Hollande: Franciaország befogad 24 ezer menekültet

A migránsok áradata okozta válsághelyzet az Európai Unió kapuinál a francia államfő szerint "tragikus és súlyos, de kezelhető, és kezelni is fogjuk".

"Az Európai Bizottság 120 ezer menekült elosztását fogja javasolni (az uniós tagállamok között) a következő két évben, ami 24 ezer ember Franciaország számára. Megcsináljuk" - fogalmazott Hollande a francia elnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatóján. Azt is jelezte, hogy Franciaország kész megrendezni egy nemzetközi konferenciát a menekültek helyzetéről Párizsban. Az időpontot nem pontosította az elnök.

A menekültek befogadása "Franciaország feladata. A menekültjog része történelmének, az ország lényegének. Történelmét az üldözöttek, a menekültek meghatározták, velünk építették fel Franciaországot" - mondta Francois Hollande. Arra is emlékeztetett, hogy a menekültjog a francia köztársaság alapjoga, az alkotmány preambulumában is szerepel.

A felmérések szerint a francia társadalom többsége ellenzi újabb menekültek befogadását.

Hollande arra is emlékezetett, hogy Berlin és Páris közös álláspontot alakított ki a menedékkérők méltányos elosztásáról az uniós tagállamokban, de álláspontja szerint ennél átfogóbb politikát kell kidolgozni, mert anélkül az elosztási mechanizmus "robbanni fog", és az "Schengen végét" fogja jelenteni.

Bírálta a kelet-európai országokat, amiért ellenzik a menekültek befogadását, és utalt magyar álláspontra is, anélkül, hogy megnevezte volna. "Vannak olyan országok, amelyek etnikai kritériumokat akarnak meghatározni, egyeseket befogadnának, másokat viszont nem, a vallások nevében. Vannak olyan országok, amelyek falakat akarnak építeni, és egyetlen menekültet sem akarnak befogadni" - fogalmazott Francois Hollande. "Mit gondoltak volna ezek az országok harminc évvel ezelőtt, ha a berlini fal leomlásakor azt mondjuk: Nem, nem most, nem így, ne gyertek, várjatok, maradjatok ott, ahol vagytok!" - tette hozzá.     

A "gigantikus humanitárius válság" elkerülése érdekében szerinte az Európai Uniónak együtt kell működnie a származási és tranzitországokkal. "Látjuk, mi történik a Földközi-tenger másik oldalán. Ha nem lépünk fel annak érdekében, hogy legyenek olya központok, ahol visszatartják, befogadják az embereket a lehető legközelebb származási országukhoz, akkor nem fogunk többé a menekülők válságával szembenézni, hanem egy gigantikus humanitárius válsággal kell (szembesülnünk), amely nem ezreket, hanem százezreket fog érinteni" - figyelmeztetett Hollande. 

"Nézzünk szembe a valósággal: 4 millióan tartózkodnak Törökországban, Jordániában, Libanonban, több százezren Afrika szarvánál. Ha el akarjuk kerülni ezeknek az embereknek az exodusát, tömeges humanitárius segélyt kell adni ezeknek az országoknak" - vélte a francia elnök. Hozzátette: "A származási és a tranzitországokkal együtt központokat állítunk fel azoknak, akik más, mégpedig gazdasági okok miatt akarnak menekülni, és nekik tényleges fejlesztési politikát indítunk. Ez lesz a témája a novemberi vallettai csúcstalálkozónak". 

A francia elnök szerint a menekültek befogadásával párhuzamosan a terroristákkal szemben is fel kell venni a harcot, miután a terrorizmus és a háború "ezeknek a szerencsétlenségeknek és szörnyűségeknek" az oka. Emlékeztetett arra, hogy Franciaországban a terrorkészültség a legmagasabb fokozatú, de annak ellenére, hogy az utóbbi időben sikerült merényletkísérleteket meghiúsítani, a kockázat mindaddig fennáll, amíg "a fundamentalizmus gyűlöletet szít". Az Iszlám Állam "Irakban és Szíriában van. Az Iszlám Állam miatt menekülnek el családok ezrei, a merényletek miatt" - hangsúlyozta a francia elnök.   

