Időzített bomba a túlzott antibiotikum-fogyasztás

Pánikra egyelőre nincs ok – állítja az magyar OGYÉI szakértője, a kutatók számára azonban egyértelműen kihívást jelent az antibiotikum rezisztencia. A baktériumok elleni harcban a tájékoztatás mellett az új felfedezéseket tartja a legfontosabbnak.

A The Lancet című lapban megjelent tanulmány szerint a baktériumok fokozódó ellenálló képessége miatt az újszülöttek és az idősebb emberek vannak a legnagyobb veszélynek kitéve - számolt be a BBC cikke. Pálffyné dr. Poór Rita, az OrszágosA legelső antibiotikum, a penicillin, melyet az 1940-es években vezettek be, ma már hatástalan azoknak a betegségeknek a nagy részére, melyekre az a felfedezés időpontjában még hatásos volt – próbálta érzékeltetni a helyzet súlyosságát. A gyógyszerhatóság szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy 2003 óta a kutatók nem fedeztek fel új antibiotikumot, holott korábban rendszeresen (3-5 évente) jelentek meg új molekulák. Vélhetően „Nobel-díjra esélyes, aki előáll majd az új felfedezéssel” – mondta a hirado.hu-nak a főosztályvezető.

Mindenki a biztonságra szavaz

Európában szenzitív kérdés az antibiotikum rezisztencia, a kutatások felgyorsítása mellett a megelőzésre, a helyes gyógyszerhasználattal kapcsolatos információk átadására, a betegek edukációjára kell helyezni a hangsúlyt. Fontos, hogy a betegek tartsák be az orvos utasításait, a gyógyulás érdekében felírt antibiotikum kúra ideje alatt szedjék be a számukra felírt készítményt. „Az antibiotikumok csak a bakteriális fertőzések ellen hatnak, és hatástalanok a vírusfertőzések, mint például a nátha vagy influenza gyógyításában. Sok esetben teljesen indokolatlanul szedünk antibiotikumot. Alaptalanul félünk a bakteriális felülfertőződésektől, jobban bízhatnánk az immunrendszerünkben”– mondta Pálffyné dr. Poór Rita.

Nem csak a terápiás „bakik”, hanem a táplálékkal bevitt, a nagyüzemi állattenyésztés során alkalmazott antibiotikumok is felelősek a rezisztencia kialakulásáért. Az is jelentős probléma, hogy a repülés következtében megszűnt a távolság, így a baktériumokat utazásaink, illetve az áruszállítás során is hozzuk-visszük.

Napi gondot jelent az európai kórházaknak a rezisztencia

A rezisztencia elleni harc egy jelentős területe az orvostudományi kutatásoknak, mostanában ismét visszanyúlunk a természethez. Az óceánok mélyén és a talajban olyan mikroorganizmusokat kutatunk, amelyek az általuk termelt antibiotikumok segítségével új molekulák alapjául szolgálhatnak.

A szakember ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy korábban sokkal nagyobb járványok okoztak problémát az emberiségnek, emlékezzünk a pestisre, tuberkulózisra vagy szamárköhögésre. A helyzet pedig ahhoz képest sokkal jobb, a folyamatos kontrollnak, tájékoztatásnak, megelőzésnek köszönhetően.

Az azonban tény, hogy az antibiotikum rezisztencia növekvő közegészségügyi probléma a multirezisztens baktériumok által okozott fertőzések napi gondot jelentenek Európa kórházaiban. Ha a jelenlegi arányban folytatjuk az antibiotikum fogyasztást, Európa szembesülhet az antibiotikumok előtti érával, amikor egy bakteriális fertőzés halálos ítéletet jelenthetett a beteg számára.