Felfedték a lepra eredetét
BERLIN. Megfejtették kutatók a középkori leprabaktérium teljes örökítőanyagát, és megállapították, hogy az az évszázadok alatt alig változott - ezzel közelebb jutottak a betegség eredetéhez.
Az elemzések kimutatták, hogy sok baktérium egy közös ősre vezethető vissza, amely négyezer éve élt - adta hírül Johannes Krause tübingeni evolúciógenetikus és csapata a Sciencexpress című szaklapban. A szakértők öt jó állapotban megmaradt középkori csontvázat és élő leprás betegektől vett mintákat vizsgáltak. Eközben először sikerült a különböző korszakokból származó Mykobakterium leprae kórokozó teljes genomjának rekonstruálása - írják a tudósok.
A felismerésből, miszerint a kórokozó örökítőanyaga évezredeken át alig esett át mutáción, következtetéseket lehet levonni magára a betegségre nézve. Krause szerint így szinte biztosan elmondható, hogy a lepra évezredeken át viszonylag egyenletesen terjedt - másként, mint a pestis, a fekete halál, amely több járványt okozva lépett fel. Az, hogy a lepra elsősorban a középkorban volt elterjedt, nem a betegség okozójára, hanem az emberek megváltozott életkörülményeire vezethető vissza. Elterjedésének mértéke akkor növekedett meg, amikor az emberek a 10. században egyre nagyobb településeken kezdtek élni. A betegség a 14. században visszaszorult a higiénés körülmények javulásának hatására.
A lepra genomjának vizsgálatakor világossá vált, hogy a baktériumok DNS-e még kedvezőtlen körülmények között is jóval tovább megmarad, mint az emlősöké. "Ezért lehetséges, hogy a betegség egészen prehisztorikus eredetéig visszavezethető. Ez pedig az orvostudománynak is nagy jelentőségű lehet. Ha tudjuk, milyen gyorsan mutálódnak a baktériumok, akkor meg lehet becsülni azt is, milyen gyorsan válnak ellenállóvá az új antibiotikumokkal szemben" - mondta el Krause.
A szakértő szerint elképzelhető, hogy egyszerű DNS-elemzések segítségével minden páciens a számára legmegfelelőbb antibiotikumokat kaphatja. A leprával és tuberkulózissal foglalkozó würzburgi intézet (DAHW) szerint a világon jelenleg mintegy négymillió ember él lepra miatti torzulással vagy csonkolt testtel. Az elmúlt évben kis mértékben növekedett a leprás megbetegedések száma a világban: az első becslések szerint több mint 230 ezren lettek leprásak világszerte 2011-ben, míg az azt megelőző évben kétezerrel kevesebben fertőződtek meg.
2010-ben minden második leprás megbetegedést Indiában regisztrálták, a dél-ázsiai országban akkor 126 ezren fertőződtek meg. Évente tízezrek kapják el a kórt Brazíliában és Indonéziában, emellett Afrika országaiban is nagy gondot okoz a betegség kezelése. Bár a lepra gyógyítható, sok ember nem jut hozzá a megfelelő gyógyszerekhez. Ezekben az esetekben a kórokozó hat-tizennyolc hónap leforgása alatt halált okoz.
A felismerésből, miszerint a kórokozó örökítőanyaga évezredeken át alig esett át mutáción, következtetéseket lehet levonni magára a betegségre nézve. Krause szerint így szinte biztosan elmondható, hogy a lepra évezredeken át viszonylag egyenletesen terjedt - másként, mint a pestis, a fekete halál, amely több járványt okozva lépett fel. Az, hogy a lepra elsősorban a középkorban volt elterjedt, nem a betegség okozójára, hanem az emberek megváltozott életkörülményeire vezethető vissza. Elterjedésének mértéke akkor növekedett meg, amikor az emberek a 10. században egyre nagyobb településeken kezdtek élni. A betegség a 14. században visszaszorult a higiénés körülmények javulásának hatására.
A lepra genomjának vizsgálatakor világossá vált, hogy a baktériumok DNS-e még kedvezőtlen körülmények között is jóval tovább megmarad, mint az emlősöké. "Ezért lehetséges, hogy a betegség egészen prehisztorikus eredetéig visszavezethető. Ez pedig az orvostudománynak is nagy jelentőségű lehet. Ha tudjuk, milyen gyorsan mutálódnak a baktériumok, akkor meg lehet becsülni azt is, milyen gyorsan válnak ellenállóvá az új antibiotikumokkal szemben" - mondta el Krause.
A szakértő szerint elképzelhető, hogy egyszerű DNS-elemzések segítségével minden páciens a számára legmegfelelőbb antibiotikumokat kaphatja. A leprával és tuberkulózissal foglalkozó würzburgi intézet (DAHW) szerint a világon jelenleg mintegy négymillió ember él lepra miatti torzulással vagy csonkolt testtel. Az elmúlt évben kis mértékben növekedett a leprás megbetegedések száma a világban: az első becslések szerint több mint 230 ezren lettek leprásak világszerte 2011-ben, míg az azt megelőző évben kétezerrel kevesebben fertőződtek meg.
2010-ben minden második leprás megbetegedést Indiában regisztrálták, a dél-ázsiai országban akkor 126 ezren fertőződtek meg. Évente tízezrek kapják el a kórt Brazíliában és Indonéziában, emellett Afrika országaiban is nagy gondot okoz a betegség kezelése. Bár a lepra gyógyítható, sok ember nem jut hozzá a megfelelő gyógyszerekhez. Ezekben az esetekben a kórokozó hat-tizennyolc hónap leforgása alatt halált okoz.
Forrás
MTI
