurózónacsúcsot illetően azonban az Európai Bizottság elnöke igyekezett hűteni az azonnali megegyezésre vonatkozó, felfűtött várakozásokat. Szerinte ha az eddigi, rendre eredménytelennek bizonyult próbálkozás után ezen az estén minden azonnal megoldódni látszana, "az megint csak leegyszerűsített megoldás lenne".
Görögország számára most - amennyiben a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank továbbra is fenntartja a görög bankok minimálisan szükséges készpénzellátását - a július 20-i dátum tekinthető "az igazság pillanatának", mert akkor jelentős összegű törlesztési kötelezettsége válik esedékessé, ezúttal már nem az amerikai dominanciájú, egyelőre türelmet tanúsító Nemzetközi Valutaalappal (az IMF-fel), hanem immár a "lélegeztető készüléket" biztosító Európai Központi Bankkal szemben.
Jean-Claude Juncker, miközben felemelte szavát a görögök eurózóna-tagságának lehetőség szerinti fenntartása mellett, bírálta azt, hogy Athénból a minap "terrorista" magatartással vádolták az uniót. Ezt a kifejezést az a Jánisz Varufakisz használta, aki aztán a hitelezői javaslatok elutasításához vezető - tehát Varufakisz álláspontját alátámasztó - népszavazás után sokak számára váratlanul lemondott pénzügyminiszteri tisztségéről. Széles körben elterjedt értelmezés szerint Varufakisz tárgyalási technikája és retorikája immár vállalhatatlan a hitelezőkkel megegyezésre törekvő Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök számára.
Fitch: drámaian megnőtt a Grexit kockázata
A hivatalos hitelezők megállapodási javaslatait elvető görögországi népszavazás után drámai mértékben megnőtt egy olyan eseményláncolat kockázata, amelynek végén Görögország zűrzavaros körülmények közepette távozni kényszerülhet az euróövezetből - áll a Fitch Ratings hétfőn Londonban ismertetett elemzésében.
A nemzetközi hitelminősítő szerint még mindig lehetséges a megállapodás Görögország és hivatalos hitelezői között, ám az idő rövid, és magas a kockázata a téves szakpolitikai lépéseknek, vagy annak, hogy a két fél egyszerűen képtelennek bizonyul bármilyen egyezség elérésére.
A Fitch londoni elemzői szerint ha a felek vissza is ülnek a tárgyalóasztalhoz, nem valószínű, hogy a hitelezők azonnal jelentősebb engedményeket tennének a megállapodáshoz szükséges gazdaságpolitikai feltételrendszerben. Az előrelépés eddigi hiánya és a bizalom eróziója miatt nehéz lesz akár csupán egy korlátozott egyezség elérése is július 20-áig, amikor lejár egy 3,5 milliárd eurós görög kötvénykötelezettség az eurójegybankkal (EKB) szemben - áll a Fitch elemzésében.
A hitelminősítő szerint új finanszírozás nélkül a görög bankok arra kényszerülhetnek, hogy a jelenlegi tőkekorlátozási előírásokban megszabott napi 60 eurós felső limit alá csökkentsék a betétekről kivehető pénzmennyiséget. Ilyen körülmények közepette komoly horderejű fejlemény lenne, ha Görögország július 20-án nem teljesítené az EKB-val szembeni törlesztési kötelezettségét, mivel ez az eurójegybank vezetését a további ELA-folyósítások leállítására késztethetné - hangsúlyozzák a Fitch Ratings londoni elemzői.
Mivel nincsenek formális jogi keretei az euróövezet elhagyásának, a Grexithez - vagyis a görög távozáshoz - rögtönzött jellegű intézkedések sora vezethet el. Ezek közé tartozhat, hogy a görög kormány fizetési ígérvények bevezetésére kényszerülhet, ami gyakorlatilag párhuzamos valuta meghonosítását jelentené.
Az elmúlt három évben csökkent annak a kockázata, hogy a Grexit rendszerszintű válságot okozna az euróövezetben, elsősorban a makromutatók javulása és a támogatási mechanizmusok kiépítése miatt. Grexit esetén azonban így is megnőne a jövőbeni gazdasági-pénzügyi válságok kockázata, és meggyökeresedhet a félelem attól, hogy újabb tagország távozhat a valutaunióból, ennek járulékos kockázata pedig a szuverén hitelköltségek emelkedése és a bankbetétek menekítésének terjedése lenne - áll a Fitch Ratings hétfői londoni elemzésében.
