Franciaország 10 ezer katonát mozgósít az ország biztosítására

"Francois Hollande államfő felkérte a hadsereget, hogy vegyen részt az ország érzékeny pontjainak a védelmében" - fogalmazott hétfőn a tárcavezető az elnöki hivatalban tartott belbiztonsági válságtanácskozást követően. Le Drian szerint "az óriási terrorfenyegettség" mértékéhez megfelelően "valóságos belföldi mozgósítás" kezdődik.

"Ez az első alkalom, hogy az erőinknek ekkora méretű mozgósítására kerül sor az ország teljes területén" - hangsúlyozta a miniszter. Elmondta, hogy a mobilizálás már hétfő reggel megkezdődött, "s az erők nagy professzionalizmusának és nagyon gyors reagálásának köszönhetően folytatódni fog, (a hadsereg) ezzel is hozzájárul" Franciaország biztonságának szavatolásához.

Arra az újságírói kérdésre, hogy mik számítanak az "ország érzékeny pontjainak", a miniszter azt válaszolta, hogy azt jobb nem nyilvánosságra hozni.

Bernard Cazeneuve belügyminiszter közölte, hogy a 717 zsidó iskola és vallási hely védelmére már hétfőn közel 5 ezer rendőrt és csendőrt rendel ki, akikhez a következő 48 órában a katonák is csatlakoznak. Néhány perccel korábban Manuel Valls kormányfő a BFM hírtelevízióban azt mondta, hogy az "üldözés folytatódik", mert a rendőrség feltételezése szerint a három megölt terroristának valószínűleg voltak tettestársaik.

A francia sajtó történelmi napnak nevezte a megemlékezést

A francia sajtó hétfőn egyöntetűen történelmi napnak nevezte az előző napi terrorizmus elleni felvonulást, amelyen közel négymillióan vettek részt, s arra biztatta a politikusokat, hogy éljenek a páratlan nemzeti összefogás kínálta lehetőséggel

Valamennyi címlapon a sokféle és névtelen emberekből álló hatalmas tömegről készült felvételek láthatók "Franciaország felemelkedett", "Menetel a szabadság", "Együtt a szabadságért", "Egy nép felkelt", "Szabad világ" feliratokkal.

"Egy nép vagyunk" - írta címlapján a Libération, amely szerint a tömeg "nemet mondott a terrorizmusra és igent a szabadságra". A baloldali lap szerint ez a megmozdulás beírta magát a történelembe. A szerkesztőségi írás üdvözli a nemzeti összefogást, s felszólítja a politikusokat, hogy azt fordítsák az ország javára.

"Nagyon egyszerű: leküzdeni mindennap, itt és most, holnap és később, erővel, türelemmel annak a pestisét, amely a saját azonosságát mindenki másé fölé emeli. Mindenkinek joga van a hazájához, a vallásához, a hagyományaihoz, a gyökereihez. Senkinek nincs viszont joga ezt ráerőltetni a többiekre. A franciák most emlékeztettek arra az elvre, amely a leginkább összetart minket, és ez a másság elfogadása. A dogma őrültjei, a nacionalizmus szítói, a gondolkodás ellenfelei a bajok okozói, miközben azt hiszik, hogy az identitásukat védik. Az ő vereségükből születik a remény" - írta a lap.

A konzervatív Le Figaro szerint a franciák Charb, a Charlie Hebdo meggyilkolt főszerkesztője kívánságának megfelelően kifejezték, hogy nem térdelnek le, állva és szabadon akarnak élni. "Õ meghalt, de egy teljes ország felkelt" - írta. A lap szerint az ország a gyászban összefogott, s egy napra elfelejtette azokat a nézeteltéréseket, amelyek hétfőtől ismét visszanyerik a létjogosultságukat.

A fővárosi Le Parisien arra figyelmeztetett: amint elmúlik a megrendülés időszaka, "hazánk elvárja, hogy a felelőséggel bírók igaz és pontos válaszokat adjanak" a történtekre.

A Les Échos című gazdasági napilap arra keresi a választ, hogy a politikai osztály mit tud kezdeni "a példa nélküli nemzeti összefogással". A lap szerint "a mindenkit feltöltő hétvége után az ébredés nehéz lesz, a viták újrakezdődnek, s a kormánynak, a képviselőknek és a vallási vezetőknek eleget kell tenniük az elvárásoknak. A baloldalnak pragmatikusnak kell lennie és félre kell tennie az ideologizálást, a jobboldalnak pedig a szélsőséges félrehajlásoktól elhatárolódó konstruktív ellenzéki erőként kell viselkednie ... A különleges körülmények különleges válaszokat igényelnek".

"A liberális L,Opinion szerint a vasárnapi felvonulás nem egyszerűen támogatás volt, hanem kötelezi a politikusokat. "Milyen reformokat kell elindítani, milyen megelőzést, hogyan szigorítsuk a szabad áramlás feltételeit? Mit kell tenni, hogy az értékeink kerüljenek a középpontba, milyen oktatást, milyen együttélési modellt, mi az egyensúly az emberi jogok és a korlátozás között?" - teszi fel a kérdéseket a kormánynak a lap.

Számos bírálat is olvasható a hétfői lapokban, a Le Figaro szavai szerint "tekintélyelvű rezsimek vitatott jelenléte" miatt a szolidaritási menetben. A Libération pedig attól tart, hogy a francia politikusok, mindegyik oldalon, megpróbálják majd saját hasznukra fordítani a vasárnapi összefogást.

A Le Figaro külön összeállítást közölt azokról, akik nem mentek el a megmozdulásra, mert azon "olyan sok ellentmondásos, mondhatni összeegyeztethetetlen gondolat jelent meg, a képmutatástól az illúzióig".

