Hague: Európa nem dőlhet hátra
ATHÉN. William Hague brit külügyminiszter szerint Európának "nem szabad kényelmesen hátradőlnie", mivel az ukrán válság miatt kialakult helyzet továbbra is feszült, Oroszország ugyanis csak "jelképesen" vonta vissza katonáit az orosz-ukrán határról.
William Hague az Európai Unió (EU) pénteken kezdődött kétnapos informális találkozóján vesz részt a görög fővárosban. A 28-ak képviselői, köztük Martonyi János magyar külügyminiszter, az aktuális külpolitikai ügyeket tekintik át, de döntést nem hoznak egyetlen kérdésben sem.
A brit külügyminiszter hivatali kollégáihoz hasonlóan hangsúlyozta: Európának határozottan ki kell állnia Ukrajna mellett, de még nem érkezett el az idő arra, hogy Brüsszel húsbavágó gazdasági szankciókkal gyakoroljon nyomást Moszkvára. Hozzátette: a büntetőintézkedéseknek ugyanakkor készen kell állniuk, mivel a "helyzet továbbra is nagyon veszélyes, nagyon feszült".
"Bármit is mond Moszkva, nem szabad megijednünk" - vélekedett Frank Timmermans holland külügyminiszter. Hozzátette: "ragaszkodnunk kell a stratégiánkhoz", amelynek részét képezi az Ukrajna melletti kiállás, valamint a politikai és kereskedelmi megállapodások júniusi aláírása Grúziával és Moldovával, ami minden bizonnyal bosszantani fogja majd Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta, hogy az uniónak most "nagyon alaposan át kell gondolnia" jövőbeli kapcsolatait Oroszországgal.
Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szerint a Krím félsziget miatt Oroszországgal kialakult konfliktusban nincs szükség a szankciók következő lépcsőfokára. Mint mondta, az utóbbi napokban Moszkvából megérkeztek az "első pozitív jelek", és most ki kell használni az alkalmat a párbeszédre.
Az EU az Ukrajnához tartozó Krím bekebelezése után beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott 33 orosz és ukrán állampolgárt, valamint gazdasági szankciókat helyezett kilátásba.
A brit külügyminiszter hivatali kollégáihoz hasonlóan hangsúlyozta: Európának határozottan ki kell állnia Ukrajna mellett, de még nem érkezett el az idő arra, hogy Brüsszel húsbavágó gazdasági szankciókkal gyakoroljon nyomást Moszkvára. Hozzátette: a büntetőintézkedéseknek ugyanakkor készen kell állniuk, mivel a "helyzet továbbra is nagyon veszélyes, nagyon feszült".
"Bármit is mond Moszkva, nem szabad megijednünk" - vélekedett Frank Timmermans holland külügyminiszter. Hozzátette: "ragaszkodnunk kell a stratégiánkhoz", amelynek részét képezi az Ukrajna melletti kiállás, valamint a politikai és kereskedelmi megállapodások júniusi aláírása Grúziával és Moldovával, ami minden bizonnyal bosszantani fogja majd Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta, hogy az uniónak most "nagyon alaposan át kell gondolnia" jövőbeli kapcsolatait Oroszországgal.
Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szerint a Krím félsziget miatt Oroszországgal kialakult konfliktusban nincs szükség a szankciók következő lépcsőfokára. Mint mondta, az utóbbi napokban Moszkvából megérkeztek az "első pozitív jelek", és most ki kell használni az alkalmat a párbeszédre.
Az EU az Ukrajnához tartozó Krím bekebelezése után beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott 33 orosz és ukrán állampolgárt, valamint gazdasági szankciókat helyezett kilátásba.
Forrás
MTI
