Higanyszennyezés fenyegeti a hósirályt
REGINA. Kanadai kutatók szerint a higanyszennyezés mértéke mintegy ötvenszeresére nőtt az utóbbi bő 130 évben egy sarkvidéki madárfaj tollazatában.
Múzeumi minták elemzése magas higanyszintről árulkodik a veszélyeztetett hósirály szervezetében. Ez problémát okozhat szaporodásában és utódgondozásában - állítja a kanadai kutatócsapat. Megfigyelései szerint a higanyszint mértéke fokozatosan nő más sarkvidéki madarakban, halakban és emlősökben is a légköri szennyezés miatt.
A Saskatchewani Egyetem biológusai szerint a hósirály (Pagophila eburnea) egyfajta higanybarométerként funkcionál, és a felmérésből ítélve meg kellene kongatni a vészharangokat a higanyszennyezéssel fenyegetett sarkvidéki állatok miatt.
Alex Bond, a kutatás vezetője a BBC-nek elmondta, azért is aggasztó a felfedezés, mert a higanyszint nő, miközben a madarak táplálkozása a több mint 130 tanulmányozott év alatt nem változott. „Valós emelkedésről van szó, mintegy 45 százalékos, ami kétszerese a sarkvidék állatfajainál megfigyelt átlagnak” - magyarázza.
A légkörben lévő higany részben természetes forrásokból (vulkánok), részben emberi tevékenységekből (szénégetés) származik. A légáramlatok néhány nap alatt a közepes földrajzi szélességről a sarkvidékre szállíthatják.
A kutatók szemügyre vették a faj múzeumokban őrzött tollmintáit, amelyeket 1877 és 2007 között gyűjtöttek be Kanada sarkvidéki területeiről és Grönland nyugati részéről. Kiderült, hogy évtizedek óta ki van téve a higanynak a jegesmedvékhez hasonló ragadozók által elejtett fókák és más emlősök, illetve a partra vetődött bálnák teteméből folytatott lakmározás miatt.
A hósirály Kanadában veszélyeztetett, egyedszáma az 1980-as évek óta 80 százalékkal csökkent. Máshol mérsékelten fenyegetettként sorolja be a Nemzetközi Természetvédelmi Unió.
Hanyatlásáért részben a higanyszint növekedése, részben olyan tényezők felelhetnek, mint a vadászat és a tengeri jég változásai - írja a Proceedings of the Royal Society of London B - Biological Sciences folyóiratban megjelent kutatás. A hósirály tojásában mutatták ki a sarki madarak között a legnagyobb higanykoncentrációt.
Bond elmondta, számításaik szerint a következő 50-70 évben megfigyelhetőek lesznek káros hatásai, többek között a sikertelen szaporodás, illetve az elégtelen képesség a táplálékszerzésre, pártalálásra és az évi egy fióka felnevelésére.
A kutatókat nagyon aggasztja a hósirály esete, és a tápláléklánc magasabb fokán álló más olyan fajok miatt is aggódnak, amelyek szervezetében még nagyobb arányban halmozódik fel a higany. Ilyen többek között a menyhal, a gyűrűsfóka és a beluga.
A higany megfelelő kezelésére jött létre a minamatai egyezmény, a globális megegyezés az emberi egészség és a környezet védelmére, amelyet 94 ország írt alá. A benne foglaltak szerint tilos új higanybányák nyitása, emellett a meglévők fokozatos felszámolását és az erőművek kibocsátására ellenőrző intézkedéseket ír elő.
A Saskatchewani Egyetem biológusai szerint a hósirály (Pagophila eburnea) egyfajta higanybarométerként funkcionál, és a felmérésből ítélve meg kellene kongatni a vészharangokat a higanyszennyezéssel fenyegetett sarkvidéki állatok miatt.
Alex Bond, a kutatás vezetője a BBC-nek elmondta, azért is aggasztó a felfedezés, mert a higanyszint nő, miközben a madarak táplálkozása a több mint 130 tanulmányozott év alatt nem változott. „Valós emelkedésről van szó, mintegy 45 százalékos, ami kétszerese a sarkvidék állatfajainál megfigyelt átlagnak” - magyarázza.
A légkörben lévő higany részben természetes forrásokból (vulkánok), részben emberi tevékenységekből (szénégetés) származik. A légáramlatok néhány nap alatt a közepes földrajzi szélességről a sarkvidékre szállíthatják.
A kutatók szemügyre vették a faj múzeumokban őrzött tollmintáit, amelyeket 1877 és 2007 között gyűjtöttek be Kanada sarkvidéki területeiről és Grönland nyugati részéről. Kiderült, hogy évtizedek óta ki van téve a higanynak a jegesmedvékhez hasonló ragadozók által elejtett fókák és más emlősök, illetve a partra vetődött bálnák teteméből folytatott lakmározás miatt.
A hósirály Kanadában veszélyeztetett, egyedszáma az 1980-as évek óta 80 százalékkal csökkent. Máshol mérsékelten fenyegetettként sorolja be a Nemzetközi Természetvédelmi Unió.
Hanyatlásáért részben a higanyszint növekedése, részben olyan tényezők felelhetnek, mint a vadászat és a tengeri jég változásai - írja a Proceedings of the Royal Society of London B - Biological Sciences folyóiratban megjelent kutatás. A hósirály tojásában mutatták ki a sarki madarak között a legnagyobb higanykoncentrációt.
Bond elmondta, számításaik szerint a következő 50-70 évben megfigyelhetőek lesznek káros hatásai, többek között a sikertelen szaporodás, illetve az elégtelen képesség a táplálékszerzésre, pártalálásra és az évi egy fióka felnevelésére.
A kutatókat nagyon aggasztja a hósirály esete, és a tápláléklánc magasabb fokán álló más olyan fajok miatt is aggódnak, amelyek szervezetében még nagyobb arányban halmozódik fel a higany. Ilyen többek között a menyhal, a gyűrűsfóka és a beluga.
A higany megfelelő kezelésére jött létre a minamatai egyezmény, a globális megegyezés az emberi egészség és a környezet védelmére, amelyet 94 ország írt alá. A benne foglaltak szerint tilos új higanybányák nyitása, emellett a meglévők fokozatos felszámolását és az erőművek kibocsátására ellenőrző intézkedéseket ír elő.
Forrás
hirado.hu, BBC
