Hány órát dolgozzunk?
Andor László, a szociális és foglalkoztatási ügyekért felelős EU-biztos az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson csak annyit közölt, jelenleg is zajlik a jogszabály előkészítése a partnerek véleményének figyelembe vételével - tudósított a BruxInfo.
A 2004-ben először javasolt irányelvről öt év alatt sem tudtak megállapodni az európai uniós intézmények. A 2009 áprilisában megszakadt intézményközi tárgyalások után 2009 szeptemberében jelentette be az Európai Bizottság elnöke, hogy ismét nekiugrik a testület az irányelvnek. A konzultáció 2010 márciusában indult, de a Bizottság szerint "a munkaadói és munkavállalói szervezetek nem jelezték, hogy szándékukban állna közösen tárgyalniuk a részletekről", ezért volt szükség a második körre, amely 2011 februárjában ért véget.
A 2004-es irányelv-javaslat lényege az volt, hogy egy munkahét (mint most is) legfeljebb 48 órás lehetne, azonban ha a munkavállaló úgy kívánja, akkor akár 60 óra is lehet a maximum, de még ez is meghaladható, ha a kollektív szerződés másként rendelkezik. Az abszolút plafon 65 órás munkahét lett volna, de csak abban az esetben, ha munkaidőnek számít az inaktív (például ügyeleti) munka.
A talán legtöbbet bírált vonása a tervezetnek az volt, hogy a kimaradás lehetőségét az ezt óhajtó tagország(ok) számára látszólag korlátlanul nyitva hagyta, az egyetlen megszorítást egy hétévente esedékes felülvizsgálati klauzula jelentette. Az ügy végül ez utóbbin, és az ügyeleti idő alatt kiadható béren csúszott el, és a portál úgy tudja, a jelenlegi konzultációnak is terjedelmes része szólt a két vitás pontról.
Az Európai Konzervatívok és Reformisták európai parlamenti frakciója által rendezett meghallgatáson részt vett az egyik legnagyobb cseh kórház igazgatója is, aki jogalkalmazóként próbált érvelni a jogszabály szigorúsága ellen. Roman Kraus szerint az egészségügyi szektorban tarthatatlan lenne a 48 órás munkahét. Kifejtette, általános közép-európai, és helyenként nyugat-európai tendencia is, hogy az orvosok külföldön, sokszor a tengerentúlon vállalnak munkát, emiatt orvoshiánnyal küzd számos tagállam, így Csehország is.
A foglalkoztatási EU-biztos elismerte, hogy az egészségügyi szektor kritikus a munkaidő, főként az ügyeleti és a készenléti idő szempontjából, és - ahogyan korábban is - most is kijelentette, hogy szektorális megközelítést kellene alkalmazni a direktíva módosítása után. Andor László ezen túl nem árult el részleteket az irányelvről, mint mondta, először a szociális partnerek aggályait kell orvosolni.
A politikus azt mondta, az irányelvtől függetlenül is Európának a "több munkavállaló, többet dolgozva, több pénzt megtakarítva" elvet kell követnie ahhoz, hogy meg tudjon felelni a gazdasági válságból következő kihívásoknak: az idősödő társadalomnak és a globális versenytársak felemelkedésének - írta az uniós portál.