Hasonló forgatókönyveket valószínűsítettek más nagy londoni házak is a népszavazási eredmény várható következményeiről összeállított előrejelzéseikben.
Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábja szerint a görög bankválság a továbbiakban valószínűleg fizetőképességi válsággá fajul, amint az EKB leállítja a görög bankoknak nyújtott ELA-támogatást. Ez várhatóan legkésőbb július 20-án, az EKB-val szembeni következő görög kötvénytörlesztési kötelezettség napján bekövetkezik, ha Görögország nem tesz eleget e kötelezettségének.
A görög kormány ezután fizetési ígérvények kibocsátására kényszerülhet. Ezek az eszközök párhuzamos valutaként funkcionálhatnak az euró mellett, de végül szükségessé válhat a görög jegybank részéről egy teljesen új valuta forgalomba bocsátása a likviditás fenntartása és a bankok tőkepótlása végett. Athén ezen a ponton várhatóan a fizetési ígérvényeket váltja majd át az új drachmára - jósolták a Barclays londoni közgazdászai, akik szerint mindezek alapján a legvalószínűbb forgatókönyv most már Görögország távozása a valutaunióból.
Vasárnap a görögországi népszavazáson a többség elutasította a hitelezők javaslatait a fenntartható gazdasági szerkezetet célzó reformokra. Kedd este Brüsszelben összeülnek az euróövezeti országok csúcsvezetői, hogy megvitassák a nap folyamán várhatóan beérkező görög javaslatokat. Előtte, délután az övezet pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport tart ülést, és derűlátó vélekedések szerint ez a testület utána már döntési javaslattal fordulhat az este összeülő állam-, illetve kormányfőkhöz.
Juncker szembeszállt azokkal a vélekedésekkel - amelyek meglehetősen elterjedtek a jómódúbb eurózónabeli országban -, miszerint az lenne a legjobb, ha a hatalmas adósságteherrel sújtott, ugyanakkor viszont a kemény megszorító intézkedéseket vállalni nem akaró görögök kikerülnének a közös pénzt, az eurót használó, jelenleg 19 országot átfogó övezetből. Az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének az elnöke - aki korábban másfél évtizednél hosszabb ideig állt a luxemburgi kormány élén, valamint hosszú éveken át vezette az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek a testületét, az úgynevezett Eurócsoportot is - arról beszélt, hogy élettapasztalata azt súgja neki, a leegyszerűsített válaszok tévútra visznek.
A kedd esti eurózónacsúcsot illetően azonban az Európai Bizottság elnöke igyekezett hűteni az azonnali megegyezésre vonatkozó, felfűtött várakozásokat. Szerinte ha az eddigi, rendre eredménytelennek bizonyult próbálkozás után ezen az estén minden azonnal megoldódni látszana, "az megint csak leegyszerűsített megoldás lenne".
Görögország számára most - amennyiben a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank továbbra is fenntartja a görög bankok minimálisan szükséges készpénzellátását - a július 20-i dátum tekinthető "az igazság pillanatának", mert akkor jelentős összegű törlesztési kötelezettsége válik esedékessé, ezúttal már nem az amerikai dominanciájú, egyelőre türelmet tanúsító Nemzetközi Valutaalappal (az IMF-fel), hanem immár a "lélegeztető készüléket" biztosító Európai Központi Bankkal szemben.
Jean-Claude Juncker, miközben felemelte szavát a görögök eurózóna-tagságának lehetőség szerinti fenntartása mellett, bírálta azt, hogy Athénból a minap "terrorista" magatartással vádolták az uniót. Ezt a kifejezést az a Jánisz Varufakisz használta, aki aztán a hitelezői javaslatok elutasításához vezető - tehát Varufakisz álláspontját alátámasztó - népszavazás után sokak számára váratlanul lemondott pénzügyminiszteri tisztségéről. Széles körben elterjedt értelmezés szerint Varufakisz tárgyalási technikája és retorikája immár vállalhatatlan a hitelezőkkel megegyezésre törekvő Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök számára.
