Hollande: a muzulmánok a fanatizmus legfőbb áldozatai
PÁRIZS. A muzulmánok a fanatizmus, a fundamentalizmus és az intolerancia legfőbb áldozatai - mondta Francois Hollande francia államfő a párizsi Arab Világ Intézetében egy konferencia megnyitóján.
"A radikális iszlamizmus valamennyi ellentmondásból, hatásból, nyomorból, egyenlőtlenségből és a hosszú ideje nem rendezett valamennyi konfliktusból táplálkozik" - fogalmazott a francia elnök a párizsi Arab Világ Intézetében egy konferencia megnyitóján.
"Az iszlám összeegyeztethető a demokráciával, el kell utasítanunk a csúsztatásokat és egybemosásokat" - hangsúlyozta Hollande egy héttel a 17 halálos áldozatot követelő, az iszlám nevében elkövetett párizsi terrortámadások után, amelyeket az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) nevű jemeni terrorszervezet vállalt magára.
A franciaországi arabok legjelentősebb intézményén a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztősége ellen elkövetett merénylet óta a "Charlie-k vagyunk" felirat látható hatalmas vörös betűkkel, francia és arab nyelven.
Az elnök beszédében megerősítette, hogy "a muzulmán vallású franciák ugyanazokkal a jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek, mint a többi állampolgár". "Meg kell őket védenünk. A szekularizációnak van ebben szerepe, amely tiszteletben tartja mindegyik vallást" - folytatta, utalva arra, hogy a múlt heti néma gyászpercet mintegy kétszáz iskolában megzavarták muzulmán tanulók. Hollande szerint ezért nagyon fontos a vallások történetének tanítása. "A köztársaság iskolája a felvilágosodás és a tudás háza. Ott tanítják a történelmet, a vallások történetét is, hogy tudjuk, honnan jövünk" - hívta fel a figyelmet.
Hollande arra is emlékeztetett, hogy Franciaország "a népek mozgásából, bevándorlói hullámokból alakult", s emiatt "számos honfitársunk kötődik az arab világhoz". "Vannak köztük muzulmánok, zsidók, keresztények, hívők és olyanok, akik nem hisznek. Õk valamennyien, generációról generációra hozzájárultak Franciaország történelméhez" - mondta az elnök. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy "Franciaország baráti ország (az arab államokkal), de Franciaországnak vannak szabályai, elvei, értékei, s ezek között az értékek között van egy, amely megkérdőjelezhetetlen és az is marad örökre, mégpedig a szabadság és a demokrácia".
Franciaországban él Európa legjelentősebb muzulmán közössége, tagjainak számát 5-6 millióra becsülik. A terrortámadások óta több mint ötven iszlámellenes atrocitást, provokációt és vandalizmust regisztrált a franciaországi muzulmánok legjelentősebb szervezete, a Muzulmán Vallás Francia Tanácsa, annak ellenére, hogy a legfőbb iszlám szervezetek a leghatározottabban elítélték - megfogalmazásuk szerint - "a demokrácia és a sajtószabadság elleni barbár cselekményt”. Az ügyészség 54 esetben indított eljárást terrorizmus dicsőítése vagy terrorfenyegetés gyanújával. "Az iszlámellenes és antiszemita cselekmények szigorú büntetés vonnak maguk után. A közel-keleti konfliktusnak itt nincs helye" - jegyezte meg Hollande.
Miközben folytatódik a nyomozás a terrortámadások elkövetőinek esetleges tettestársai után, a január 7-én megölt öt karikaturista közül kettőnek, az országosan ismert és a médiában gyakran szerepelt Wolinskinak és Tignous-nak csütörtökön volt a temetése. Csütörtökön kísérik utolsó útjára Bernard Maris ismert francia közgazdász-író-újságírót, a lap egyik részvényesét is, akit szintén kivégeztek a terroristák a szerkesztőségben, valamint Elsa Cayat pszichoanalitikust, a lap állandó szerzőjét, az egyetlen női áldozatot. A főszerkesztő Charbot pénteken temetik, az őt védő rendőr, Franck Brinsolaro temetése, akit szintén megöltek a dzsihadisták, csütörtök délelőtt volt.
Merkel: tisztázni kell a muzulmán vallás és az iszlamista terror viszonyát
Angela Merkel német kancellár a törvényhozás alsóházában, a Bundestagban csütörtökön elmondott beszédében ismét elítélte a párizsi vérengzést és hitet tett amellett, hogy az iszlám Németország része, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy tisztázni kell a muzulmán vallás és az iszlamista terror viszonyát.
