Jövőre folytatódik a recesszió
BUDAPEST, BRÜSSZEL. Újabb visszaesésre van kilátás az európai gazdaságban jövőre - jelentette ki a gazdasági és pénzügyi EU-biztos az Európai Bizottság őszi előrejelzésének bemutatóján. Olli Rehn szerint a nyári események, leginkább az eurózóna adósságválsága alapvetően rontották a kilátásokat, ennek következtében alaposan megcsappant a bizalom is az EU-val szemben.
Mindössze 0,6 százalékos gazdasági növekedést vár az Európai Bizottság 2012-re az Európai Unióban. A testület szokásos őszi gazdasági előrejelzésében szereplő adat annak fényében figyelemre méltó, hogy félévvel ezelőtt (a májusi előrejelzésben) a testület még úgy látta, jövőre 1,5 százalékkal is emelkedhet az uniós GDP. A Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagja a prognózis bemutatóján azt mondta, nyáron alapvetően romlott a gazdasági helyzet, ennek legfőbb oka az eurózóna adósságválságának terjedése.
Olli Rehn mindezzel kapcsolatban azt mondta, "a kilátások borúsak, ez az előrejelzés az utolsó ébresztő a tagországok számára, hiszen a kilábalás a válságból úgy tűnik holtpontra jutott, és egyre nagyobb egy újabb gazdasági visszaesésnek a kockázata".
A Bizottság alelnöke szerint nemcsak a tovaterjedő adósságválság, és a tehetősebb országok gazdasági kilátásainak romlása, hanem a bankrendszer megroggyanása, a bankközi hitelezés jelentős visszaesése, és a gyengülő likviditás is közrejátszik abban, hogy jelentősen, 0,6 százalékponttal lefelé kellett módosítani a tavaszi kilátásokat GDP-arányosan tavasz óta.
Az EU-biztos szerint csak 2013-ban kezdődhet meg a fellendülés, de csak lassú ütemben. Ennek alátámasztására közölte, 1,5 százalékos GDP-bővülést várnak 2013-ban.
Mindennek reálgazdasági követkeményeiről Olli Rehn azt mondta, a széttöredezett és meggyengült pénzügyi szektor jövőre várhatóan visszafogja majd a hitelezést, minek következtében a vállalkozásoknak el kell halasztaniuk, vagy törölniük kell nagyberuházásokat. Ezzel párhuzamosan a lakossági fogyasztás is visszaszorul.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a tagállamok adóssága is nagyobb mértékben növekszik, mint azt korábban látni lehetett. Tavasszal még azt jósolta Brüsszel, hogy 2012-ben az uniós GDP 83,3 százalékának megfelelő mértékű lesz majd az EU 27 országának eladósodottsága, mostanra viszont 84,9 százalékra emelte a kilátásokat. Az euróövezet 17 országát tekintve még szembetűnőbbek a nyári változások: 88,5-ről 90,4%-ra kényszerült emelni a testület a jövő évi államadósság-prognózist.
Érdemes kiemelni Görögországot, amelynek a jövő évi államadósságát májusban még a GDP 166%-ra becsülték, most pedig már 198%-ot tartanak reálisnak. A Bizottság alelnöke szerint az adósság rohamos emelkedése is csak 2013-ban állhat meg. Olli Rehn megjegyezte, a 2012-es borúlátó adatokat értékelve látni kell, hogy jövőre még nem jelennek meg a több helyütt radikális költségvetési hiánycsökkentések adósságra gyakorolt pozitív hatásai.
A deficitek tekintetében már nincs ilyen meglepetés, a testület csak minimális mértékben (hibahatáron belül) módosította a tavaszi számait: most úgy látja Brüsszel, hogy az EU 27 országában 3,9, az euróövezetben pedig 3,4 százalékos hiányt könyvelhetnek el a tagországok. A szélsőértékeket a 8,6 százalékos deficittel Írország és 0,7 százalékos költségvetési többlettel Svédország szolgáltathatja 2012-ben.
