Hague: Nagy-Britannia nem ad fegyverzetet Ukrajnának
LONDON. Nagy-Britannia nem akar fegyvereket szállítani Ukrajnába - mondta vasárnap a brit kormány egyik magas rangú illetékese.
William Hague, aki tavaly nyárig külügyminiszter volt, azóta pedig az alsóház vezetőjeként a kormányzati törvényalkotási program végrehajtásának operatív előkészítéséért, szervezéséért és felügyeletéért felel, a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: London nyújt ugyan "valamelyes segítséget" Ukrajnának katonai képzési programokkal, illetve nem fegyverzetnek minősülő eszközök, például könnyű páncélozott csapatszállító járművek átadásával, de azt nem tervezi, hogy az ukrán hadseregnek fegyvereket szállítson.
Hague hangsúlyozta: a brit kormánynak az elmúlt években általánosságban is az volt az álláspontja, hogy konfliktusövezetekbe nem szállít fegyverzetet, mert London minden esetben a diplomáciai megoldásra törekszik. A brit kormány szerint az ukrán válság esetében az Oroszországra kirótt nemzetközi szankciók hosszú távú gazdasági hatása és összes egyéb következménye "a megfelelő büntetés, amelyet Oroszországnak fizetnie kell" - mondta a volt külügyminiszter.
William Hague szerint "nagyon óvatos megfontolásnak" kell megelőznie bármiféle olyan döntést, amely konfliktusövezetekbe irányuló fegyverszállításokról szól.
Ezzel gyökeresen ellentétes álláspontot fejtett ki vasárnap megjelent cikkében Hague egyik volt kabinettársa.
Liam Fox, a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi képviselője, aki 2011-ig a védelmi miniszteri tisztséget töltötte be, a The Sunday Telegraph című vasárnapi brit konzervatív lapban azt írta: a Nyugatnak rá kell ébrednie, hogy a Kreml világosan körülhatárolt stratégiai célja a dominancia megszerzése "a Baltikumtól a Balkánig". Fox szerint a nemzetközi közösség feleslegesen próbálkozik a szankciókkal, mert Vlagyimir Putyin orosz elnököt hidegen hagyja saját népének szenvedése.
A volt brit védelmi miniszter szerint ezért a NATO-nak biztosítania kell, hogy Ukrajna megvédhesse magát, és ennek érdekében lehallgatástól óvott katonai távközlési rendszerekkel, páncéloselhárító eszközökkel, felderítésre és célpontkijelölésre alkalmas drónokkal kell ellátnia az ukrán fegyveres erőket.
A nyugati országok túlságosan félnek attól, hogy "a jóléti ellátásoktól függővé vált" lakosságuk rovására csoportosítsanak át anyagi forrásokat nemzetbiztonsági kiadásokra, és ezt Oroszország is tudja, ez a helyzet azonban nem tartható - írta vasárnapi cikkében Liam Fox.
Egy másik nagy konzervatív vasárnapi brit lap, a The Sunday Times magas rangú nemzetbiztonsági illetékeseket idéző értesülése szerint David Cameron miniszterelnök utasította a titkosszolgálatokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a Nagy-Britanniában tevékenykedő orosz hírszerzők azonosítására.
Az MI5 és az MI6 - vagyis a belső elhárítás és a külső hírszerzés -, valamint a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) oroszul értő munkatársakat toboroz. Az egyik ilyen álláshirdetés szerint a feladat "orosz nyelven zajló telefonbeszélgetések figyelése a nemzetbiztonságot fenyegető potenciális veszélyek, köztük terrorcselekmények és a kémtevékenység elleni fellépés jegyében".
Berlin: a Mariupol elleni támadás megsértené a minszki megállapodást
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter arra figyelmeztette vasárnap a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatistákat, hogy a még ukrán kézen lévő Mariupol elleni támadás a minszki megállapodások "egyértelmű megsértését" jelentené.
Kijev szerint a szakadárok csapatokat vonnak össze és fegyvereket mozgatnak az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken, és vélhetően támadásra készülnek az Azovi-tenger partján fekvő, az Oroszország által megszállt Krím félszigethez való szárazföldi hozzáférés szempontjából kulcsfontosságú Mariupol ellen.
Steinmeier a Bild című német napilapnak adott, előzetesen közzétett interjújában ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a kikötőváros elleni támadás egyértelműen megsértené a minszki megállapodásokat.
Angela Merkel német kancellár pénteken ismét hangsúlyozta, hogy a békemegállapodás megsértése esetén újabb szankciókat fogadhatnak el Oroszország ellen. "Vannak olyan jelek, amelyek azt mutatják, hogy bizonyos enyhülés irányába haladhatunk" - jelentette ki az interjúban Steinmeier. "A felek végre fogolycserét hajtottak végre, és készen állnak a nehézfegyverek visszavonására, ha nem is mindenütt, de a frontvonal fontos részein" - tette hozzá. Közölte azt is, hogy a "normandiai négyek", azaz Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna külügyminiszterei jövő kedden Párizsban tárgyalnak, hogy megvitassák a kelet-ukrajnai válság újabb fejleményeit.
