Francia elnökválasztás - Egymást szapulta a két jelölt

"Emmanuel Macron a féktelen globalizáció, a kivagyiság, a bizonytalanság, a társadalmi brutalitás, az egymás elleni háborúskodás, a gazdasági összeomlás jelöltje, nevezetesen a nagyvállalatoké, Franciaországnak a gazdasági érdekek általi szétveréséé" - mondta Marine Le Pen, aki sorsolás alapján elsőként szólalhatott meg, s azonnal letámadta a favoritnak számító ellenfelét.   

Az Európa- és bevándorlásellenes szuverenista politikus "a nép jelöltjeként" mutatkozott be, "egy olyan nemzet (jelöltjének), amely megvédi a munkahelyeket, a közbiztonságot, a határokat és védelmez az iszlamista fundamentalizmus ellen", szemben Macronnal, aki szerinte "a rendszer és az elit dédelgetett gyermeke".   

A gúnyosan mosolygó Le Pen a vita első felében állandóan arra emlékeztetett, hogy Macron korábban bankár volt, majd a leköszönő, népszerűtlen Francois Hollande szocialista köztársasági elnök hivatalának helyettes vezetője, később gazdasági miniszter. Azzal hergelte ellenfelét, hogy továbbra is Hollande irányítja a háttérből.   

Macron - aki az álla alatt összekulcsolt kezekkel, szemlátomást csodálkozva hallgatta riválisát - erre azt válaszolta, hogy Le Pent "nem a kiegyensúlyozott és nyílt demokratikus vita szándéka vezérli", hanem "a kudarc szellemisége". Szerinte riválisa elnökké választásával a franciák kilépnének az Európai Unióból és az eurózónából, pedig - mondta - Franciaországnak abban rejlik az ereje, hogy "mindenhol tündököl". "Az ön stratégiája hazugságok terjesztése" - mondta Macron Le Pennek. "Ön egy olyan párt örököse, amely évtizedek óta a franciák dühéből húz hasznot" - tette hozzá.   

A vita első felét végig vagdalkozás jellemezte, az elnökjelöltek egymás szavába vágva taglalták gazdasági elképzeléseiket, amelyekből teljesen egyértelművé vált, hogy programjai szögesen eltérnek egymástól.   

Az első, percekig tartó kemény szócsata amiatt bontakozott ki, mert Le Pen azzal vádolta meg Macront, hogy gazdasági miniszter volt, amikor az SFR távközlési vállalat eladásáról visszás döntés született. Macron ezt tagadta, de Le Pen azzal vádolta, hogy milliók előtt hazudik. Ezt követően viszont Macron többször azt vágta ellenlábasa fejéhez, hogy "hazugság" vagy "hülyeség" amit mond, s "nem ért hozzá". Le Pen erre azt válaszolta, hogy Macron "diák-tanárosat akar vele játszani".   

Terrorizmus elleni harc és a “polgárháború csapdája”

A terrorizmus elleni harcról szóló elképzelések kifejtésekor Le Pen azt állította, hogy Macron elnéző az iszlamista fundamentalizmussal. "A biztonság és a terrorizmus nagyon jelentős probléma, de teljesen hiányzik az ön programjából. Önnek nem egyszerűen nincs programja, de elnéző is az iszlamista fundamentalizmussal" - mondta Le Pen riválisának.   

Macron válaszában hangsúlyozta, hogy a terroristák elleni harcban semmiképpen se szabad belesétálni "a polgárháború csapdájába". Szerinte a terroristák azt szeretnék, ha Le Pen nyerné meg az elnökválasztást, mert ezzel elérnék céljukat, a nemzet megosztását.   

Macron hosszasan beszélt a számára prioritást jelentő terrorizmus elleni programjáról, amelynek lényege az európai titkosszolgálati együttműködés erősítése, valamint a közvetlen államfői irányítás alatt álló, napi 24 órában működő egység létrehozás az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harchoz. Azzal vádolta Le Pent, hogy csak a "televíziókban hirdeti a terrorizmus elleni harcot". Rámutatott arra, hogy európai parlamenti képviselőként Le Pen eddig egyetlen reformjavaslatot sem szavazott meg a titkosszolgálati együttműködésekről Brüsszelben.   

A kedden és szerdán nyilvánosságra hozott felmérések Emmanuel Macron mintegy 59-60 százalékos győzelmét vetítik előre. Valamennyi elemző azt hangsúlyozza: olyan jelentős a különbség a két jelölt között, hogy legalább hatmillió választónak meg kellene változtatnia a véleményét ahhoz, hogy mégis Le Pen győzzön.   

Négy nappal a második forduló előtt 76 százalékos részvételt jeleznek vasárnapra a felmérések, s az első fordulóban 20 százalékos támogatottsággal harmadik helyen végzett konzervatív Francois Fillon választóinak 42 százaléka Macronra, 32 százaléka pedig Le Penre szavaz, 26 százalék tartózkodik. A negyedik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon mintegy 7 millió szavazójának 48 százaléka Macront, 14 százaléka Le Pent választja, a szocialista Benoit Hamon táborának pedig 75 százaléka adja a voksát Macronra, négy pedig Le Penre.

