Január elsejétől 30-40 euróval nőttek a pedagógusbérek
POZSONY. Mérsékelten, 5 százalékkal emelkedett a pedagógusok és a szakdolgozók bére január elsejétől Szlovákiában. Pavel Ondek, a Szlovákiai Oktatásügyi és Tudományos Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke szerint az érintettek a béremelésnek köszönhetően az eddiginél havi 28-41 euróval többet kapnak.
Az egyes pedagógusbérek nagysága a ledolgozott évek számától, az elért végzettségtől, a továbbképzéseken megszerzett kreditpontok számától és attól is függ, hogy az illető osztályfőnökséget is vállal-e. A kezdő pedagógusok tarifabére a tavalyihoz képest hozzávetőleg 27 euróval emelkedett, így ők idén havi 561 eurót kaphatnak, míg a 11. bérkategóriába sorolt pedagógusok bére havi 33 euróval nőtt. Az oktatási minisztérium az új bértáblázatot a saját weboldalán teszi közzé – tájékoztat a TASR hírügynökség.
Ondek példaként azt a sok kollégájához hasonlóan a 11. bérkategóriába tartozó, alap- vagy középiskolai pedagógust említette, aki tíz éves szakmai gyakorlat és 30 kreditpont birtokában, ha osztályfőnökként is tevékenykedik, hozzávetőleg havi 840 eurót keres.
"Természetesen, maradnak még meg nem oldott ügyek, amelyek megoldását kértük, ezt az emelést nagyon kis sikernek tartjuk" – nyilatkozta ma a TASR-nak Ondek. A pedagógus-szakszervezetek tavaly az oktatási, a pénzügy- és a munkaügyi miniszterrel tanácskoztak az esetleges béremelésről. E szakszervezetek számára nagy jelentőséggel bír az iskolaügy állapotáról szóló jelentés, amellyel a kormány még nem foglalkozott, ezért további tárgyalásokat szeretnének folytatni Dušan Èaploviè oktatási miniszterrel. Az említett jelentés ugyanis azt a kötelezettségvállalást is tartalmazza, hogy az oktatásügybe fordítandó befektetések 2016-ig évi 130 millió euróval nőnek majd.
A jelentést már előkészítették a kabinetbe való beterjesztésre. Abban meghagyták az előzőleg megfogalmazott kötelezettségeket és azt a minisztérium által kitűzött célt, hogy az alap- és középiskolai pedagógusok és szakdolgozók bérét 2016-ig a nemzetgazdaságban meglevő alkalmazotti átlagbér 1,2-szeresére emeljék – mondta el karácsony előtt Èaploviè. Szerinte a probléma abban rejlik, hogy a jelentéssel összhangban a főiskolai rendszert érintő változásokat egybe kell hangolniuk a Felsőfokú oktatás fejlesztésének 2020-ig érvényes koncepciójával. Az anyagot a minisztérium szakértői csoportja készítette elő, s azt a közeljövőben a kormánynak is meg kell majd vitatnia. A tárcavezető az elmondottakhoz hozzáfűzte, hogy sajnos, az érintett félnek alig voltak észrevételei a jelentéssel kapcsolatban, s azokat most a koncepcióban próbálják érvényre juttatni. A pénzügyminiszternek a jelentésbe foglalt pénzügyi kötelezettségek okoztak gondot, ezért az egyes tárcák között egyeztetésekre került sor.
¼udovít Sebelédi, az Új Iskolai Szakszervezetek (NŠO) elnöke azt állítja, hogy az 5 százalékos béremelés nem teszi attraktívabbá, vonzóbbá a pedagógushivatást. Hozzáfűzte, hogy a vágyaik ezzel a béremeléssel nem váltak valóra, mivel az számukra éppen csak az infláció mértékét csökkenti.
Az új évtől az oktatási intézményekben dolgozó szakácsnők, pedellusok és további nem pedadógiai alkalmazottak bére is nőtt. Õk havi 16 euróval többet kapnak. Ondek úgy véli, hogy a továbbiakban azzal az 5 százalékkal kellene emelni a bérüket, amit az oktatásügyi alkalmazottak a 2012-ben zajló sztrájkjuk során harcoltak ki maguknak.
Ondek példaként azt a sok kollégájához hasonlóan a 11. bérkategóriába tartozó, alap- vagy középiskolai pedagógust említette, aki tíz éves szakmai gyakorlat és 30 kreditpont birtokában, ha osztályfőnökként is tevékenykedik, hozzávetőleg havi 840 eurót keres.
"Természetesen, maradnak még meg nem oldott ügyek, amelyek megoldását kértük, ezt az emelést nagyon kis sikernek tartjuk" – nyilatkozta ma a TASR-nak Ondek. A pedagógus-szakszervezetek tavaly az oktatási, a pénzügy- és a munkaügyi miniszterrel tanácskoztak az esetleges béremelésről. E szakszervezetek számára nagy jelentőséggel bír az iskolaügy állapotáról szóló jelentés, amellyel a kormány még nem foglalkozott, ezért további tárgyalásokat szeretnének folytatni Dušan Èaploviè oktatási miniszterrel. Az említett jelentés ugyanis azt a kötelezettségvállalást is tartalmazza, hogy az oktatásügybe fordítandó befektetések 2016-ig évi 130 millió euróval nőnek majd.
A jelentést már előkészítették a kabinetbe való beterjesztésre. Abban meghagyták az előzőleg megfogalmazott kötelezettségeket és azt a minisztérium által kitűzött célt, hogy az alap- és középiskolai pedagógusok és szakdolgozók bérét 2016-ig a nemzetgazdaságban meglevő alkalmazotti átlagbér 1,2-szeresére emeljék – mondta el karácsony előtt Èaploviè. Szerinte a probléma abban rejlik, hogy a jelentéssel összhangban a főiskolai rendszert érintő változásokat egybe kell hangolniuk a Felsőfokú oktatás fejlesztésének 2020-ig érvényes koncepciójával. Az anyagot a minisztérium szakértői csoportja készítette elő, s azt a közeljövőben a kormánynak is meg kell majd vitatnia. A tárcavezető az elmondottakhoz hozzáfűzte, hogy sajnos, az érintett félnek alig voltak észrevételei a jelentéssel kapcsolatban, s azokat most a koncepcióban próbálják érvényre juttatni. A pénzügyminiszternek a jelentésbe foglalt pénzügyi kötelezettségek okoztak gondot, ezért az egyes tárcák között egyeztetésekre került sor.
¼udovít Sebelédi, az Új Iskolai Szakszervezetek (NŠO) elnöke azt állítja, hogy az 5 százalékos béremelés nem teszi attraktívabbá, vonzóbbá a pedagógushivatást. Hozzáfűzte, hogy a vágyaik ezzel a béremeléssel nem váltak valóra, mivel az számukra éppen csak az infláció mértékét csökkenti.
Az új évtől az oktatási intézményekben dolgozó szakácsnők, pedellusok és további nem pedadógiai alkalmazottak bére is nőtt. Õk havi 16 euróval többet kapnak. Ondek úgy véli, hogy a továbbiakban azzal az 5 százalékkal kellene emelni a bérüket, amit az oktatásügyi alkalmazottak a 2012-ben zajló sztrájkjuk során harcoltak ki maguknak.
Forrás
TASR
