Ideiglenesen visszaállították a sorkötelezettséget Litvániában
VILNIUS. A megnövekedett orosz katonai fenyegetettségre való tekintettel Litvániában ideiglenesen visszaállították a kötelező sorkatonai szolgálatot - az erről szóló előterjesztést szinte egyhangúlag szavazta meg csütörtökön a balti ország parlamentje.
Jozas Olekas védelmi miniszter az előterjesztést indokolva azt mondta, hogy a litván hadsereg nincs az előírásoknak megfelelően feltöltve, és a sorkatonai szolgálat visszaállítása nélkül, kizárólag hivatásos katonákkal nem lehet betölteni a megüresedett tisztségeket a megváltozott geopolitikai helyzetből fakadó követelményeknek megfelelően. Olekas szerint az első sorozás augusztus-szeptemberben esedékes.
A litván elnöki hivatal február végén előlegezte meg a kötelező sorkatonai szolgálat ideiglenes visszaállítását a megnövekedett orosz katonai aktivitásra való tekintettel. A hivatal akkor arról tájékoztatott, hogy az országos védelmi bizottság "a geopolitikai helyzetet és a nemzetbiztonságot érő fenyegetéseket számításba véve úgy döntött, tovább kell erősíteni az ország védelmi képességeit".
A tervezet értelmében 19 és 26 év közötti férfiakat hívnának be kilenc hónapos fegyveres szolgálatra, és így öt év alatt 16 ezer tartalékost képeznének ki.
Az általános hadkötelezettséget 2008-ban, négy évvel az ország NATO-csatlakozása után szüntették meg Litvániában.
A jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget annektálása után a további orosz terjeszkedéstől való félelem miatt Észtország, Lettország és Litvánia is kérte a NATO katonai erejének növelését a területeiken. A térségben sokan attól tartanak, hogy Moszkva az orosz ajkú kisebbség védelmére hivatkozva Ukrajna után a három balti ország valamelyikében is beavatkozik.
Litvánia 1990-ben nyilvánította ki függetlenségét a Szovjetuniótól. Az Oroszországgal határos hárommilliós ország lakosságának 6 százaléka orosz nemzetiségű.
A litván elnöki hivatal február végén előlegezte meg a kötelező sorkatonai szolgálat ideiglenes visszaállítását a megnövekedett orosz katonai aktivitásra való tekintettel. A hivatal akkor arról tájékoztatott, hogy az országos védelmi bizottság "a geopolitikai helyzetet és a nemzetbiztonságot érő fenyegetéseket számításba véve úgy döntött, tovább kell erősíteni az ország védelmi képességeit".
A tervezet értelmében 19 és 26 év közötti férfiakat hívnának be kilenc hónapos fegyveres szolgálatra, és így öt év alatt 16 ezer tartalékost képeznének ki.
Az általános hadkötelezettséget 2008-ban, négy évvel az ország NATO-csatlakozása után szüntették meg Litvániában.
A jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget annektálása után a további orosz terjeszkedéstől való félelem miatt Észtország, Lettország és Litvánia is kérte a NATO katonai erejének növelését a területeiken. A térségben sokan attól tartanak, hogy Moszkva az orosz ajkú kisebbség védelmére hivatkozva Ukrajna után a három balti ország valamelyikében is beavatkozik.
Litvánia 1990-ben nyilvánította ki függetlenségét a Szovjetuniótól. Az Oroszországgal határos hárommilliós ország lakosságának 6 százaléka orosz nemzetiségű.
Forrás
MTI
