Gyors lépéseket sürget a bajor kormányfő a "menedékjoggal való tömeges visszaélés" ellen
Horst Seehofer tartományi miniszterelnök, a bajor konzervatív CSU elnöke az ARD országos közszolgálati televízióban vasárnap este sugárzott interjúban azt mondta, hogy előre kell hozni és legkésőbb szeptemberben meg kell rendezni a következő úgynevezett menekültügyi csúcsot, a tartományi vezetők és a szövetségi kormány találkozóját, amelyen meg kell állapodni a menekültügyi rendszer átalakításáról.
A szövetségi kormánynak az eddiginek legalább a kétszeresére - 2 milliárd euróra - kell emelnie a tartományoknak nyújtott támogatást és ugyancsak legkevesebb 2 milliárd euró értékben el kell indítania egy lakásépítési programot a hosszú távú németországi maradásra esélyt szerző migránsok elhelyezésére, különben ingatlanpiaci feszültség keletkezik, amelyből csak a szélsőjobb húzhat hasznot - mondta.
Seehofer megismételte korábbi követeléseit is, hangoztatva, hogy véget kell vetni a nyugat-balkáni eredetű szervezett és tömeges méretű menedékjogi visszaéléseknek és meg kell állítani a menekültstátusra nem jogosult nyugat-balkáni menedékkérők áradatát.
A bajor kormányfőt ezért a kijelentéséért az utóbbi hetekben széles körben bírálták, a menedékkérők megbélyegzését és populizmust hánytak a szemére. Seehofer szerint azonban a kritika alaptalan. A menekültügyi válság kihasználására törekvő radikális erők feltartóztatása nem sikerülhet a téma "agyonhallgatásával", és az sem megoldás, hogy a politika egyszerűen nem vesz tudomást a "lakosság aggodalmairól és félelmeiről" - mondta a konzervatív politikus.
"A gondok megoldása a legjobb védelem a jobboldali népcsábítók ellen" - tette hozzá Horst Seehofer.
A kritika ellenére a bajor miniszterelnök legtöbb javaslata körül egyetértés mutatkozik. Így nem vitatja senki, hogy fel kell gyorsítani a menekültügyi eljárásokat, főleg a nyugat-balkáni kérelmezők ügyeit, és nemcsak Seehofer, hanem a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elnöke is sürgette, hogy a németországi maradásra esélytelen kérelmezőktől vonják meg a pénzbeli támogatást.
A bajor kormány tervei szerint a nyugat-balkáni menedékkérőket két új, nagy befogadóképességű állomáson helyezik majd el. Ezeket az úgynevezettet balkáni migrációs útvonal mentén, a bajor-osztrák határ térségében állítják fel. Az állomásokra érkezők ügyében lehetőleg néhány nap, legfeljebb pedig két hét alatt döntenek, és azonnal visszaszállítják hazájukba mindazokat, akiknek menedékjogi kérelmét elutasítják.
A Nyugat-Balkánról érkező menedékkérők ügye azért kiemelten fontos Németországban, mert a térség országainak állampolgárai alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát, és körükben az elfogadott kérelmek aránya a 0,5 százalékot sem éri el, de az ellátásukról az eljárás végéig gondoskodni kell.
A legutóbbi adatok szerint az év eleje óta valamennyi származási országot együttvéve 302 415 menedékkérőt regisztráltak az országban. Ez 100 ezerrel több a tavaly egész évben regisztrált 202 ezernél, pedig a 2014-es is kiugró adat, akkor a balkáni háborúk kezdete, vagyis a kilencvenes évek eleje óta a legtöbb menedékkérő érkezett az országba.