"Megkértem a védelmi minisztert, hogy holnaptól kezdődhessenek felderítő repülések Szíria felett. Ezekkel elképzelhetővé válnak a légi csapások az Iszlám Állam ellen, megőrizve a függetlenségünket a hadműveletekben és a döntésekben" - mondta Francois Hollande. Ezt azt jelenti, hogy Franciaország nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalícióhoz a szíriai katonai beavatkozásban, hanem önállóan lép fel.   

Korábban a francia diplomácia egyértelműen kizárta a szíriai beavatkozást. A francia hadsereg kizárólag Irakban vett részt eddig az Egyesült Államok által a dzsihadista szervezet ellen indított légi csapásokban. Szíriában a mérsékeltnek tartott ellenzéki erőket fegyverekkel és stratégiai tanácsokkal segítette, mert attól tartott, hogy a légi csapások Bassár el-Aszad elnök rezsimjét erősíthetik, amely a 2011 márciusban kirobbant szíriai felkelés kezdete óta több százezer ember haláláért felelős. Hollande szerint az Iszlám Állam az elmúlt két évben megerősödött, ez indokolja, hogy Szíriában is bombázzák az állásait.   

A francia elnök a szárazföldi beavatkozást ugyanakkor kizárta, mert az szerinte "következetlen és irreális lenne"."Irreális lenne, mert egyedül lennénk, következetlen, mert megszállási hadművelet lenne" - hangsúlyozta. "Irakban az irakiaknak kell harcot vívni, Szíriában pedig a felkelésben résztvevő szíriaiaknak, és a szomszédos országoknak, a regionális erőknek is vállalniuk kell a felelősséget" - fűzte hozzá. Megerősítette, hogy Franciaország továbbra is politikai megoldást sürget Szíriában. "Álláspontunk szerint minden olyan országgal tárgyalnunk kell, amely ezt a megoldást és ezt az átmenetet sürgeti. Az Öböl-országokra gondolok, de Oroszországra, Iránra is, és azokra, akik már tagjai a koalíciónak" - mondta Hollande.

Mogherini: Erkölcsi és jogi kötelesség a menekültek befogadása

A bevándorlóáradat többségét menekültek alkotják, befogadásuk nemcsak emberséget jelent, hanem befektetés Európa hitelének közép-hosszú távú növelésére - jelentette ki Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn a SkyTg24 olasz hírtelevízióban.

Federica Mogherini úgy fogalmazott, Angela Merkel német és Werner Faymann osztrák kancellár megmutatta "a menekülteknek védelmet nyújtó Európa arcát". Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hozzátette, hogy a többségében menekült migránsok befogadása "erkölcsi és jogi kötelességünk".  Megjegyezte, hogy a bevándorlás korábban majdnem kizárólag Olaszország, Málta és Görögország problémájának számított, mostanra viszont az EU tagállamai "végre" tudatában vannak annak, hogy mindenkit egyaránt érintő problémáról van szó.   

Az EU diplomáciai vezetője szerint a menekültek befogadása nem kizárólag emberséget jelent, hanem "közép-hosszú távú befektetés Európa hitelességének" erősítésére.   

Európát jelenleg külföldön biztos kikötőnek látják, és az a helyes, hogy aki a háborúktól menekül, Európában "nemcsak az államokat a befogadásban segítő forrásokat találjon, hanem befogadásban is részesüljön" - mondta Federica Mogherini. Úgy vélte: "ez nemcsak emberség, hanem realizmus: ez az egyetlen mód, amellyel fel tudunk készülni egy ekkora arányú és nem rövidnek ígérkező jelenség kezelésére". Hangsúlyozta, hogy a migráció vészhelyzete még évekig el fog tartani.   

Mogherini szerint a vita nem kizárólag a migráció kezeléséről szól, hanem arról, hogy mit jelent az unió Európában, mit jelent egységesen európaiaknak lenni. Kijelentette, számos ország "nehézségbe ütközött a menekültek befogadása szükségességének elmagyarázásában". Federica Mogherini reményét fejezte ki, hogy a migrációról szeptember 14-én tartandó EU-értekezleten az "európai kormányok méltónak bizonyulnak arra, hogy európaiak legyenek".     

A Szíriában tervezett francia és brit katonai beavatkozással kapcsolatban, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy az EU nem vesz részt a katonai akciókban, politikai-diplomáciai szinten lesz jelen.