Francia választások - Rekord távolmaradás mellett Macron pártja győzött

Emmanuel Macron elnök pártja, A Köztársaság lendületben (LREM) és politikai szövetségese, a Francois Bayrou vezetette centrista Modem a szavazatok 32,32 százalékát szerezte meg. Ezzel az eredménnyel az 577 képviselői helyből 380-430-at, azaz abszolút többséget szerezhet a jövő vasárnapi második fordulóban.

A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak 21,56 százalékkal kerültek a második helyre, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front 13,20 százalékot szerzett. A radikális baloldal Jean-Luc Mélenchon vezetésével és a kommunisták együttesen 13,74 százalékot értek el. A a májusig kormányzó Szocialista Párt (PS) szövetségeseivel együtt 9,51 százalékkal kénytelen megelégedni.

A választásra jogosult mintegy 47 millió francia állampolgár alig 49 százaléka járult az urnákhoz. Az alacsony részvétel miatt a vártnál kevesebb helyen juthat be három jelölt a második fordulóba, ami felerősítheti Macron pártjának győzelmi arányát.

A parlamenti alsóházban eddig több mint háromszáz képviselővel rendelkező Szocialista Pártnak alig 20-35 fős frakciója lesz az új nemzetgyűlésben. A frakcióalapításhoz legalább 15 képviselőre van szükség.

A jobboldal, amely az egy hónappal ezelőtti elnökválasztást követően azt remélte, megakadályozhatja, hogy Emmanuel Macronnak parlamenti többsége legyen, 85-125 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe, akiknek egy része már előzetesen jelezte: támogatja az elnöki programot.

Az elnökválasztáson 33 százalékos támogatottsággal és közel 11 milliós táborral történelmi sikert elérő Nemzeti Front a becslések szerint nem tud frakciót alakítani, a pártnak maximum tíz képviselője tud a második fordulóban mandátumot szerezni. Marine Le Pen pártjának eddig két képviselője volt a nemzetgyűlésben.

A radikális baloldal Jean-Luc Mélenchon vezetésével és a kommunisták együttesen 10-23 helyre számíthatnak, így elképzelhető, hogy lesz frakciójuk.

Rekordot döntött az alacsony részvétel

A parlamenti választásokon a részvétel hagyományosan alacsonyabb Franciaországban az elnökválasztáshoz képest, de az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében még soha ennyien nem maradtak távol a nemzetgyűlési választások első fordulójában.

A kétfordulós választáson a parlament alsóháza, a nemzetgyűlés 577 képviselőjét választják meg 7882-jelölt közül a franciák: a szavazásra jogosultak csak egyéni jelöltekre szavaznak, pártlisták nincsenek.

A szocialisták elismerték a "példátlan visszaesést", Le Pen mozgósításra szólított fel

A francia nemzetgyűlési választások első fordulóját "a teljes baloldal és azon belül a Szocialista Párt (PS) példátlan visszaesése jellemezte" - mondta vasárnap este Jean-Christophe Cambadélis, a PS főtitkára.

A parlamenti alsóházban eddig több mint háromszáz képviselővel rendelkező és a májusig kormányzó PS történelmi vereséget szenvedett a vasárnapi első fordulóban, s a becslések szerint alig 20-35 fős frakciója lesz az új nemzetgyűlésben. A frakcióalapításhoz legalább 15 képviselőre van szükség.

Marine Le Pen, a 14 százalékos támogatottsággal harmadik helyen végzett Nemzeti Front elnöke "erős mozgósításra" kérte a "hazafias választókat" a második fordulóban, miután megfogalmazása szerint "katasztrofális" volt a választók részvétele az első fordulóban.

Francia sajtó: Macron-győzelem Macron-mánia nélkül

A hétfői francia lapok szerint a nemzetgyűlési választások kimenetele már az első fordulóban eldőlt Emmanuel Macron elnök pártjának nagyarányú győzelmével, a nagyon alacsony részvételi arány miatt azonban nem lehet "Macron-mániáról" beszélni Franciaországban.

A konzervatív Le Figaro címlapján "Macron lendületben egy elsöprő győzelem felé" felirat olvasható, a liberális L,Opinion úgy látja, hogy "Macron megnyerte a mérkőzést", a baloldali Libération ironikus megfogalmazása szerint pedig a nemzetgyűlésre "Nyilvános vételi ajánlat" érkezett az államfő részéről. A vezető gazdasági napilap, a Les Échos szerint a Macron-hatás érvényesül a nemzetgyűlésben is, amelyet a katolikus La Croix szerint "a megújulás hulláma" fog elborítani a jövő vasárnapi második forduló után.

A Le Figaro arra emlékezetett, hogy "egy olyan politikai formáció szerezhet elképesztő többséget a nemzetgyűlésben, amely két éve még nem is létezett, szétrobbantva azt a politikai berendezkedést, amelyet régóta megmozdíthatatlannak gondolt mindenki". A Libération pedig azt emelte ki, hogy "Macron egyszerűen képes magához ragadni minden hatalmat".

A legtöbb kommentár azonban a rekordalacsony részvételi arányt emelte ki: a franciáknak alig 49 százaléka járult vasárnap az urnákhoz, ami a sajtó szerint arra utal, hogy a választók nem érzik egyértelműnek magukénak az elnöki programot. "Sem az elnökválasztás első fordulójában elért 24 százalék, sem az 50 százalékos távolmaradás vasárnap nem keltheti azt az illúziót, hogy Franciaország áttért a Macron-mániára" - hívta fel a figyelmet a L,Opinion.

A Les Échos úgy látja, hogy miközben az elnök és mozgalma megerősödött az első fordulóban, a négyfelé töredezett ellenzék nagyon meggyengült, s az alacsony részvétel az mutatja, hogy Emmanuel Macron nem vált ki igazán lelkesedést a saját táborán kívül, "a hátrányos helyzetben lévő franciák nem akarnak részt venni a kalandban". A lap arra utalt, hogy az első fordulóban a magát egyértelműen ellenzékinek feltüntető, radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon és a radikális jobboldali Marine Le Pen szavazói nem mentek el szavazni.

A Le Figaro szerint vitathatatlan Macron "történelmi és példátlan" győzelme. "Igen, a macronisták megbuktatták az évek óta meggyökerezett politikusokat és megrengették a legbiztosabbnak tűnő bástyákat, még Párizs (hagyományosan jobboldali) XVI. kerültében is! De a választási eredmények mögött nem felejthetjük el az első forduló nagy tanulságát: minden második választó otthon maradt. És bár valamennyi párt felelős az ilyen nagyarányú távolmaradásért, a jelenségen elsőként Emmanuel Macronnak kell elgondolkodnia. Hiszen mit hallunk egy hónapja? Hogy Emmanuel Macron visszaadta a bizalmat és a reményt Franciaországnak. Hogy az optimizmus visszatért hazánkba. Hogy a fiatalság, a megújulás, a jövőbe vetett hit szele fúj a közvéleményben. Ennek a politikai tavasznak az első jele, a jelentős távolmaradás ugyanakkor azt bizonyítja, hogy a franciák nem tették azzá a varázslóvá az elnököt, amelyet a Macron-mánia el akar hitetni" - írta a Le Figaro.

A Libération szerint az első fordulót a távolmaradás határozta meg mindenhol, s ennek nyomán nem lesz ellenzék a nemzetgyűlésben. A baloldali lap szerint Macron "lelkesedés nélküli elsöprő győzelmet" aratott, ami "egyszínűvé teszi a nemzetgyűlést".