Izrael ideiglenesen felfüggeszti szárazföldi hadműveleteit
TEL-AVIV. Izrael ideiglenesen felfüggeszt minden szárazföldi hadműveleti tervet a Gázai övezetben - közölte kedden egy magas rangú tisztségviselő.
A döntés célja, hogy esélyt adjon a Hamász iszlamista szervezet és a zsidó állam közötti tűzszünetre irányuló egyiptomi erőfeszítéseknek - közölte kedden egy magas rangú izraeli tisztségviselő.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár eközben Kairóban a konfliktusban érintett minden felet azonnali tűzszünetre szólított fel. A konfliktus "minden újabb eszkalációja az egész térséget veszélybe sodorná" - hangoztatta a világszervezet vezetője az Arab Liga főtitkárával, Nabíl al-Arabival közösen tartott sajtóértekezletén.
Az izraeli közvélemény erősen támogatja a légierő bevetését a Gázai övezetben, de bizonytalan egy szárazföldi offenzívával kapcsolatban - jelzik a legfrissebb izraeli közvélemény-kutatások.
A Panels nevű izraeli közvélemény-kutató cég felmérése szerint az izraeliek 85 százaléka helyesnek véli a hadművelet megindításáról hozott döntést, de a folytatás tekintetében megoszlanak a vélemények. A megkérdezettek 45 százaléka folytatná a légicsapásokat, 22 százaléka tűzszünetet szeretne, és 25 százalék szerint szárazföldi hadműveleteket kellene kezdeni a Gázai övezetben.
A Dialóg nevű közvélemény-kutató cég hasonló eredményekre jutott: a megkérdezettek 84 százaléka támogatja a jelenlegi hadműveletet, míg 39 százalékuk annak folytatását akarja légicsapásokkal. 30 százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik szárazföldi egységek bevonulását szeretné látni az övezetben, míg 19 százalék azonnali fegyvernyugvást akar.
Benjámin Netanjahu kormányfő és Ehud Barak védelmi miniszter népszerűsége töretlen. A közvélemény-kutatók szerint ebből az következik, hogy az izraeliek többsége szerint nem politikai számításból indították a hadműveletet.
Netanjahu eddigi ténykedésével az egyik kutatás alapján a válaszadók 78 százaléka volt elégedett, míg egy másik felmérésben 55 százalék. Barakot 70, illetve 55 százalékban látták sikeresnek a megkérdezett izraeliek.
Elsősorban az Egyesült Államok ellenkezése miatt nem tudtak megegyezni az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai hétfőn egy olyan nyilatkozatról, amely felszólított volna az ellenségeskedés beszüntetésére Izrael és a Gázai övezet palesztin fegyveres csoportjai között.
A BT Marokkó beterjesztése alapján tárgyalt a szövegről, de azzal több tagnak - így az Egyesült Államok mellett Franciaországnak, Nagy-Britanniának és Németországnak is - fenntartásai voltak, mert nem utalt az Izraelre kilőtt palesztin rakétákra. Diplomáciai források szerint Washington és mások módosításokat javasoltak a szövegen, de a kiegészítések révén távolabb kerülhetett volna a tűzszünet, mert a diplomáciai egyeztetések meghosszabbítására helyeződött volna a hangsúly.
Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet újságíróknak New Yorkban személyesen számolt be arról, hogy országa nem fogadja el a szöveget, mert álláspontja szerint az aláásná a tűzszünet érdekében tett erőfeszítéseket.
Emlékeztetett egyúttal arra, hogy a Egyesült Államok és a térség országai komoly diplomáciai erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy tárgyalásos úton elérjék az erőszak leállítását, a feszültség enyhítését. Barack Obama elnök és Hillary Clinton külügyminiszter "egész nap telefonos kapcsolatban állt" különböző közel-keleti vezetőkkel - fogalmazott a nagykövet.