A Le Parisien illúziót emleget, mivel egyrészt "nagyon sok gyerek és fiatal vett részt a menetben", máshol viszont iskolások "egyértelműen kifejezték az elmúlt napokban értetlenségüket a szólásszabadsággal szemben, sőt csodálatukat a terroristák iránt, és kifejezésre juttatták a nemzeti összefogás gondolatának az elvetését is".

Európai lapok a franciaországi demonstrációkról

Franciaország a vasárnapi megmozdulásokkal erőteljes és félreérthetetlen üzenetet küldött a világnak, hogy nem adja fel alapértékeit, az önkifejezés szabadságát és a toleranciát, amelyek a köztársaság alapját képezik - írta hétfői számában a Financial Times című tekintélyes brit gazdasági és politikai napilap európai kiadása. A lap szerint a francia nép egységről és ellenálló képességről, rugalmasságról tett felejthetetlen tanúbizonyságot.

A szerkesztőségi cikk úgy véli, most minden európai vezetőnek az előttük álló nehéz feladatra kell összpontosítania. A francia politikai elitnek mindent meg kell tennie, hogy megőrizze és kiaknázza a vasárnap mutatott egységet, és ne engedje, hogy politikai vádaskodásba és feszültségekbe forduljon át. A cikk megjegyzi, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Front megerősödhet, és a franciaországi muszlim közösséget kiálthatja ki bűnbaknak, de nagyon fontos, hogy az ország vezetői erre ne azzal feleljenek, hogy "flörtölni" kezdenek a szélsőjobboldal politikájával. "A terrorra adott választ a vasárnap mutatott nyugodt egységnek kell meghatároznia" - húzta alá a lap.

A francia hatóságoknak felül kell vizsgálniuk biztonsági képességeiket, és arra is választ kell adniuk, hogyan fordulhatott elő, hogy ismerték az elkövetőket, ők mégis fegyvereket halmozhattak fel. A napilap szerint az iszlám nevében fellépő bűnözőket nem lehet pusztán rendvédelmi eszközökkel megfékezni. A francia hatóságoknak fáradságot nem kímélve kell nekilátniuk, hogy a muszlim közösségek fiataljait letérítsék a radikalizálódás útjáról - írja a Financial Times.

A brit konzervatív The Times lépéseket sürgetett Európa biztonságának szavatolására, elsősorban a határvédelem terén. "Globális szinten Európa biztonsága garantált, de nem magától értetődő. Úgy kell gyászolnunk a terrortámadások áldozatait, hogy élünk azokkal a szabadságjogokkal, amelyekért meghaltak, bár ez még nem lesz elegendő. A muszlimoknak egyértelműen meg kell tagadniuk azokat az imámokat, akik erőszakot prédikálnak. Európa határait szigorúbban kell őrizni, hogy meg lehessen akadályozni a dzsihadisták Szíriából való visszatérését és vissza lehessen vonni állampolgárságukat. (Francois) Hollande (francia elnök) azt mondta, Franciaország a terrortámadások miatt örökre felháborodott marad. Előbb vagy utóbb azonban a felháborodást tetteknek kell követnie" - írta a lap.

A Neue Zürcher Zeitung című svájci liberális-konzervatív napilap a francia szélsőjobb és a muszlim bevándorlók közti párbeszéd szükségességét hangsúlyozta kommentárjában. "Az összetartás és a demokrácia melletti kiállás nem utolsósorban az éles feszültségek és törésvonalak jellemezte társadalom magabiztosságának függvénye, azon társadalomé, amely most azon munkálkodik, hogy egy nyílt fenyegetés nyomása alatt egy új egységet formáljon. Francois Hollande elnök egységre buzdított, mégis tartózkodott attól, hogy meghívja a párizsi felvonulásra az idegengyűlölő jobboldal vezetőjét, Marine Le Pent, amit ez utóbbi a rendezvényről való kizárásként értékelt. Márpedig ha arról van szó, hogy egy vegyes társadalomban az együttélés módját, kiváltképp a muszlimokkal való együttélését sürgősen újraalkudják, elengedhetetlen, hogy két csoport mindenképpen részt vegyen az erről szóló párbeszédben: a bevándoroltak, és azok a franciák, akiknek baja van a bevándorlókkal" - olvasható a lapban.

A szlovák Pravda a gyűlölet és fanatizmus elleni európai összefogást méltatta. "A párizsi utcákon több mint ötven nemzetközi politikai vezető és mintegy egymillió ember demonstrálta egységét a gyűlölettel és a fanatizmussal szemben. A felháborodás valódi, ahogy az európai bevándorlás-politikát övező problémák is azok. Mindazonáltal nagyon fontos volt, hogy az első jel, amelyet Európa január 7. után a világnak - köztük a világ összes muszlimjának - küldött, olyan volt, amilyen" - írta a Pravda.

Nezaviszimaja Gazeta című orosz lap a muszlim bevándorlók beilleszkedésének elmaradásával indokolta a történteket. "A párizsi véres dráma megmutatta, hogy milyen védtelen a modern társadalom a terrorizmussal szemben - különösen, ha az elkövető az adott ország polgára és kihasználja szabadságait. (...) A tettesek gyakran bevándorló hátterű muszlimok, akiknek nem sikerült beilleszkedniük. A terroristák a Charlie Hebdo szerkesztőségében azt akarták megmutatni, hogy magukat egy vallás védelmezőjének tartják. Pontosan az ilyen akciókkal toboroznak újabb híveket. Ezen a ponton - sajnos - sikeresek. Ezzel szemben Európa csak közösen tud fellépni" - áll a lapban.