Fitch: drámaian megnőtt a Grexit kockázata
A hivatalos hitelezők megállapodási javaslatait elvető görögországi népszavazás után drámai mértékben megnőtt egy olyan eseményláncolat kockázata, amelynek végén Görögország zűrzavaros körülmények közepette távozni kényszerülhet az euróövezetből - áll a Fitch Ratings hétfőn Londonban ismertetett elemzésében.
A nemzetközi hitelminősítő szerint még mindig lehetséges a megállapodás Görögország és hivatalos hitelezői között, ám az idő rövid, és magas a kockázata a téves szakpolitikai lépéseknek, vagy annak, hogy a két fél egyszerűen képtelennek bizonyul bármilyen egyezség elérésére.
A Fitch londoni elemzői szerint ha a felek vissza is ülnek a tárgyalóasztalhoz, nem valószínű, hogy a hitelezők azonnal jelentősebb engedményeket tennének a megállapodáshoz szükséges gazdaságpolitikai feltételrendszerben. Az előrelépés eddigi hiánya és a bizalom eróziója miatt nehéz lesz akár csupán egy korlátozott egyezség elérése is július 20-áig, amikor lejár egy 3,5 milliárd eurós görög kötvénykötelezettség az eurójegybankkal (EKB) szemben - áll a Fitch elemzésében.
A hitelminősítő szerint új finanszírozás nélkül a görög bankok arra kényszerülhetnek, hogy a jelenlegi tőkekorlátozási előírásokban megszabott napi 60 eurós felső limit alá csökkentsék a betétekről kivehető pénzmennyiséget. Ilyen körülmények közepette komoly horderejű fejlemény lenne, ha Görögország július 20-án nem teljesítené az EKB-val szembeni törlesztési kötelezettségét, mivel ez az eurójegybank vezetését a további ELA-folyósítások leállítására késztethetné - hangsúlyozzák a Fitch Ratings londoni elemzői.
Mivel nincsenek formális jogi keretei az euróövezet elhagyásának, a Grexithez - vagyis a görög távozáshoz - rögtönzött jellegű intézkedések sora vezethet el. Ezek közé tartozhat, hogy a görög kormány fizetési ígérvények bevezetésére kényszerülhet, ami gyakorlatilag párhuzamos valuta meghonosítását jelentené.
Az elmúlt három évben csökkent annak a kockázata, hogy a Grexit rendszerszintű válságot okozna az euróövezetben, elsősorban a makromutatók javulása és a támogatási mechanizmusok kiépítése miatt. Grexit esetén azonban így is megnőne a jövőbeni gazdasági-pénzügyi válságok kockázata, és meggyökeresedhet a félelem attól, hogy újabb tagország távozhat a valutaunióból, ennek járulékos kockázata pedig a szuverén hitelköltségek emelkedése és a bankbetétek menekítésének terjedése lenne - áll a Fitch Ratings hétfői londoni elemzésében.
Hasonló forgatókönyveket valószínűsítettek más nagy londoni házak is a népszavazási eredmény várható következményeiről összeállított előrejelzéseikben.
Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábja szerint a görög bankválság a továbbiakban valószínűleg fizetőképességi válsággá fajul, amint az EKB leállítja a görög bankoknak nyújtott ELA-támogatást. Ez várhatóan legkésőbb július 20-án, az EKB-val szembeni következő görög kötvénytörlesztési kötelezettség napján bekövetkezik, ha Görögország nem tesz eleget e kötelezettségének.
A görög kormány ezután fizetési ígérvények kibocsátására kényszerülhet. Ezek az eszközök párhuzamos valutaként funkcionálhatnak az euró mellett, de végül szükségessé válhat a görög jegybank részéről egy teljesen új valuta forgalomba bocsátása a likviditás fenntartása és a bankok tőkepótlása végett. Athén ezen a ponton várhatóan a fizetési ígérvényeket váltja majd át az új drachmára - jósolták a Barclays londoni közgazdászai, akik szerint mindezek alapján a legvalószínűbb forgatókönyv most már Görögország távozása a valutaunióból.
Forrás
MTI
