Iráni atomprogram: nincs megállapodás
"A genfi ülések lehetővé tették, hogy előrelépjünk, de nem jutottunk a végére, mert van még néhány megoldandó kérdés" - mondta nyilatkozatában Laurent Fabius francia külügyminiszter, aki ugyanakkor jelezte, hogy van még esély a megegyezésre. Ennek érdekében újabb tárgyalási fordulót tartanak.
Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki a mostani tárgyalásokon elnökölt, újságíróknak bejelentette: november 20-án Genfben folytatják a tárgyalásokat, mégpedig a résztvevő országok külügyminisztériumi politikai igazgatóinak a szintjén.
Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter úgy fogalmazott a sajtónak: egyáltalán nem érez csalódottságot. Hangsúlyozta: együttesen folytatják a munkát, és képesek lesznek nyélbe ütni egy megállapodást.
A csütörtökön kezdődött, kétnaposra tervezett tárgyalások szombaton is folytatódtak a megegyezés reményében, rendkívül sűrű diplomáciai érintkezés jegyében telt a nap. A Hatok néven emlegetett országcsoport - az Egyesült Államok, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Németország -, illetve Irán vezetői megannyi két- és háromoldalú megbeszélést folytattak egymással, hogy sikerüljön kiküszöbölni a még fennálló nézetkülönbségeket.
Szombaton a hírügynökségek érzékeltették, hogy a francia álláspont tűnik a leghajthatatlanabbnak a Hatok részéről. Erre korábban Zarif is utalt egyik nyilatkozatában, úgy fogalmazva, hogy bizonyos kérdésekben a Hatok között sincs egyetértés.
Fabius ugyanis szombaton elfogadhatatlannak nevezte az első megállapodás-tervezetet, hangoztatva, hogy a kérdésben Izrael biztonsági érdekeit is figyelembe kell venni. A miniszter munkatársai szerint három témában vannak komoly nézeteltérések: Irán 20 százalékra feldúsított uránkészleteiről, az araki nehézvizes reaktor építéséről és az urándúsítás ügyének hosszú távú rendezéséről.
A diplomácia időigényes, az Egyesült Államok nem akar elhamarkodott megállapodást kötni, továbbra is azt a célt tartja szem előtt, hogy Irán ne jusson atomfegyverhez - mondta vasárnapra virradóra tartott genfi sajtóértekezletén John Kerry.
Az amerikai külügyminiszter alapvetően derűlátóan nyilatkozott az Irán és a Hatok diplomáciai vezetőinek genfi megbeszéléseiről. Megállapította, hogy sikerült számos nézetkülönbséget tisztázni, több kérdésben közeledtek az álláspontok. Meggyőződését fejezte ki, hogy jó szándékkal és kemény munkával heteken belül tető alá hozható egy megállapodás.
A diplomácia azonban időigényes tevékenység - fejtette ki Kerry, utalva arra, hogy időre van szükség a bizalom megteremtéséhez két olyan ország között, mint amilyen az Egyesült Államok és Irán, amely 1979 óta ellenséges viszonyban áll egymással.
Figyelmeztetett azonban arra is, hogy a diplomácia ablaka nem marad örökké nyitva. Azt is értésre adta, hogy Washington nem akar mindenáron, elhamarkodottan megállapodást kötni. "A megállapodás hiánya jobb, mint egy rossz megállapodás" - hangsúlyozta.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter maga is részt vett a genfi tárgyalásokon, amelyeken a Hatok Iránnal együtt keresték a megoldást az atomprogrammal kapcsolatban még meglévő nézetkülönbségek feloldására. "Nagyon konkrét és hosszadalmas tárgyalások folytak, de nem hiába húztuk az időt" - mondta Lavrov. Megállapította: van mire alapozni a közös munkát, hogy ki lehessen jelölni az iráni nukleáris probléma megoldásának paramétereit, mégpedig azoknak a követelményeknek az alapján, amelyeket a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) döntései és az ENSZ Biztonsági Tanácsának a határozatai rögzítenek.