Olli Rehn megállapítása szerint a munkaerőpiac sem lábalt még ki a válságból. A munkanélküliség az idei 9,7 százalék után jövőre 9,8 százalékos szintre növekszik, 2013-ban viszont visszaállhat 9,6 százalékra. Az eurózóna országait tekintve stabilan 10 százalékos lehet a munkanélküliség 2011-2013 között. Az EU-biztos megjegyezte, hogy továbbra is nagy a szórás a tagországok között: Spanyolországban 2013-ra sem csökken 20 százalék alá a munkanélküliség, Görögországban pedig az év végére várt 16,6 százalékos arány jövőre már 18 százalék fölött lesz, holott tavasszal még 15 százalékos görög munkanélküliséget vártak a déli országban.
Mint később egy bizottsági tisztviselő elárulta, a görög, olasz és spanyol adatokat annak fényében kell nézni, hogy az elmúlt 1-2 hétben bejelentett kiigazító és növekedést serkentő lépéseket már nem tudta a testület figyelembe venni az előrejelzés elkészítésekor.
Ettől függetlenül Olli Rehn egy kérdésre válaszolva hosszasan beszélt Olaszországról, amellyel kapcsolatban azt mondta, a Bizottság nem tartja elegendőnek római kormány által október 26-án küldött intézkedéslistát, azok nagy részét ugyanis vagy nem részletezték kellőképpen, és így bizonytalan a kimenetele, vagy a végrehajtás felől vannak a Bizottságnak erős kételyei. Az EU-biztos szerint az olasz kormány egyáltalán nem szólt az adóterhek újraosztásáról, a munkára rakódó terhek enyhítéséről, és említés sincs nyugdíjreformról.
Pozitívumként említette viszont a munkaerőpiac rugalmasabbá tételével, a közigazgatás szerkezetével, a szolgáltatási szektor felszabadításával és a társasági tőketerhek enyhítésével kapcsolatos intézkedéseket, amikre ígéretet tett Silvio Berlusconi a Bizottságnak. Mindezzel együtt Olaszország számára csak az átfogó jellegű, mindenre kiterjedő megoldások lehetnek sikeresek - mondta Olli Rehn. Hozzátette, hogy a félreértések tisztázása végett terjedelmes kérdéssort küldtek Rómába, amire "részletes választ várunk nagyon rövid időn belül".
Szerdán komoly piaci aggodalmat okozott, hogy a 10 éves lejáratú olasz államkötvények hozamfelára 7 százalék fölé emelkedett, amely - egyes szakértők szerint - már a finanszírozási képesség határát súrolja. Olli Rehn azt mondta, a kockázatok miatt Olaszország valóban csak drágán jut hitelhez, de mint mondta, a magas hozamfelárnak nem lesz rövid távon drámai hatása az olasz költségvetésre.
Olli Rehn mindezzel kapcsolatban azt mondta, "a kilátások borúsak, ez az előrejelzés az utolsó ébresztő a tagországok számára, hiszen a kilábalás a válságból úgy tűnik holtpontra jutott, és egyre nagyobb egy újabb gazdasági visszaesésnek a kockázata".
A Bizottság alelnöke szerint nemcsak a tovaterjedő adósságválság, és a tehetősebb országok gazdasági kilátásainak romlása, hanem a bankrendszer megroggyanása, a bankközi hitelezés jelentős visszaesése, és a gyengülő likviditás is közrejátszik abban, hogy jelentősen, 0,6 százalékponttal lefelé kellett módosítani a tavaszi kilátásokat GDP-arányosan tavasz óta.
Az EU-biztos szerint csak 2013-ban kezdődhet meg a fellendülés, de csak lassú ütemben. Ennek alátámasztására közölte, 1,5 százalékos GDP-bővülést várnak 2013-ban.
Mindennek reálgazdasági követkeményeiről Olli Rehn azt mondta, a széttöredezett és meggyengült pénzügyi szektor jövőre várhatóan visszafogja majd a hitelezést, minek következtében a vállalkozásoknak el kell halasztaniuk, vagy törölniük kell nagyberuházásokat. Ezzel párhuzamosan a lakossági fogyasztás is visszaszorul.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a tagállamok adóssága is nagyobb mértékben növekszik, mint azt korábban látni lehetett. Tavasszal még azt jósolta Brüsszel, hogy 2012-ben az uniós GDP 83,3 százalékának megfelelő mértékű lesz majd az EU 27 országának eladósodottsága, mostanra viszont 84,9 százalékra emelte a kilátásokat. Az euróövezet 17 országát tekintve még szembetűnőbbek a nyári változások: 88,5-ről 90,4%-ra kényszerült emelni a testület a jövő évi államadósság-prognózist.
