Horvát elnöki válságtörzs: le kell zárni a zöldhatárt, és ki kell vezényelni a hadsereget

A volt horvát külügyminiszter az N1 horvát kereskedelmi televíziónak nyilatkozva hétfőn elmondta, hogy az államfő utasításait követi, akinek a migránsválság kezdete óta az az álláspontja, hogy le kell zárni a zöldhatárt, és a bevándorlókat a legális határátkelőhelyek felé kell terelni.

"Horvátországnak nincs más választása, ha nem akar gyűjtőközponttá válni, mint hogy lezárja zöldhatárát, és lassítsa a migránsáradatot" - mondta Granic. Ez az egyetlen intézkedés, amelyet most bevezethet a kormány - tette hozzá

"Ellenkező esetben lehet, hogy megtapsolják az Európai Unióban, de nagyon rövid időn belül destabilizálja az országot" - szögezte le.

A volt külügyminiszter szerint várható volt, hogy Szlovénia lezárja határát a migránsok előtt, miután Magyarország is lezárta zöldhatárát Horvátországgal.

Nagy nyomás nehezedik Ausztriára és Németországra, a migránsok pedig mind Horvátországban ragadhatnak - hangsúlyozta.

A migrációs válság miatt létrehozott horvát elnöki válságstáb tanácsadói jogkörrel rendelkezik, intézkedéseket csak a kormány hozhat. Zoran Milanovic szociáldemokrata horvát miniszterelnök a kerítésépítést viszont "a legeslegutolsó megoldásnak" tartja a migránsáradat feltartóztatására.

A magyar-horvát zöldhatár péntek éjféli lezárása óta a horvát kormány a horvát-szlovén határra szállítja a migránsokat, és nem irányítja többet őket a horvát-magyar határra. Azóta mindössze négyezren hagyták el Horvátországot. A szerb-horvát zöldhatáron át a migránsáradat lassítása óta is 5-6 ezer illegális bevándorló érkezik az országba naponta. Szlovénia korábban közölte, hogy naponta legfeljebb 2500 menedékkérőt hajlandó fogadni.

Szlovénia fogadja a reggel Horvátországból útnak indított migránsokat

Szlovénia mégis beengedi területére azt az 1900 menedékkérőt, akit Horvátország hétfő reggel indított útnak vonattal a kelet-horvátországi Tovarnikból - közölte Vesna Györkös Znidar szlovén belügyminiszter.

A politikus ezt annak ellenére jelentette be, hogy előző este még arról tájékoztatta horvát kollégáját, Ranko Ostojicot, hogy Szlovénia egyelőre nem tud több menekültet fogadni.

A szlovén belügyminiszter hétfőn felrótta a horvát kormánynak, hogy nem válaszol a telefonhívásokra és nem tartja be azt az egyezséget, amely szerint Szlovénia határozza meg a migránsok befogadásának ütemét. Vesna Györkös Znidar szerint a horvátok arra korlátozzák tevékenységüket, hogy továbbszállítják a hozzájuk érkezett menedékkérőket.

A Vecer című szlovén napilap hétfőn arról írt: Ausztria kisebb csoportokban újra elkezdte fogadni a migránsokat, de nem határozták meg, hogy pontosan hányat.

Szlovénia vasárnap úgy döntött, hogy egyelőre nem fogad több menedékkérőt, miután - a szlovén belügyi tárca közleménye szerint - Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter telefonon értesítette szlovén kollégáját, Vesna Györkös Znidart a menekültek fogadásának leállításáról.

A szlovén tárca szerint ezt azzal indokolta, hogy Ausztriának nehézségeket okoz az érkezők elszállásolása és ellátása. Az osztrák tárca szóvivője viszont azt közölte, hogy a "status quo nem változik", csupán azt a kérést utasították el, hogy az eddiginél több migránst fogadjanak naponta.

Korábbi közlések szerint Szlovénia 2500, Ausztria 1500 főt hajlandó fogadni naponta, míg Horvátországba a migránsáradat lassítása óta is naponta 5-6 ezer illegális bevándorló érkezik a zöldhatáron át Szerbiából.

Tízezer migráns tartózkodik Szerbiában, ugyanennyien érkeztek Macedóniába 24 óra alatt

Szerbiában jelenleg több mint tízezer migráns tartózkodik arra várva, hogy elinduljon az Európai Unió országai felé - közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) hétfőn a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva, a Blic című szerb napilap értesülése szerint ugyanakkor Macedóniába 24 óra alatt további tízezren érkeztek, akik hamarosan már a szerb-horvát határon lehetnek.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szerbiai szóvivője hétfőn közölte, hogy egyes európai országok határellenőrzési szigorításai, illetve lezárásai miatt lassabban tudnak a migránsok közlekedni, és Szerbiában is jelenleg több mint tízezren vannak. Melita Sunjic úgy fogalmazott: "Olyan ez, mint egy nagy emberfolyam, és ha megállítják az áramlást, akkor valahol árvízre lép fel, ez történik most itt".

A legtöbben a Berkasovo-Bapska átkelőnél gyűltek össze, ott éjszaka mintegy háromezren vártak arra, hogy megnyíljon a határ, amire reggel 7-kor került sor, az embereket azonban csak nagyon lassan, kisebb csoportokban engedik át.

Az UNHCR belgrádi irodájának képviselője, Mirjana Milenkovski azt közölte, hogy vasárnap 24 óra alatt körülbelül tízezren érkeztek Macedóniából Szerbiába, amire eddig nem volt példa. A presevói befogadóközpontban azonban csupán 5600 embert tudtak regisztrálni. A legtöbben Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkeztek.

A Blic című szerb napilap emellett úgy értesült, hogy a hét végén 24 óra alatt Görögországból is mintegy tízezren érkeztek Macedóniába, ők hamarosan már a szerb-macedón, illetve a szerb-horvát határon lesznek.

A macedón vesti.mk a szkopjei belügyminisztérium adataira hivatkozva közölte, hogy június 19. óta több mint 155 ezer migránst regisztráltak az országban, akik többsége, 99 600 fő férfi volt.

Mindezek mellett a szerb-macedón határ melletti Presevóban néhány napja - a Blic információi szerint - riadalmat okozott, hogy egy Macedóniából érkező migránsnál olyan papírokat találtak, amelyek az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet által felügyelt területeken való szabad mozgásra jogosítja használóját.

A férfiról először azt feltételezték, hogy terrorista lehet, később azonban kiderült: valóban harcolt Szíriában, ám Bassár el-Aszad elnök oldalán, majd fogságba került, és szabadulása után döntött úgy, hogy családjával együtt elhagyja az országot. A Blic úgy értesült, hogy miután kiderült, a férfi nem terrorista, a szerbiai biztonsági szolgálatok elengedték, ám tájékoztatták az európai szolgálatokat is arról, hogy a férfi belépett Szerbiába.