Oroszország a vita után bejelentette, hogy ha a BT 15 tagja nem jut megállapodásra a nyilatkozat szövegéről, kedden azonnali tűzszünetre szólító határozattervezetet terjeszt elő a tanácsban. Az izraeli közvélemény a légicsapásokat támogatja, a szárazföldi hadműveletet kevésbé.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár eközben Kairóban a konfliktusban érintett minden felet azonnali tűzszünetre szólított fel. A konfliktus "minden újabb eszkalációja az egész térséget veszélybe sodorná" - hangoztatta a világszervezet vezetője az Arab Liga főtitkárával, Nabíl al-Arabival közösen tartott sajtóértekezletén.
Az izraeli közvélemény erősen támogatja a légierő bevetését a Gázai övezetben, de bizonytalan egy szárazföldi offenzívával kapcsolatban - jelzik a legfrissebb izraeli közvélemény-kutatások.
A Panels nevű izraeli közvélemény-kutató cég felmérése szerint az izraeliek 85 százaléka helyesnek véli a hadművelet megindításáról hozott döntést, de a folytatás tekintetében megoszlanak a vélemények. A megkérdezettek 45 százaléka folytatná a légicsapásokat, 22 százaléka tűzszünetet szeretne, és 25 százalék szerint szárazföldi hadműveleteket kellene kezdeni a Gázai övezetben.
A Dialóg nevű közvélemény-kutató cég hasonló eredményekre jutott: a megkérdezettek 84 százaléka támogatja a jelenlegi hadműveletet, míg 39 százalékuk annak folytatását akarja légicsapásokkal. 30 százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik szárazföldi egységek bevonulását szeretné látni az övezetben, míg 19 százalék azonnali fegyvernyugvást akar.
Benjámin Netanjahu kormányfő és Ehud Barak védelmi miniszter népszerűsége töretlen. A közvélemény-kutatók szerint ebből az következik, hogy az izraeliek többsége szerint nem politikai számításból indították a hadműveletet.
Netanjahu eddigi ténykedésével az egyik kutatás alapján a válaszadók 78 százaléka volt elégedett, míg egy másik felmérésben 55 százalék. Barakot 70, illetve 55 százalékban látták sikeresnek a megkérdezett izraeliek.
Elsősorban az Egyesült Államok ellenkezése miatt nem tudtak megegyezni az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai hétfőn egy olyan nyilatkozatról, amely felszólított volna az ellenségeskedés beszüntetésére Izrael és a Gázai övezet palesztin fegyveres csoportjai között.
A BT Marokkó beterjesztése alapján tárgyalt a szövegről, de azzal több tagnak - így az Egyesült Államok mellett Franciaországnak, Nagy-Britanniának és Németországnak is - fenntartásai voltak, mert nem utalt az Izraelre kilőtt palesztin rakétákra. Diplomáciai források szerint Washington és mások módosításokat javasoltak a szövegen, de a kiegészítések révén távolabb kerülhetett volna a tűzszünet, mert a diplomáciai egyeztetések meghosszabbítására helyeződött volna a hangsúly.
Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet újságíróknak New Yorkban személyesen számolt be arról, hogy országa nem fogadja el a szöveget, mert álláspontja szerint az aláásná a tűzszünet érdekében tett erőfeszítéseket.
Emlékeztetett egyúttal arra, hogy a Egyesült Államok és a térség országai komoly diplomáciai erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy tárgyalásos úton elérjék az erőszak leállítását, a feszültség enyhítését. Barack Obama elnök és Hillary Clinton külügyminiszter "egész nap telefonos kapcsolatban állt" különböző közel-keleti vezetőkkel - fogalmazott a nagykövet.
Oroszország a vita után bejelentette, hogy ha a BT 15 tagja nem jut megállapodásra a nyilatkozat szövegéről, kedden azonnali tűzszünetre szólító határozattervezetet terjeszt elő a tanácsban. Az izraeli közvélemény a légicsapásokat támogatja, a szárazföldi hadműveletet kevésbé.
Forrás
MTI