Érdemes kiemelni Görögországot, amelynek a jövő évi államadósságát májusban még a GDP 166%-ra becsülték, most pedig már 198%-ot tartanak reálisnak. A Bizottság alelnöke szerint az adósság rohamos emelkedése is csak 2013-ban állhat meg. Olli Rehn megjegyezte, a 2012-es borúlátó adatokat értékelve látni kell, hogy jövőre még nem jelennek meg a több helyütt radikális költségvetési hiánycsökkentések adósságra gyakorolt pozitív hatásai.
A deficitek tekintetében már nincs ilyen meglepetés, a testület csak minimális mértékben (hibahatáron belül) módosította a tavaszi számait: most úgy látja Brüsszel, hogy az EU 27 országában 3,9, az euróövezetben pedig 3,4 százalékos hiányt könyvelhetnek el a tagországok. A szélsőértékeket a 8,6 százalékos deficittel Írország és 0,7 százalékos költségvetési többlettel Svédország szolgáltathatja 2012-ben.
Olli Rehn megállapítása szerint a munkaerőpiac sem lábalt még ki a válságból. A munkanélküliség az idei 9,7 százalék után jövőre 9,8 százalékos szintre növekszik, 2013-ban viszont visszaállhat 9,6 százalékra. Az eurózóna országait tekintve stabilan 10 százalékos lehet a munkanélküliség 2011-2013 között. Az EU-biztos megjegyezte, hogy továbbra is nagy a szórás a tagországok között: Spanyolországban 2013-ra sem csökken 20 százalék alá a munkanélküliség, Görögországban pedig az év végére várt 16,6 százalékos arány jövőre már 18 százalék fölött lesz, holott tavasszal még 15 százalékos görög munkanélküliséget vártak a déli országban.
Mint később egy bizottsági tisztviselő elárulta, a görög, olasz és spanyol adatokat annak fényében kell nézni, hogy az elmúlt 1-2 hétben bejelentett kiigazító és növekedést serkentő lépéseket már nem tudta a testület figyelembe venni az előrejelzés elkészítésekor.
Ettől függetlenül Olli Rehn egy kérdésre válaszolva hosszasan beszélt Olaszországról, amellyel kapcsolatban azt mondta, a Bizottság nem tartja elegendőnek római kormány által október 26-án küldött intézkedéslistát, azok nagy részét ugyanis vagy nem részletezték kellőképpen, és így bizonytalan a kimenetele, vagy a végrehajtás felől vannak a Bizottságnak erős kételyei. Az EU-biztos szerint az olasz kormány egyáltalán nem szólt az adóterhek újraosztásáról, a munkára rakódó terhek enyhítéséről, és említés sincs nyugdíjreformról.
Pozitívumként említette viszont a munkaerőpiac rugalmasabbá tételével, a közigazgatás szerkezetével, a szolgáltatási szektor felszabadításával és a társasági tőketerhek enyhítésével kapcsolatos intézkedéseket, amikre ígéretet tett Silvio Berlusconi a Bizottságnak. Mindezzel együtt Olaszország számára csak az átfogó jellegű, mindenre kiterjedő megoldások lehetnek sikeresek - mondta Olli Rehn. Hozzátette, hogy a félreértések tisztázása végett terjedelmes kérdéssort küldtek Rómába, amire "részletes választ várunk nagyon rövid időn belül".
Szerdán komoly piaci aggodalmat okozott, hogy a 10 éves lejáratú olasz államkötvények hozamfelára 7 százalék fölé emelkedett, amely - egyes szakértők szerint - már a finanszírozási képesség határát súrolja. Olli Rehn azt mondta, a kockázatok miatt Olaszország valóban csak drágán jut hitelhez, de mint mondta, a magas hozamfelárnak nem lesz rövid távon drámai hatása az olasz költségvetésre.
Forrás
kitekinto.hu
