Francia elnökválasztás - Macron és Le Pen került a második fordulóba

Miután a tengerentúli francia területek mintegy egymillió választópolgára már szombaton leadhatta szavazatát, vasárnap reggel nyolc órakor az anyaországban is kinyitottak a szavazóhelyiségek, az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

A Charlie Hebdo szatirikus hetilap ellen 2015 januárban elkövetett merénylet óta a köztereken járőröző 7 ezer katona mellett több mint 50 ezer járőröző rendőr is biztosítja a 66 546 ezer választóhelyiséget, s a főbb elnökjelöltek is kiemelt rendőri biztosítást kaptak.

A hatóságok egyik elsődleges célja, hogy a csütörtöki terrortámadást követően ne alakuljanak ki sorok a választókörzetek előtt, amelyek potenciális célpontokként szolgálhatnának merényletekhez.  

Az V. köztársaság történetében most először a hivatalban lévő elnök, a szocialista Francois Hollande nem jelölteti magát újra, és a szoros eredményt jelző felmérések szerint négy jelöltnek is esélye van arra, hogy bejusson a május 7-i második fordulóba.

Az első becslések és részeredmények este 8 órától várhatók. Az exit-poll eredmények alapján hagyományosan a második fordulóba jutott két jelölt fotója pontban este 8 órakor megjelenik a televíziók képernyőjén. A várható szoros eredmény miatt a közvélemény-kutatók ezt most nem garantálják este 8 órára, s azt is kilátásba helyezték, hogy három fotó fog megjelenni, mielőtt fokozatosan megérkeznek a biztosnak tekinthető részeredmények.

A francia elnökválasztásokon általában nyolcvan százalék feletti részvételéhez képest a várhatóan viszonylag alacsony részvétel (68-72 százalék között a felmérések szerint) és a bizonytalanok még mindig közel harminc százalékos aránya is annak köszönhető, hogy sem a baloldal, sem a jobboldal nem tudja dominálni a kampányt, amelyet sokáig a konzervatív Francois Fillon családtagjai tisztázatlan parlamenti foglalkoztatása, illetve a radikális jobboldali Nemzeti Front állítólagos fiktív uniós állásai miatt megindult ügyészi eljárások határozták meg.

A hagyományos pártok politikai tehetetlenségével és szétesésével szemben valamennyi jelölt a politikai rendszer megújítását ígéri, a törésvonalak pedig az Európához fűződő viszonyban mutatkoztak meg. Ennek a törésvonalnak a két ellentétesen kiemelkedő pólusa lett a magát a bal- és jobboldal fölé helyező szuverenista, bevándorlásellenes, rendpárti és Európa-ellenes 48 éves Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke és az Európa-barát, függetlenként induló 39 éves Emmanuel Macron, a szocialista kormányzat volt gazdasági minisztere.

A rendőrök ellen elkövetett csütörtöki merényletet követően készült utolsó felmérések szerint a korábbi erőviszonyok alapvetően nem változtak:  Macront a választók 23-24,5 százaléka támogatja, míg Le Pen a voksok 22-23 százalékára számíthat. Amennyiben ők ketten jutnak be a május 7-i második fordulóba, akkor a felmérések szerint a centrista jelölt lehet Franciaország következő elnöke; 65 százalékkal győzheti le a radikális jobboldali jelöltet. Az utóbbi két hét közvélemény-kutatásai szerint azonban nem garantált egyikük helye sem a második fordulóban. A botránya miatt a favorit helyről a harmadik helyre csúszott, a szintén Európa-párti 63 éves Francois Fillon visszaszerzett valamennyit megtépázott népszerűségéből, s jelenleg a voksok 19-21 százalékára számíthat. De nem lehet leírni a radikális baloldal jelöltjét, az európai szerződések felmondását és a NATO-ból történő kilépést ígérő 65 éves Jean-Luc Mélenchont sem, akinek 18-19 százalékot prognosztizálnak a közvélemény-kutatók.

Viszonylag jelentős részvétel az első fordulóban

A választásra jogosultak 28,54 százaléka adta le vasárnap délig szavazatát a francia elnökválasztás első fordulójában - közölte a belügyminisztérium.

Az arány az előrejelzéseknél magasabb, szinte megegyezik az előző, 2012-es elnökválasztás első fordulójában mért részvétellel, ami 28,29 százalék volt.

