Jön a feketeleves: Cipruson tesztelték a rendszert

Annak ellenére, hogy a brüsszeli törvényhozók megpróbálták úgy beállítani a ciprusi akciót, mint egy egyszeri esetet, nagy valószínűséggel mégis „minta” lesz belőle. Az ügy hátterében az áll, hogy az unió vezetői megelégelték, hogy az adófizetőkre tolják rá a bankok megmentésének költségeit. „A százezer euró alatti betétek biztonságban vannak, de a százezer feletti megtakarításokat annak a tőkének a részeként fogjuk kezelni, amihez nyúlni lehet a pénzintézet esetleges megingása esetén” – mondta el Gunnar Hokmark. 

Varga Mihály kedden, a NAV tett munkalátogatása alkalmából tartott sajtótájékoztatón a ciprusi helyzetre utalva kifejtette: a magyar kormány a bankokat adóztatja, nem a betéteseket. Úgy vélekedett, a legnagyobb védettséget az adja a magyar betéteseknek, ha hazahozzák a pénzüket.

Az Európai Parlament befolyásos képviselője nem mellesleg az uniós országok közötti tárgyalásokat vezeti, hogy tető alá hozzák a „bankhibákat” kezelő törvényt. Elmondása szerint képviselőtársainak zöme támogatja az elképzelést, ami az jelenti, hogy 2015 elején életbe léphet a határozat, amelyben az is szerepelne: a kötvénytulajdonosokat is bevonnák a mentési munkálatokba. 

Hokmark felhívta a megtakarítók figyelmét, hogy vizsgálják meg a bankot, mielőtt „megkockáztatják” pénzük elhelyezését. „Egy olyan szabályozás megteremtésén dolgozunk, ami felhívja az emberek figyelmét a kockázatokra” – tette hozzá a svéd politikus.

„Lehet, hogy a piacokat sokkolja a megoldás, de le kell fektetni bizonyos szabályokat” – ezt már egy neve elhallgatását kérő uniós forrás mondta el a hírügynökségnek. Igazságtalan lenne az új uniós szabályozás, ha más megoldásokat kínálna, mint amiket Ciprusban alkalmaztunk. 

Az ügy előzménye, Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának elnöke a Reuters hírügynökségnek adott hétfői interjúban úgy fogalmazott: „ha egy bankban kockázatok merülnek fel, akkor először azt a kérdést kell feltennünk, hogy mit csinál maga a bank a helyzet megoldása és önmaga feltőkésítése érdekében”.

„Ha a bank nem tudja megoldani a helyzetet, akkor utána a részvényesekkel és a kötvénytulajdonosokkal kell tárgyalni, hogy járuljanak hozzá a feltőkésítéshez, és amennyiben szükséges, akkor a biztosítás hatályán kívül eső betéteseket is be kell vonni” – mondta.

„Meg kellett szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a kormányok és az adófizetők viselik a bankmentés költségeit” – fogalmazott. „Erősítsétek meg bankjaitokat, tegyétek rendbe mérlegeiket, és ébredjetek rá arra, hogy, ha egy bank bajba jut, már nem az lesz az automatikus válasz, hogy jövünk és megoldjuk a bajokat. Inkább visszatoljuk. (...) Oldjátok meg ti” – mondta az eurócsoport elnöke. 

Az interjú közzététele után nem sokkal a szóvivő igyekezett tompítani az euróövezeti vezető által elmondottak piaci fogadtatását és leszögezte, hogy Dijsselbloem „nem mondta, hogy ez egy minta lenne vagy hogy annak kellene lennie”. „A bajba jutott országok bankjainál nem szabad rögtön az adófizetőkhöz fordulni, hanem meg kell vizsgálni, hogy a bankok maguk mivel tudnak hozzájárulni” – tette hozzá.