A kancellár Christian Wulff volt német államfő szavait idézve elmondta, hogy a keresztény-zsidó gyökerek mellett az iszlám is Németország része, és kiemelte, hogy sok német nehezen emészti meg ezt a megállapítást, hiszen ugyan "nem az iszlám ellenségei", de "nem a Koránnal nőttek fel" és "bizonytalanok, tanácstalanok". "Az kérdik tőlem, hogy melyik iszlámról van szó", és hogy lehet-e hinni abban "az újra és újra elismételt mondatban, hogy az iszlámra hivatkozó gyilkosoknak semmi közük az iszlámhoz". Ezek "jogos" kérdések - fejtette ki a kancellár, hangsúlyozva: "fontos és sürgető, hogy az iszlám papság tisztázza" őket. Hozzátette: Németországban megengedhetetlen a muzulmánok kirekesztése és a vallási közösség egészét megpecsételő, általánosító gyanúsítás és vádaskodás.
A tapasztalatok, hallomások és félelmek nyomán "mindannyiunk fejében kialakulnak idegenképek", és vannak, akiknél az idegenekről alkotott elképzelésekből "ellenségképek" formálódnak, ezt azonban meg lehet akadályozni "felvilágosítással és a megismerés útján", hosszabb távon pedig azzal, ha a demokrácia "az élet vezérlő elve" - mondta Angela Merkel.
A Charlie Hebdo elleni támadás "társadalmunk egyik legértékesebb kincse", a sajtószabadság elleni merénylet volt - jelentette ki a német kancellár. Szabad sajtó nélkül nem lehet elérni, hogy "polgárok legyünk, és ne alattvalók" - hangoztatta. A párizsi kóser élelmiszerboltban történt mészárlásra utalva azt mondta, hogy a francia fővárosban véghezvitt terrorcselekmények "a mai világ két nagy bajáról", a "gyilkos iszlamista terrorizmusról és a zsidógyűlöletről" szóltak, amelyek "nem mindig, de gyakran kéz a kézben járnak".
A németek szolidaritást vállalnak franciákkal "ezekben a nehéz napokban" - mondta a kancellár. Ha Franciaországban nincs biztonság, akkor Németországban sincs - tette hozzá, sürgetve egyebek között, hogy az Európai Bizottság minél előbb készítsen irányelvet a digitális kommunikáció - telefonálás, e-mailezés - adatainak úgynevezett készletezéséről, hosszú távú tárolásáról.
Január 7-én évtizedek óta a legvéresebb terrorcselekményt követték el Franciaországban a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap szerkesztősége ellen, a merényletben tizenketten életüket vesztették. Egy nappal később Párizs egyik külvárosában fejbelőttek egy rendőrnőt, majd a támadás elkövetője másnap túszokat szedett egy párizsi kóser élelmiszerboltban, és túszai közül négyet megölt.
"Az iszlám összeegyeztethető a demokráciával, el kell utasítanunk a csúsztatásokat és egybemosásokat" - hangsúlyozta Hollande egy héttel a 17 halálos áldozatot követelő, az iszlám nevében elkövetett párizsi terrortámadások után, amelyeket az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) nevű jemeni terrorszervezet vállalt magára.
A franciaországi arabok legjelentősebb intézményén a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztősége ellen elkövetett merénylet óta a "Charlie-k vagyunk" felirat látható hatalmas vörös betűkkel, francia és arab nyelven.
Az elnök beszédében megerősítette, hogy "a muzulmán vallású franciák ugyanazokkal a jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek, mint a többi állampolgár". "Meg kell őket védenünk. A szekularizációnak van ebben szerepe, amely tiszteletben tartja mindegyik vallást" - folytatta, utalva arra, hogy a múlt heti néma gyászpercet mintegy kétszáz iskolában megzavarták muzulmán tanulók. Hollande szerint ezért nagyon fontos a vallások történetének tanítása. "A köztársaság iskolája a felvilágosodás és a tudás háza. Ott tanítják a történelmet, a vallások történetét is, hogy tudjuk, honnan jövünk" - hívta fel a figyelmet.
Hollande arra is emlékeztetett, hogy Franciaország "a népek mozgásából, bevándorlói hullámokból alakult", s emiatt "számos honfitársunk kötődik az arab világhoz". "Vannak köztük muzulmánok, zsidók, keresztények, hívők és olyanok, akik nem hisznek. Õk valamennyien, generációról generációra hozzájárultak Franciaország történelméhez" - mondta az elnök. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy "Franciaország baráti ország (az arab államokkal), de Franciaországnak vannak szabályai, elvei, értékei, s ezek között az értékek között van egy, amely megkérdőjelezhetetlen és az is marad örökre, mégpedig a szabadság és a demokrácia".
