Jókai Tibor: az előzőnél kissé optimistábban kezdhetjük az új tanévet
Milyen tanévet kezd a felvidéki magyarság? Szűnnek-e meg magyar tannyelvű alapiskolák és magyar nevelési nyelvű óvodák?
Megítélésem szerint a felvidéki magyar pedagógusok és diákok a 2016/17-es tanévet az előzőnél kissé optimistábban kezdhetik. Júniusban ugyanis a szlovák törvényhozás megszavazta azt a közoktatási törvényt, amelyből kivették a minimális osztálylétszámokra vontakozó számokat. Így tehát elhárult a veszélye annak, hogy törvényi előírás miatt kelljen megszüntetni hazai magyar iskolát. Ez a pozitívum azonban nem jelenti azt, hogy a kisiskoláink, illetve a kis létszámú, teljes szervezettségű iskoláink már egyáltalán nincsenek veszélyben, hiszen a normatív támogatás miatt a finanszírozásuk továbbra is nagy gondot jelent a fenntartóik számára. A módosított közoktatási törvény alapján a fenntartó további működésük biztosítása érdekében kiegészítheti az említett iskolák normatív támogatását. Feltéve, ha rendelkezik a szükséges anyagiakkal... Értesüléseink szerint az ősz folyamán kezdődik majd el a finanszírozásukról szóló törvény megvitatása. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) nincs tudomása arról, hogy szeptember 1-től megszűnne valamelyik hazai magyar tannyelvű alapiskola. Tehát továbra is 258 alapiskolánkban kezdődött el ma a tanítás.
Az eddigi adatok alapján hány elsőssel gyarapodik alapiskoláink diáklétszáma?
A beiratkozásai adatokból kitűnik, hogy a szülők idén 3402 iskolaérett gyermeket írattak be első évfolyamba, 135 kicsi pedig ezentúl nulladik osztályosként gyarapíthatja ismereteit. Az azonban az előző tanévekhez hasonlóan idén is csak szeptember 15-e után derül ki, hogy pontosan hány elsőssel is gyarapodik majd alapiskoláink diáklétszáma. A vonatkozó előírás szerint ugyanis az iskolaigazgatóknak az intézmények fenntartói felé ezen időpont után kell jelenteniük az egyes évfolyamok végleges létszámát. Szövetségünk is tehát csak e hónap második felében tud majd ilyen jellegű pontos adatokkal szolgálni. Most csak annyit szögezhetek le: szerencsére az előző tanévekkel összevetve lényeges változás nem mutatkozik az elsősök létszáma terén, hiszen korábban is hozzávetőleg 3500 gyerek kezdte el alapiskolai tanulmányait. A stagnálás némi derűlátásra ad okot. Akárcsak az az örvendetes tény, hogy a magyar nevelési nyelvű óvodáink száma eggyel nőtt: a rozsnyói Fábry Zoltán MTNY Alapiskola és Szakközépiskola keretében ugyanis ma részben anyaországi anyagi támogatásnak köszönhetően magyar óvodai osztály nyílhatott. Korábban az ottani városi önkormányzat megszüntette a magyar óvodai osztályt, s ha a helyi alapiskola nem lépett volna az óvoda ügyében, akkor a rozsnyói nebulók magyar óvodai osztály nélkül maradtak volna.
Az anyagi gondokkal küszködő iskolafenntartók, illetve veszélyben levő kisiskolák továbbra is számíthatnak-e a magyar kormány által idén februárban beígért 900 millió forintos mentőcsomagra? Folytatódnak-e ez ügyben a kétoldalú tárgyalások?
Pár nappal ezelőtt szövetségünk Menyhárt Józseffel, a Magyar Közösség Pártja (MKP) országos elnökével és Kiss Beáta oktatási és kulturális alelnökkel egyeztetett egyebek mellett az anyaország által felajánlott ezen támogatásról is. Mivel a vonatkozó kétoldalú tárgyalások még folytatódnak, konkrét részletekről most nem tudok beszámolni. Azt mindkét fél elismeri: több felvidéki magyar alapiskola olyan osztálylétszámokkal működik, hogy számukra a normatív támogatás nem bizonyulhat elegendőnek, tehát kiegészítő támogatásra van szükségük. A magyar kormány képviselőivel arról tárgyalunk majd, hogy támogatásukból milyen formában és mértékben kaphatnak majd a rászoruló oktatási intézményeink. Végleges megoldásként azonban azt tartanánk elfogadhatónak, ha a kis létszámú alapiskolákra a jövőben a szlovák állami normatív támogatása helyett másféle finanszírozási forma vonatkozna, hiszen nem a magyar kormány kötelssége a szlovákiai magyar iskolák finanszírozása. Mivel az illetékesek a normatív támogatást ugyanis a legalább 250 tanulóval működő iskolákra találták ki, ezért a kisebb létszámú iskolák esetében valamiféle osztályfinanszírozást tudnánk elképzelni. Szövetségünk a hazai magyar közélet más képviselőivel együtt továbbra is azt szorgalmazza, minden olyan magyar tannyelvű iskolával rendelkező magyarlakta településen, amelyekben a diáklétszám nem csökken a lélektani határ alá, legalább alsótagozatos anyanyelvi iskola a jövőben is működjön. A következő hónapok egyik legnagyobb kihívása tehát az, hogy az oktatáspolitika hazai képviselőivel és a parlamenttel összefogva megtaláljuk ezen intézmények további finanszírozásának legmegfelelőbb megoldását. Közös célunk ugyanis azok lehető leghosszabb ideig történő megtartása.