Az ENSZ adatai szerint a kelet-ukrajnai válság tavaly áprilisi kirobbanása óta legalább ötezer ember vesztette életét az oroszbarát lázadók és az ukrán hadsereg közötti összecsapásokban, nagyjából tízezren pedig megsebesültek.
Hague hangsúlyozta: a brit kormánynak az elmúlt években általánosságban is az volt az álláspontja, hogy konfliktusövezetekbe nem szállít fegyverzetet, mert London minden esetben a diplomáciai megoldásra törekszik. A brit kormány szerint az ukrán válság esetében az Oroszországra kirótt nemzetközi szankciók hosszú távú gazdasági hatása és összes egyéb következménye "a megfelelő büntetés, amelyet Oroszországnak fizetnie kell" - mondta a volt külügyminiszter.
William Hague szerint "nagyon óvatos megfontolásnak" kell megelőznie bármiféle olyan döntést, amely konfliktusövezetekbe irányuló fegyverszállításokról szól.
Ezzel gyökeresen ellentétes álláspontot fejtett ki vasárnap megjelent cikkében Hague egyik volt kabinettársa.
Liam Fox, a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi képviselője, aki 2011-ig a védelmi miniszteri tisztséget töltötte be, a The Sunday Telegraph című vasárnapi brit konzervatív lapban azt írta: a Nyugatnak rá kell ébrednie, hogy a Kreml világosan körülhatárolt stratégiai célja a dominancia megszerzése "a Baltikumtól a Balkánig". Fox szerint a nemzetközi közösség feleslegesen próbálkozik a szankciókkal, mert Vlagyimir Putyin orosz elnököt hidegen hagyja saját népének szenvedése.
A volt brit védelmi miniszter szerint ezért a NATO-nak biztosítania kell, hogy Ukrajna megvédhesse magát, és ennek érdekében lehallgatástól óvott katonai távközlési rendszerekkel, páncéloselhárító eszközökkel, felderítésre és célpontkijelölésre alkalmas drónokkal kell ellátnia az ukrán fegyveres erőket.
A nyugati országok túlságosan félnek attól, hogy "a jóléti ellátásoktól függővé vált" lakosságuk rovására csoportosítsanak át anyagi forrásokat nemzetbiztonsági kiadásokra, és ezt Oroszország is tudja, ez a helyzet azonban nem tartható - írta vasárnapi cikkében Liam Fox.
Egy másik nagy konzervatív vasárnapi brit lap, a The Sunday Times magas rangú nemzetbiztonsági illetékeseket idéző értesülése szerint David Cameron miniszterelnök utasította a titkosszolgálatokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a Nagy-Britanniában tevékenykedő orosz hírszerzők azonosítására.
Az MI5 és az MI6 - vagyis a belső elhárítás és a külső hírszerzés -, valamint a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) oroszul értő munkatársakat toboroz. Az egyik ilyen álláshirdetés szerint a feladat "orosz nyelven zajló telefonbeszélgetések figyelése a nemzetbiztonságot fenyegető potenciális veszélyek, köztük terrorcselekmények és a kémtevékenység elleni fellépés jegyében".
Berlin: a Mariupol elleni támadás megsértené a minszki megállapodást
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter arra figyelmeztette vasárnap a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatistákat, hogy a még ukrán kézen lévő Mariupol elleni támadás a minszki megállapodások "egyértelmű megsértését" jelentené.
Kijev szerint a szakadárok csapatokat vonnak össze és fegyvereket mozgatnak az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken, és vélhetően támadásra készülnek az Azovi-tenger partján fekvő, az Oroszország által megszállt Krím félszigethez való szárazföldi hozzáférés szempontjából kulcsfontosságú Mariupol ellen.
Steinmeier a Bild című német napilapnak adott, előzetesen közzétett interjújában ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a kikötőváros elleni támadás egyértelműen megsértené a minszki megállapodásokat.
Angela Merkel német kancellár pénteken ismét hangsúlyozta, hogy a békemegállapodás megsértése esetén újabb szankciókat fogadhatnak el Oroszország ellen. "Vannak olyan jelek, amelyek azt mutatják, hogy bizonyos enyhülés irányába haladhatunk" - jelentette ki az interjúban Steinmeier. "A felek végre fogolycserét hajtottak végre, és készen állnak a nehézfegyverek visszavonására, ha nem is mindenütt, de a frontvonal fontos részein" - tette hozzá. Közölte azt is, hogy a "normandiai négyek", azaz Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna külügyminiszterei jövő kedden Párizsban tárgyalnak, hogy megvitassák a kelet-ukrajnai válság újabb fejleményeit.
Az ENSZ adatai szerint a kelet-ukrajnai válság tavaly áprilisi kirobbanása óta legalább ötezer ember vesztette életét az oroszbarát lázadók és az ukrán hadsereg közötti összecsapásokban, nagyjából tízezren pedig megsebesültek.
Forrás
MTI