Franciaországban él Európa legjelentősebb muzulmán közössége, tagjainak számát 5-6 millióra becsülik. A terrortámadások óta több mint ötven iszlámellenes atrocitást, provokációt és vandalizmust regisztrált a franciaországi muzulmánok legjelentősebb szervezete, a Muzulmán Vallás Francia Tanácsa, annak ellenére, hogy a legfőbb iszlám szervezetek a leghatározottabban elítélték - megfogalmazásuk szerint - "a demokrácia és a sajtószabadság elleni barbár cselekményt”. Az ügyészség 54 esetben indított eljárást terrorizmus dicsőítése vagy terrorfenyegetés gyanújával. "Az iszlámellenes és antiszemita cselekmények szigorú büntetés vonnak maguk után. A közel-keleti konfliktusnak itt nincs helye" - jegyezte meg Hollande.
Miközben folytatódik a nyomozás a terrortámadások elkövetőinek esetleges tettestársai után, a január 7-én megölt öt karikaturista közül kettőnek, az országosan ismert és a médiában gyakran szerepelt Wolinskinak és Tignous-nak csütörtökön volt a temetése. Csütörtökön kísérik utolsó útjára Bernard Maris ismert francia közgazdász-író-újságírót, a lap egyik részvényesét is, akit szintén kivégeztek a terroristák a szerkesztőségben, valamint Elsa Cayat pszichoanalitikust, a lap állandó szerzőjét, az egyetlen női áldozatot. A főszerkesztő Charbot pénteken temetik, az őt védő rendőr, Franck Brinsolaro temetése, akit szintén megöltek a dzsihadisták, csütörtök délelőtt volt.
Merkel: tisztázni kell a muzulmán vallás és az iszlamista terror viszonyát
Angela Merkel német kancellár a törvényhozás alsóházában, a Bundestagban csütörtökön elmondott beszédében ismét elítélte a párizsi vérengzést és hitet tett amellett, hogy az iszlám Németország része, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy tisztázni kell a muzulmán vallás és az iszlamista terror viszonyát.
A kancellár Christian Wulff volt német államfő szavait idézve elmondta, hogy a keresztény-zsidó gyökerek mellett az iszlám is Németország része, és kiemelte, hogy sok német nehezen emészti meg ezt a megállapítást, hiszen ugyan "nem az iszlám ellenségei", de "nem a Koránnal nőttek fel" és "bizonytalanok, tanácstalanok". "Az kérdik tőlem, hogy melyik iszlámról van szó", és hogy lehet-e hinni abban "az újra és újra elismételt mondatban, hogy az iszlámra hivatkozó gyilkosoknak semmi közük az iszlámhoz". Ezek "jogos" kérdések - fejtette ki a kancellár, hangsúlyozva: "fontos és sürgető, hogy az iszlám papság tisztázza" őket. Hozzátette: Németországban megengedhetetlen a muzulmánok kirekesztése és a vallási közösség egészét megpecsételő, általánosító gyanúsítás és vádaskodás.
A tapasztalatok, hallomások és félelmek nyomán "mindannyiunk fejében kialakulnak idegenképek", és vannak, akiknél az idegenekről alkotott elképzelésekből "ellenségképek" formálódnak, ezt azonban meg lehet akadályozni "felvilágosítással és a megismerés útján", hosszabb távon pedig azzal, ha a demokrácia "az élet vezérlő elve" - mondta Angela Merkel.
A Charlie Hebdo elleni támadás "társadalmunk egyik legértékesebb kincse", a sajtószabadság elleni merénylet volt - jelentette ki a német kancellár. Szabad sajtó nélkül nem lehet elérni, hogy "polgárok legyünk, és ne alattvalók" - hangoztatta. A párizsi kóser élelmiszerboltban történt mészárlásra utalva azt mondta, hogy a francia fővárosban véghezvitt terrorcselekmények "a mai világ két nagy bajáról", a "gyilkos iszlamista terrorizmusról és a zsidógyűlöletről" szóltak, amelyek "nem mindig, de gyakran kéz a kézben járnak".
A németek szolidaritást vállalnak franciákkal "ezekben a nehéz napokban" - mondta a kancellár. Ha Franciaországban nincs biztonság, akkor Németországban sincs - tette hozzá, sürgetve egyebek között, hogy az Európai Bizottság minél előbb készítsen irányelvet a digitális kommunikáció - telefonálás, e-mailezés - adatainak úgynevezett készletezéséről, hosszú távú tárolásáról.
Január 7-én évtizedek óta a legvéresebb terrorcselekményt követték el Franciaországban a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap szerkesztősége ellen, a merényletben tizenketten életüket vesztették. Egy nappal később Párizs egyik külvárosában fejbelőttek egy rendőrnőt, majd a támadás elkövetője másnap túszokat szedett egy párizsi kóser élelmiszerboltban, és túszai közül négyet megölt.
Forrás
MTI