Megfelelőnek tartja-e az alapiskolai kerettantervek módosítását, vagy magyar tannyelvű iskoláink, kisdiákjaink érdekében e téren is szükség van-e további módosításokra?
Mától hatályos a módosított kerettanterv, amit a hazai oktatási minisztérium augusztus végén írt alá. Korábban Krajòák oktatási államtitkár úr szövetségünket kérte fel egy olyan órakeret-javaslat kidolgozására, ami szerintünk a magyar tannyelvű iskolák számára a legmegfelelőbb lenne. Iskolavezetőkkel és oktatáspolitikai szakemberekkel egyeztetve ezt a kért anyagot elkészítettük, ami az augusztus elején a tárcánál zajló kétoldalú tárgyalás vitaanyagát képezte. A tanácskozáson a minisztérium kisebbségi osztályának és az Állami Pedagógiai Központ, továbbá a korábban nagygyűlést kezdeményező Fibi Sándor vezette petíciós bizottság, a Fórum Kisebbségkutató Intézet, a Comenius Pedagógiai Intézet és az SZMPSZ képviselői vettek részt. A megbeszélésen ugyan egy mindkét fél számára elfogadható kompromisszumos anyag született, de aláírásra már nem az került! A tanácskozáson arról egyeztünk meg, hogy az alapiskolai első osztályban a korábban tervezett 5 óra helyett heti 8 órában oktathatják majd az anyanyelvet, s ez így is lesz. Bár akkor a szlovák nyelv óraszámának eggyel történő csökkentését javasoltuk, hiszen az első osztályos szlovák tananyag csak a kommunikációra épül, nem tartalmaz írást és olvasását, továbbra is megmaradt a heti 5 tanítási óra. Mivel így elfogytak a szabad órák, a zenei nevelés órát kihagyták az első osztály órarendjéből. Negatívumnak tartjuk a zenei nevelés óra megszüntetését, hiszen a kisgyermek születésétől kezdve, az óvodai nevelésen át a ritmikus mondókákon és énekeken nő fel, ám a zenei anyanyelvi oktatástól ezentúl elsősként megfosztják őt. Továbbá annak ellenére, hogy az említett megbeszélésen megegyeztünk, hogy a 2. évfolyamban heti 7 órában lesz oktatható az anyanyelv, 5 órában pedig a szlovák nyelv, a hivatalosan aláírt anyagban már mindkét nyelvből 6-6 óra szerepel. Ez így nem korrekt, nem értjük e változtatás okát, és a közeljövőben ez ügyben is lépnünk kell.
A kerettanterv módosítása következtében maradtak-e szabadon választható órák az iskola saját profiljának kialakításához, programjának megvalósításához?
Az 1. évfolyamban 1 szabadon választható óra maradt, amit ott azonban nem az iskola saját programjának megvalósításához használhatnak fel. Vélhetően iskoláink többségében e szabad órán majd éppen a szlovák óraszám miatt egyébként kimaradó zenei anyanyelvet akarják oktatni. Míg a tavalyi órakeretek esetében a 4. évfolyamban egyetlen szabad óra sem maradt, idén kapnak 1 órát, a 2. és 3. évfolyamnak pedig 2-2 szabad óra jut – mindez némi előrelépést jelent.
Továbbra is elfogadhatatlan azonban a középiskolák kötelező osztálylétszámának a megszabása...
A közoktatási törvényben megmaradt a középiskolák kötelező osztálylétszámának megszabása. Egyelőre azt tapasztaljuk, hogy ezen oktatási intézmények fenntartói az előírt létszámoknál alacsonyabb megléte esetében is engedélyezik azok megnyitását. Véleményem szerint esetükben előbb-utóbb majd finanszírozási problémák adódnak. Az az igazság, hogy a magyar tannyelvű középiskolák helyzetéről azok igazgatóitól alig kapunk tájékoztatást. Nincs tudomásunk arról, hogy a kötelező létszám miatt esetleg nem nyílna első évfolyam valamelyik magyar tannyelvű gimnáziumban vagy szakközépiskolában. Más kérdés az, hogy majd sikerül-e megoldani a finanszírozásukat.
Az aktuális és pontos helyzetkép felállítása után után milyen ösztönző, a pedagógustársadalmat erővel felvértező gondolatokkal zárná beszélgetésünket?
Most sem mondanék mást-többet, mint amit már a Szlovákiai Magyar Iskolák Országos Tanévnyitó Ünnepségén, Hanván augusztus 29-én elmondtam. Az említett gondok és pozitívumok ismeretében kívánom: váljék a 2016-17-es iskolai év a saját magunk, a közösségünk és iskoláink építésének évévé! Legyen meg bennünk a kellő erő, elszántság és kitartás a minőségi életre és munkára! Éltessük a hitet, teljesítsük be a reményt, mert feladatunk, fontos küldetésünk van a világban! Legyen a jövőben is, mint a múltban volt, erős szellemi várunk a felemelő tudás, amit magyar ajkú gyermekeinknek a magyar iskola adhat!