A tévénézők között kétharmadot szerzett Macron

Marine Le Pen szavazóinak 85 százaléka a saját jelöltjét, 12 százaléka pedig Macront ítélte meggyőzőbbnek, míg a centrista jelölt szavazótáborának csak 3 százaléka vélte úgy a felmérés szerint, hogy a rivális nyerte meg a tévévitát.

A múlt vasárnapi első fordulóban harmadik helyen végzett Francois Fillon konzervatív jelölt táborának 58 százaléka Macront, 30 százaléka pedig Le Pent találta meggyőzőbbnek, a negyedik helyre szorult radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon választóinak kétharmada szerint Macron, egyharmada szerint Le Pen győzött.

A tévénézők 64 százaléka úgy gondolja, hogy a centrista politikus rendelkezik jobb programmal, míg 33 százalékuk szerint Le Pen. Ugyanilyen arányban oszlanak meg a szavazatok arról, hogy melyik jelölt rendelkezik inkább elnöki kvalitásokkal.

Francia sajtó: durva, zavaros, alacsony színvonalú volt az elnökjelöltek tévévitája

A csütörtöki francia napilapok példátlanul durvának, zavarosnak és alacsony színvonalúnak értékelték a francia elnökválasztás két jelöltjének, a favoritnak számító centrista Emmanuel Macron és a jobboldali radikális Marine Le Pen előző esti televíziós vitáját.

A konzervatív Le Figaro szerint "példátlan durvaság" jellemezte a vitát, amely "színvonal alatti volt", és nem sikerült kialakulnia az elnökválasztás tétjéhez méltó párbeszédnek a két jelölt között. A cikkíró szerint egyszerűen nem is lehet vitának minősíteni azt a "verekedést", amelyet a nézők láthattak. 

A fővárosi Le Parisien szerint "a vita minden pillanata durva és erőszakos volt", "soha nem volt még ennyire heves a két forduló közötti elnökjelölti vita". A lap szerint ugyanakkor a programok lényegéről nem lehetett semmit megtudni.

A baloldali Libération úgy látja, hogy Emmanuel Macron programját bőven lehet bírálni, de "nem így". A főszerkesztő Laurent Joffrint a személyes támadások az 1930-as évek retorikájára emlékeztették. Szerinte Le Pen hiányosságainak leplezésére a racionális érvelés helyett az agresszivitást választotta.

A balliberális Le Monde szerint "Marine Le Pen megmutatta az igazi arcát". A Le Monde arra is felhívta a figyelmet, hogy az elnökjelölti viták lényege, hogy a politikusok bebizonyítsák, minden képességük megvan arra, hogy vezessék az országot, s az alig néhány hónapja reflektorfénybe került, 39 éves Emmanuel Macron "nem oszlatott el minden kétséget ezen a téren, de a Nemzeti Front elnöke bebizonyította, hogy semmilyen kvalitással nem rendelkezik".

Macron számára az abszolút többség sem elérhetetlen a nemzetgyűlésben

A felmérések szerint a várhatóan vasárnap az elnökválasztást megnyerő Emmanuel Macron En Marche! (Lendületben!) nevű mozgalmának jelöltjei az 577 fős nemzetgyűlésben 249-289 helyet szerezhetnek meg a június 11-én és 18-án esedékes kétfordulós választásokon.

A szuverenista Marine Le Pent jelölő radikális jobboldali Nemzeti Front viszont csak 15-25 képviselői helyre számíthat.

A kormányzó Szocialista Pártnak mintegy 28-43 képviselője lehet az új nemzetgyűlésben, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak a felmérés szerint 200-210 fős frakcióval rendelkezhet majd.

A radikális baloldalnak és a kommunista pártnak alig 6-8 képviselői helyet jelez a tanulmány.

“Ez azt mutatja, hogy nem lehetetlen az sem, hogy Macron mozgalma megszerzi az abszolút többséget abban az esetben, ha a külföldön élő franciák és a tengerentúli területek is rá szavaznak” – mondta Bruno Jeanbart, a kutatás vezetője a Les Échos című napilapnak.

“A legrosszabb esetben is Macroné lesz a legnagyobb frakció, és ez elégséges ahhoz, hogy megpróbáljon létrehozni többséget. A kérdés az, hogyan és kivel” – tette hozzá az elemző. Az abszolút többséghez 289 képviselő szükséges a nemzetgyűlésben.

Emmanuel Macron 2016. április 6-án, akkor még a szocialista kormány gazdasági minisztereként, ezért hozta létre politikai mozgalmát, hogy meghaladja a hagyományos jobb- és baloldali pártberendezkedést, amely évtizedek óta meghatározza a francia kormányzatokat.

A felmérés azt mutatja, hogy a francia politikai berendezkedés átalakulása elsősorban a szocialista és a radikális baloldal rovására történik, és a kormányzó szocialisták frakciója még kisebb lehet, mint az 1993-as választásokat követően, amikor csak 57 képviselővel rendelkezett.