Ebben az adatban nem szerepel a külképviseleteken leadott szavazatok száma.

Három helyről, Besanconból, Strasbourgból és a Calais közeli Saint-Omerből is azt jelentették a Le Monde című napilap tudósítói, hogy ki kellett üríteni a választóhelyiségeket, mert gyanús gépkocsikat észleltek a közelben, de a helyszínre riasztott tűzszerészek végül nem találtak robbanóeszközöket.

A francia hírtelevíziók tudósításai szerint a biztosítás régióként változó, a dél-franciaországi nagyvárosokban - például a tavalyi kamionos terrortámadás helyszínéül szolgáló Nizzában és Marseille-ben, ahol a hét elején vettek őrizetbe két radikális iszlamistát, akikről azt gyanítják, hogy az elnökválasztás alatt akartak merényletet végrehajtani - látványosabb a rendőri jelenlét a választóhelyiségek közelében, mint például Párizsban.

Csaknem 70 százalékos a részvételi arány délután

A választásra jogosultak 69,42 százaléka adta le szavazatát vasárnap délután 5 óráig a francia elnökválasztás első fordulójában - közölte a párizsi belügyminisztérium.

Ez a részvételi arány - a délben közölt adathoz hasonlóan - továbbra is szinte megegyezik az öt évvel ezelőtti értékkel: alig egy százalékponttal marad el a 2012-ben a voksolás ugyanezen pontján mért 70,59 százalékos részvételi aránytól.

2007-ben 73,37 százalékon, 2002-ben pedig 58,45 százalékon állt a részvételi arány délután 5 órakor az elnökválasztás első fordulójában.

Exit poll: Macron és Le Pen juthat be a második fordulóba

A függetlenként induló Emmanuel Macron vezet a szavazatok 23,7 százalékával a vasárnapi franciaországi elnökválasztás első fordulójában, míg a második helyen Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke áll 21,7 százalékkal, így ők ketten juthatnak be a május 7-i második fordulóba az Ipsos/Sopra Steria közvélemény-kutató által közölt exit poll eredményei szerint.

A konzervatív Francois Fillon és a radikális baloldal jelöltje, Jean-Luc Mélenchon fej fej mellett áll a harmadik helyen a szavazatok 19,5 százalékával.

Macron: Új fejezet kezdődik a francia politikában

Egyértelműen új fejezet kezdődik a francia politikában - mondta az AFP francia hírügynökségnek Emmanuel Macron független, centrista jelölt, aki az előrejelzések szerint a legtöbb szavazattal jutott be a francia elnökválasztás második fordulójába.

"A franciák kifejezték a megújulás iránti kívánságukat" - fogalmazott a 38 éves volt gazdasági miniszter Macron és kijelentette, hogy a társadalom egyesítésére törekszik a (májusi) parlamenti választásokig.

Konzervatív és szocialista politikusok is Macron támogatására szolítanak fel

Vezető francia konzervatív politikusok és Benoit Hamon szocialista elnökjelölt vasárnap egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy a centrista Emmanuel Macront fogják támogatni az elnökválasztás második fordulójában Marine Le Pen radikális jobboldali jelölttel szemben.

Miután az első, egybehangzó becslések szerint Macron és Le Pen jut be a második fordulóba, Benoit Hammon szocialista elnökjelölt azt mondta támogatóinak, hogy pártja "történelmi csapást" szenvedett szavazóbázisától, és felszólította a választókat, támogassák Macront, és utasítsák el Le Pent "a lehető legerősebb módon".

A hagyományos francia politikai színtér másik oldalán Jean-Pierre Raffarin volt konzervatív miniszterelnök (2002-2005), a jobbközép Köztársaságiak tagja, mely párt jelöltje, Francois Fillon a második fordulóból kiesett, kijelentette: "Habozás nélkül Emmanuel Macron mögé kell állnunk!"

Belügyminisztérium: Macron minimális előnnyel vezet

Minimális előnnyel vezet Emmanuel Macron független, centrista jelölt a szavazatok 23,54 százalékával a francia elnökválasztás első fordulójában 40 millió voks összesítése alapján - közölte vasárnap késő este a francia belügyminisztérium. Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje - az eddigi adatok szerint - a voksok 22,33 százalékát kapta.